A zimbabwe holland nagykövetségre menekült hétfőn Morgan Tsvangirai, az ellenzéki Mozgalom a Demokratikus Változásért (MDC) vezetője - közölte a holland külügyminisztérium szóvivője. Szerinte a politikus addig maradhat a diplomáciai képviselet területén, ameddig szüksége van rá. Tsvangirai előzőleg felszólította a dél-afrikai elnököt és a térség más vezetőit, hogy közvetítsenek közötte és Robert Mugabe zimbabwei elnök között, mert kész tárgyalni, ha a politikai erőszak megszűnik országában.
Előzőleg fegyveres rendőrök szállták meg hétfőn a zimbabwei ellenzék hararei központját, és letartóztattak sok embert, aki oda menekült a választási kampányt kísérő erőszak elől. "A rendőrök épp most ütöttek rajta a központon, és elvittek egy csomó, a politikai erőszak elől az épületben menedéket kereső embert, többségében nőt és gyereket" - mondta az ellenzéki Mozgalom a Demokratikus Változásért (MDC) szóvivője. Egy későbbi jelentésben több mint 60 elhurcolt emberről adtak hírt. A rendőrség számítógépeket is elkobzott, de hivatalos magyarázatot nem adtak a rajtaütésre. A rendőrség utóbb azt közölte, hogy nem tartóztatták le őket, hanem higiéniai okokból egy rehabilitációs központba szállították a csoportot.
Az ellenzék vezetője, Morgan Tsvangirai közben arra kérte a dél-afrikai országok együttműködés szervezetét, hogy érje el az elnökválasztás második fordulójának elhalasztását, amelytől ő a kampányt kísérő erőszak miatt már visszalépett. Tsvangirai vasárnap jelentette be, hogy a pártja elleni erőszak és megfélemlítés miatt visszalép, nem vesz részt az elnökválasztás második fordulójában, mivel annak eredményét úgyis Mugabe dönti el. Az MDC szerint legkevesebb 86 szimpatizánsukat ölték meg, és ezreket űztek el otthonaikból.
Hétfőn az igazságügyi miniszter, Patrick Chinamasa trükknek nevezte Tsvangirai bejelentését, mert mint mondta, hivatalosan nem jelentette be visszalépését - írja a BBC.
A párt nem vonul ki teljesen a választásokból, de csak megfelelő feltételek között hajlandó rá. Egyik vezetője, Roy Bennett egy olyan elképzelést vázolt fel Johannesburgban, hogy a ZANU-PF kormánypárt mérsékelt elemei és az ellenzék képviselői alkossanak egy "átmeneti hatóságot", amely megteremtené a szabad és tisztességes elnökválasztás feltételeit. Robert Mugabe jelenlegi elnököt azonban nem fogadnák el ebben a testületben.
Nemzetközi tiltakozás
Mugabe ellen fordult az Egyesült Államok és Nagy-Britannia. Az amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy "nem legitim a zimbabwei rendszer az elnökválasztás második fordulójának tisztességes megrendezése nélkül". Condoleezza Rice az üggyel kapcsolatban felszólította a nemzetközi közösséget, hogy kötelezze magyarázatra Robert Mugabét, aki szerinte "lemondott legfontosabb kötelességéről, arról, hogy államfőként megvédje saját népét".
Gordon Brown brit miniszterelnök is azt nyilatkozta, hogy ezt a kormányzatot nem lehet tovább legitimnek tartani. "Nincs parlamenti többsége, elvesztette az elnökválasztás első fordulóját, s csak erőszakkal és megfélemlítéssel tartja fenn a hatalmát" - mondta Brown a képviselőházban. Az Európai Bizottság humanitárius segítségnyújtási kérdésekben illetékes biztosa, Louis Michel szerint az állam részéről megnyilvánuló erőszak és megfélemlítés miatt immár nem tekinthető jogszerűnek a zimbabwei választási folyamat. "A jelenlegi körülmények között a választás nem hozhat legitim eredményt" - jelentette ki sajtótájékoztatón Michel szóvivője.