A legborúlátóbb kormányzati várakozásokhoz képest is súlyosabb vereséget szenvedett a több mint egy évtizede hatalmon lévő brit Munkáspárt az angliai és walesi helyhatósági választásokon a pénteken kora estig beérkezett, csaknem teljes eredménylista alapján. A brit baloldal vezető ereje a harmadik helyre csúszott vissza a három legnagyobb párt sorrendjében, kulcsfontosságú tanácsokat vesztett el, az ellenzéki konzervatívok pedig igen jelentős mértékben előretörtek.
A részleges választáson 137 angol és 22 walesi helyhatóság 4023 képviselői mandátumát újították meg. A londoni voksolás eredménye - benne a polgármester-választásé - csak pénteken késő este lesz ismert.
Az már azonban késő délután egyértelművé vált, hogy az 1997 óta kormányzó Labour a 60-as évek vége óta nem tapasztalt súlyos vereséget szenvedett: országos szinten 297 tanácsnokot veszített a korábbi 2500-ból, jóllehet a pártstratégák a választások előtt azon a véleményen voltak, hogy már 200 körüli helyhatósági mandátumvesztés katasztrofális veszteséget jelentene. A Munkáspárt elvesztette az ellenőrzést olyan korábbi baloldali erősségek tanácsai felett, mint Wolverhampton, Reading vagy Hartlepool.
Nem hivatalos becslések szerint a brit baloldal vezető ereje a voksok 24 százalékát kapta, vagyis húsz ponttal lemaradt a konzervatívok várhatóan 44 százalékos szavazataránya mögött. A Munkáspártot valószínűleg az örök harmadik Liberális Demokrata Párt is megelőzte, amelyre a BBC számítása szerint 25 százaléknyian voksoltak.
Ha ugyanez a szavazatarány a következő általános parlamenti választásokon is érvényesülne, a konzervatívok hatalmas, az összes többi frakció együttes létszáma feletti 138 fős többséggel vonulhatnának be a brit parlament alsóházába. Ez több mint a kétszerese lenne a Munkáspárt jelenlegi alsóházi többségének.
A toryk az angol-walesi helyhatósági választásokon mindenképpen legalább 40 százalékos, de inkább e fölötti eredményre törekedtek, mert ez az a küszöb a brit választási rendszerben, amely felett egy pártot általában alkalmasnak tekintenek a következő általános választások megnyerésére.
Livingstone is elbukott
A fő trófeának számító Londonért a kormányzó Munkáspárt jelöltje, a polgármesteri tisztséget 2000 óta betöltő Ken Livingstone és tory kihívója, Boris Johnson küzdött meg egymással, s utóbbi nyert. A 62 éves Livingstone nyolc évig vezette a Nagy-Londoni Tanácsot, és veresége betetőzi a Labour évtizedek óta legnagyobb választási kudarcát, sokak szerint megkérdőjelezve Gordon Brown kormányfő politikai jövőjét is.
A tét óriási volt: London gazdaságának éves bruttó kibocsátási értéke meghaladja a 200 milliárd fontot (400 milliárd dollár), vagyis a brit főváros gazdasága, amely elsősorban a City pénzügyi központjára és a hatalmas szolgáltatási szektorra épül, nagyobb sok közepes európai országénál. Az új polgármester évi 11 milliárd fontos (3600 milliárd forintos) költségvetéssel gazdálkodhat.
A politikai tét sem volt kisebb. A legutóbbi hetek közvélemény-kutatásai rendre azt mutatták, hogy a pontosan 11 éve, 1997. május 1-jén - akkor még földcsuszamlásszerű parlamenti választási győzelemmel - hatalomra került Munkáspárt most már nagyon komoly népszerűségi hátrányban van az ellenzéki Konzervatív Párt mögött. Szakértők szerint főleg amiatt, mert a választók az elmúlt hónapok egyre rosszabb gazdasági mutatói és előrejelzései miatt a kormányt büntetik.
Szakértők azt jósolták, ha Livingstone elbukik Gordon Brown miniszterelnök és a Labour népszerűtlensége miatt, az - sajátos oda-visszahatásként - Brown már most meglehetősen bizonytalan pozícióját is végleg kikezdheti a párt, illetve a kormány élén.