Dúskálnak és kínlódnak az emberi állatok

Osztrák állatvédők kérésére a strasbourgi Emberi Jogi Bíróságnak kell eldöntenie, hogy a csimpánzok személynek számítanak-e. A kérdésre a világ számos részén nem egyértelmű a válasz: nem mindenütt teljesen nyilvánvaló a megkülönböztetés állatok és emberek között. Van, ahol megáldják az állatokat vagy áldást várnak tőlük, bebörtönzik és elítélik, feleségül veszik vagy éppen sok millió dolláros örökséghez juttatják őket.

Személynek minősülnek-e a csimpánzok? Ezt kell eldöntenie a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának. Egy osztrák állatvédő szervezet indított emiatt eljárást, miután az osztrák legfelsőbb bíróság nem engedte meg, hogy gyámság alá vegyenek egy majmot arra hivatkozva, hogy gyámja csak embereknek lehet. Az ügy főszereplője egy Hiasl nevű csimpánz - jövőjének biztosítására osztrák adakozóktól tekintélyes összeg gyűlt össze, ezt azonban nem használhatják fel a gondozói az osztrák törvények alapján. Ezért próbálták meg gyámság alá helyezni, amit az elsőfokú bíróság még azzal az indokkal utasított el, hogy a csimpánz szellemi állapota nem hanyatlik, ezért nincs szüksége gondnokra. Azt csak az osztrák legfelsőbb bíróság állapította meg az ítéletben, hogy Hiasl nem ember.

Az állatok és emberek közötti szigorú különbségtétel viszont nem mindenütt nyilvánvaló, van, ahol csaknem emberként, egyenrangúként kezelik az állatokat. Bár erre messze a legtöbb példát India szolgáltatja, az állatok iránti megkülönböztetett figyelemnek Európában és Amerikában is akadnak nyomai. A háttérben pedig nem mindig vallási okok állnak.

A patkányok és a majmok paradicsomai

A Thaiföldi Lop Buri és a dél-európai Gibraltár a majmok paradicsoma - mindkét városban szabadon járnak-kelnek a majmok. Thaiföldön a majomkultusz része egy minden évben november végén megrendezett fesztivál, amikor az emberek egész napjukat a majmoknak szentelik, és háromfogásos vacsorával etetik meg őket. Gibraltárban azért vigyáznak a majmokra, mert a területen a hiedelem szerint addig tart a brit uralom, amíg a makákók ott élnek. A majmok állandó ellátást kapnak, és a hatóságok rendszeres orvosi vizsgálatot is biztosítanak nekik.

Indiában Hanumán, a majom alakban megjelenő isten nyomán tisztelik az apró állatokat. Idén februárban Orísza államban szabályos esküvőt tartottak egy majompárnak. Manu és Jhumri házasságközvetítő útján találkozott, az addig szomszédos faluban fogságban élő árva majmokat az esküvő után egyszerre engedték szabadon. A két majom gazdái jelentős összeget költöttek az esküvő megszervezésére.

Tavaly novemberben - írta a pakisztáni Daily Times - egy férfi egy csillagjós tanácsa alapján feleségül vett egy hároméves kutyát. A házasságot azért rendezték, mert a férfi így akart megszabadulni egy átoktól, ami akkor szállt rá, amikor 15 évvel korábban megölt két kutyát.

A patkányok temploma - a fehér patkány szerencsét hoz

A hinduk szerint (lásd keretes írásunkat) az istenek bármilyen állat alakját magukra ölthetik, Indiában így még a patkányoknak is van templomuk. A rádzsasztáni Deshnoke város templomában 20 ezer patkány él bántatlanul, a zarándokok egész nap etetik őket, és imádkoznak is hozzájuk. Szerencsésnak tartják magukat, akiknek a lábán átszalad egy állat. Megölni tilos a patkányokat, ha véletlenül mégis rájuk tapos valaki, vezeklésül egy arany- vagy ezüstpatkányt kell a templomnak ajándékoznia.

Megkínzott szent állatok

Az indiaiak rengeteg állat gondozását magukra vállalják. A dzsainák például elfekvőket tartanak fenn, ahová az öreg és beteg állatok kerülnek, és halálukig élelmet és ápolást kapnak. A szarvasmarhák pedig egész Indiában különleges védelmet élveznek, Gandhi szerint a tehén "az indiaiak anyja". Ennek megfelelően több indiai államban börtön jár egy tehén megöléséért.

A szent teheneknek ugyanakkor nem mindig szerencsés a sorsuk. A szubkontinensen szabadon kószáló állatok százezrei közül csak Kérala és Nyugat-Bengál államokban szabad a tehéngyilkosság, az itteni mészárszékekre a tiltás ellenére más államokból tömegével szállítják az állatokat, olykor embertelen körülmények között, ami miatt nemzetközi állatvédő szervezetek is többször tiltakoztak. Becsléseik szerint Indiában több ezer illegális mészárszék is működik.

"Az indiaiak anyja" - nem mindig bánnak jól vele

A Ganésa isten miatt szintén szentnek számító elefántokkal sem bánnak mindenütt kíméletesen. Egy Tamil Nadu államban élő 17 éves elefánt, Laksmí életét az előtte tisztelgők végtelen sora keseríti meg - számolt be róla egy indiai lap. Az elefánt tizenegy éve minden nap fogadja az áldozókat, akik gyümölcsöket vagy pénzt hoznak a templomnak, Laksmí pedig cserébe megáldja őket, és ormányát a fejükre teszi. Eközben azonban naponta tíz órát kell a tűző napon ácsorognia, étel és pihenés nélkül. A különböző fesztiválokon felvonultatott elefántok a rossz gondozás miatt sokszor megvadulnak, Indiában szinte minden hétre jut több megbokrosodott elefántról szóló hír. Legutóbb egy megvadult állat kétórás ámokfutása során három embert taposott halálra.

Milliomos kutya életveszélyben

Az állatok körüli felhajtás nem csak az ázsiaiak furcsasága. Magyarországon ugyan már kihalt, de Ausztriában, Horvátországban és Szlovéniában állítólag még elő szokás a lóáldás: a lovak védőszentjének napján, december 26-án bevezetik a templomba a lovakat, ahol a pap megáldja őket. Az USA-ban pedig minden háziállat részesülhet áldásban október elején, Assisi Szent Ferenc napja környékén, amikor kifejezetten háziállatokat áldanak meg egyes templomokban, amelyek előtt ilyenkor hosszú sorokban kígyóznak a gazdák állataikkal - számolt be róla egy amerikai katolikus lap.

Az állatok örökölhetnek is: időről időre akad olyan amerikai milliomos, aki kutyája vagy macskája javára végrendelkezik. Legutóbb egy máltai selyemkutya, Trouble örökölt 12 millió dollárt gazdájától, a dollármilliárdos Leona Helmsleytől. A kutya, amely a tudósítások szerint számos ellenséget szerzett magának harapóssága miatt, az idős asszony halála után több mint húsz halálos fenyegetést kapott. Gondozóinak ezért el kellett költöztetniük a kutyát, a biztonsági költségekkel jócskán megdobva Trouble ellátásának azóta évi 300 ezer dollárra rúgó árát.

Majomünnep Indonéziában

Bebörtönzött szamár és jegesmedve

A világ több részén előfordul, hogy börtönbe zárják a rosszul viselkedő állatokat. Mexikóban például nemrégen szabadult egy szamár, amely azért került rendőrségi zárkába, mert megharapott egy férfit, egy másikat pedig megrúgott. Az állat lefogásához hat ember kellett. A szamarat azért engedték ki, mert gazdája kifizette a sérültek orvosi számláit. Szibériában időnként medvéket tartóztatnak le, mert ételt próbálnak kunyerálni az emberektől.

A kanadai Churchillben külön börtönt tartanak fenn a faluban időnként kószáló jegesmedvéknek. Míg a településen összesen 800-an laknak, a környéken csaknem ezer jegesmedve él, amelyek közül évente körülbelül száz itt kutat élelem után. A churchilli hatóságok ilyenkor elkábítják a magukat és az embereket is veszélyeztető medvéket, és harminc napra elzárják őket, ahol kevés élelmet és vizet kapnak. A falu azt reméli, a szigorú börtönkörülmények nyomán megtaníthatják a jegesmedvéket, hogy tartsák magukat távol a településtől.