A nyugatbarát koalíció vezet a szerb választásokon

A nem hivatalos eredmények szerint a nyugatbarát koalíció vezet Szerbiában, ahol idő előtti parlamenti választásokat és rendes helyhatósági választást tartottak. Az adatok szerint a közelmúltbeli elnökválasztási részvételnél ezúttal kevesebben voksoltak. Az első hivatalos eredmények késő estére várhatók, a végleges eredményt május 15-ig kell kihirdetni.

Független megfigyelők szerint a nyugatbarát koalíció vezet a vasárnapi szerbiai választásokon. A CeSID (Központ a Szabad Választásokért és a Demokráciáért) nevű, nagyon pontos felméréseiről ismert nem kormányzati szervezet előrejelzése szerint a Boris Tadic államfőt támogató Koalíció az Európai Szerbiáért a szavazatok mintegy 38 százalékára számíthat. A CeSID előrejelzése szerint az ultranacionalista Szerb Radikális Párt várhatóan a második helyen végez a szavazatok 28 százalékával, míg Vojislav Kostunica kormányfő tömörülése 11 százaléknyi szavazatra számíthat.

Boris Tadic szerb elnök vasárnap este közölte: az Európa-barát erők győztek a Európai Unió ellen vagy mellett tartott népszavazásnak is tekintett parlamenti választásokon. Lelkes párthívei előtt az államfő kijelentette, hogy a Koalíció az Európai Szerbiáért nehezen, de győzelmet ért el a Szerb Radikális Párttal folytatott szoros küzdelemben. Tadic "meggyőzőnek" nevezte a vasárnapi győzelmet, amely szerinte azt jelzi, hogy a szerb állampolgárok többsége az Európai Unióhoz való csatlakozást támogatja.

Az uniópárti erők választási friss győzelmének képessé kell tennie Szerbiát arra, hogy továbbhaladjon az Európai Unió felé vezető integráció útján, beleértve a tagjelölti státus elnyerését is - írta vasárnap este kiadott közleményében az EU szlovén elnöksége. A Brüsszelben kiadott dokumentumban az EU reményét fejezte ki, hogy hamarosan új kormány alakulhat világos uniós programmal. Az elnökség üdvözölte azt is, hogy az első értékelések szerint a választás békében és rendben folyt le, szabad és demokratikus módon.

Szerbiában és Koszovó szerbek lakta részén idő előtti parlamenti és a rendes helyhatósági választást tartottak. Szerbia egyetlen autonóm tartományában, a Vajdaságban ezenfelül a tartományi parlamentről is dönteniük kellett a választóknak. A szavazóhelyiségek este nyolcig voltak nyitva. Mivel Szerbiában nem készültek a szavazóhelyiségből távozó választók megkérdezésén alapuló exit pollok, az első hivatalos eredményekre késő estig kell várni.

Valamivel kisebb részvétel mellett zajlott a választás, mint amilyen az év eleji elnökválasztáson volt tapasztalható. Este 7-kor, vagyis az urnazárás előtt egy órával 54,2 százalékos volt a részvétel, jelentette a CeSID. A tavaly januári parlamenti választáson 19 órakor 56,7 százalékos, a 2008 elején megrendezett elnökválasztáson pedig 63,8 százalékos volt a részvétel.

Koszovó érdektelen

Koszovóban - amelynek szerbek lakta részein Belgrád szintén megszervezte a szerbiai parlamenti és a helyhatósági választást, ám azt nem ismerte el a helyi ENSZ-közigazgatás - még alacsonyabb volt a részvétel: 14 óráig csupán 23,16 százalékos. Megfigyelők szerint érthető, hogy alábbhagyott a szerbiai és szerb választók voksolási kedve, ugyanis másfél év alatt negyedszer szólították az urnákhoz őket. 2006 novemberében a szerb alkotmányról tartottak népszavazást, majd a múlt év januárjában parlamentet, idén januárban és februárban pedig államfőt választottak. Közben 2007 őszén még volt egy helyi önkormányzati választás is.

Ami a mostani voksolást illeti, már minden párt- és listavezető közölte, hogy győzelemre számít. Boris Tadic államfő annak a reményének adott hangot, hogy a szavazók "az európai utat választva az élet, a prosperitás és a gyors fejlődés mellett" teszik le a voksukat.

Vojislav Kostunica miniszterelnök szerint rendkívül fontos, hogy a választás után nagyon gyorsan megalakuljon az új belgrádi kormány, amely "megőrzi Szerbia területi egységét". Tomislav Nikolic, a Szerb Radikális Párt alelnöke szerint Szerbiának már a jövő héten "jó kormánya" lesz, amelyet pártja, és a Vojislav Kostunica vezette erők fognak megalakítani.

Egyedül nem megy

Szerbiában szinte értelmetlen az a kérdés, hogy ki nyeri a választást, mivel egyetlen párt sem képes egyedül kormányozni. Ahhoz, hogy működőképes koalíció alakuljon, az eredmény függvényében két, de valószínűbb, hogy legalább három pártnak kell összefognia.

A választásra jogosultak száma 6 749 688, ők választhatták meg a 250 tagú szerb parlamentet, illetve a vajdaságiak azontúl a 120 tagú újvidéki törvényhozást is. Országos szinten 22 pártlista indult, amelyek közül 10 a nemzeti kisebbségeké. A jelöltek száma 3137 volt, azaz minden parlamenti helyre több mint tizenketten pályáztak.

Ahhoz, hogy egy szerb párt bejusson a parlamentbe, a szavazatok legalább öt százalékát el kell nyernie, míg ez az előírás a nemzeti kisebbségek képviselőire nem vonatkozik. A számukra kialakított szabályozásnak köszönhetően 50 százalék körüli részvétel esetén ők 13-14 ezer szavazattal szerezhetnek egy képviselői helyet, míg a szerb pártoknak előírt bekerülési küszöb ebben az esetben csaknem 170 ezer.

Új parlament lesz a Vajdaságban is

A 120 tagú Vajdasági parlamentet két részletben választják meg. Felét arányos listás szavazással, a felét pedig - mert a tartományi alkotmány szerint minden közigazgatási egységnek rendelkeznie kell legalább egy küldöttel a parlamentben - két fordulóban, amelynél a másodikba az elsőben legtöbb szavazatot szerzett két jelölt kerül.

A néhai Jugoszlávia 18 évvel ezelőtti szétesése óta ez már a nyolcadik parlamenti választás volt Szerbiában, s a hatodik rendkívüli. Az eddigi parlamentek közül csak kettő tudta kitölteni teljes, négy éves mandátumát, s a törvényhozások átlagosan csupán 2,2 évig voltak hivatalban.

Az, amelyik helyett most újat választottak, alig több, mint egy évet élt, mivel a múlt év februárjában alakult meg a január 21-i szavazást követően. Hogy Szerbiában a jelenlegi voksolás után mikor tér vissza az állami élet a normális kerékvágásba, azt nehéz megítélni. A törvények értelmében ugyanis a központi választási bizottságnak négy napon belül, tehát május 15-én éjfélig kell végleges eredményt hirdetnie. Ezt követően egy hónap áll rendelkezésre a képviselői mandátumok érvényesítésére, s a parlament megalakulására, majd további három hónap telhet el a kormány létrejöttéig.

Ha az érintettek minden lehetőséget kihasználnak, Szerbiának legközelebb szeptember 15-én lesz cselekvőképes kormánya.