Nyerészkedő cégeket perel az iraki kormány

Dollármilliárdokat veszített Irak a Szaddám-rezsim idején, mert az ENSZ "olajat élelmiszerért" programjában részt vevő külföldi cégek lefizették a kormányzatot. A mai iraki kormány egy amerikai bíróságon próbál kártérítést szerezni, az "emberiség történelmének legnagyobb pénzügyi csalása" miatt.

Az iraki kormány több tucat külföldi nagyvállalat ellen indított peres eljárást amiatt, hogy állítólag kenőpénzt fizettek Szaddám Huszein néhai iraki elnök rezsimjének, kijátszva az ENSZ égisze alatt működő "olajat élelmiszerért" elnevezésű programot. Az iraki kormány a manhattani szövetségi bíróságon nyújtotta be hétfőn keresetét, hogy visszakapja a vállalatok által okozott kárt.

A világszervezet történelmének legnagyobb, "olajat élelmiszerért" elnevezésű segélyprogramja 1996-2003 között működött, célja az volt, hogy enyhítse az iraki lakosság szenvedését azután, hogy Kuvait 1990-es megszállása miatt az ENSZ szankciókkal sújtotta Szaddám Huszein rendszerét. A program keretében Irak kőolajat adhatott el, amelynek ellenértékéből élelmiszert, gyógyszert és más humanitárius cikkeket vásárolhatott, illetve háborús kártérítést fizethetett. A rezsim maga választhatta ki a közvetítő üzleti partnereket.

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed egykori elnöke, a Paul Volcker vezette ENSZ-bizottság másfél éves vizsgálata nagyszabású korrupciós ügyeket leplezett le. 2005 októberében közzétett végső jelentésében a testület azt állította, hogy 66 ország közel 2200 cége Szaddám rendszerével összejátszva 1,8 milliárd dollárral rövidítette meg az iraki humanitárius programot.

Az iraki kormány keresete szerint az iraki államot tetemes veszteség érte, az összegből Bagdad az iraki népnek szánt élelmiszert, orvosságot és más humanitárius termékeket vásárolhatott volna. A kereset úgy fogalmaz, hogy "a korrupciós ügylet az emberiség történelmének legnagyobb pénzügyi csalása volt, de az iraki emberekre mért hatása messze felülmúlta a pénzügyi veszteségeket".

A beperelt vállalatok között olyan világcégek is szerepelnek, mint az Chevron amerikai olajipari óriás, a BNP Paribas európai bank, a GlaxoSmithKline és a Roche gyógyszergyártó cég, a legnagyobb ausztrál gabonaexportáló vállalat, az AWB, valamint a DaimlerChrysler autógyártó vállalat.