A világ összes bajáról szólt Obama Berlinben

Hatalmas tömeg gyűlt össze Berlin központjában, ahol beszédet mondott Barack Obama, a demokrata párt jelöltje az amerikai elnökválasztáson. A politikus közölte, hogy "Amerikának nincs jobb szövetségese Európánál". Emellett felsorolta az összes globális problémát, amelyekre szerinte csak az országok együttműködése jelentheti a megoldást. Obamáért nagy a lelkesedés Európában, több elemző szerint sem érdemes azonban azt várni tőle, hogy radikális váltást hoz Bush elnökhöz képest.

"Yes, we can" (Igen, meg tudjuk csinálni) - az amerikai kampánygyűlésekről ismert szlogent skandálta a Berlin központjában, a Győzelmi oszlopnál összegyűlt tömeg, amikor Barack Obama az eredetileg jelzett időponthoz képest mintegy húsz perces késéssel színpadra lépett. "Tudom, nem úgy nézek ki, mint a korábbi amerikaiak, akik beszéltek hozzátok" - utalt arra viccesen, hogy eddig csak fehér amerikai politikusok mondtak nagyobb beszédeket Berlinben.

A nagyjából 25 perces szónoklat többi része azonban már egyáltalán nem volt vicces. Obama gyakorlatilag felsorolta a világ összes baját (terrorizmus, klímaváltozás, nukleáris veszély, közel-keleti konfliktus, szegénység és egyenlőtlen kereskedelmi feltételek), majd kijelentette, hogy ezekre csak úgy lehet megoldást találni, ha az ebben érdekelt országok összefognak. A németeknek üzenve azt konkrétan meg is jegyezte, hogy több katonára van szükség részükről is az afganisztáni konfliktus rendezésére.

Azt már beszéde előtt jelezte, hogy az Egyesült Államok és Európa viszonya lesz a fő témája, és ahogy az várható volt, kijelentette, "Amerikának nincs jobb partnere Európánál". Ez egyértelmű jelzés volt arra, megválasztása esetén más külpolitikát akar folytatni, mint a jelenlegi elnök, George Bush, aki - különösen első ciklusában - nem sokat foglalkozott szövetségesei aggályaival és érdekeivel.

A helyszínhez igazodva többször is visszautalt arra az időszakra, amikor Berlin megosztott volt, és repülőkkel dobtak le segélyszállítmányokat a nyugati részben élőknek, és felemlegette a berlini fal leomlását is. Azt mondta, a legnagyobb veszély most az, hogy új falak emelkednek a keresztények, muzulmánok, zsidók, a különböző fajúak és a gazdagok és a nincstelenek között.

Obama kampánystábja eredetileg azt szerette volna ugyan, hogy a Brandenburgi kapunál mondhassa el beszédét, de ezt sajtóbeszámolók szerint Angela Merkel kancellár megakadályozta. A helyszín szimbolikus: 1987-ben Ronald Reagan amerikai elnök ott szólította fel Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkárt a "fal ledöntésére", és 1963-as látogatásakor megjelent a kapunál John F. Kennedy elnök is (bár híres beszédét, amelyben elhangzott az "Ich bin ein Berliner" mondat, nem ott mondta el).

A britek és németek megválasztanák

Barack Obama még messze van attól, hogy ő legyen az Egyesült Államok elnöke - a szavazást november 4-én tartják, és a felmérések szerint csak nem sokkal vezet a republikánus John McCain előtt -, külföldi körútján most mégis a legnagyobb vezetőknek kijáró fogadtatásban részesül. Az elmúlt napokban járt Afganisztánban, Irakban, Jordániában és Izraelben, csütörtökön pedig megérkezett Németországba. Onnan Franciaországba és Nagy-Britanniába utazik tovább, mielőtt visszatér az Egyesült Államokba.

Részlet Obama beszédéből

Barack Obama barátságos fogadtatásra számíthat európai látogatásának helyszínein. A BBC berlini tudósítója szerint a felmérések azt mutatják, hogy a németek kétharmada őt szeretné amerikai elnöknek. Hasonló a helyzet Nagy-Britanniában is, ahol őt támogatja a lakosság túlnyomó többsége egy a múlt héten készült közvélemény-kutatás szerint.

Több elemző is igyekszik azonban hűteni a lelkesedést. Az Economist című brit hetilap emlékeztet rá, hogy még ha Obama nyeri is a választást, akkor sem az európaiak, hanem az amerikai népnek tartozik majd elszámolással, elnöki hatalmát ráadásul jócskán ellensúlyozza a törvényhozás. A New Republic nevű amerikai lapban pedig a német Die Zeit főszerkesztője, Josef Joffe figyelmezteti az Obamáért rajongó európaiakat arra, hogy ő sem feltétlenül hoz majd gyökeres változtatást az amerikai külpolitikában.

"Akár McCain, akár Obama lesz a 44. elnök, biztos, hogy kedvesebben fog majd beszélni, mint W. (utalás a jelenlegi elnökre, George W. Bushra) tette az első ciklusában" - írja Joffe, aki szerint az új elnök jobban oda is figyel majd más országok véleményére, de ettől függetlenül továbbra is a világ legnagyobb katonai, gazdasági és kulturális hatalmát fogja vezetni, és leginkább a saját érdekeinek megfelelően fog cselekedni.

Jellemző példa erre a kettősségre Obama hozzáállása az iraki háborúhoz. Európában - ahol óriási tömegtüntetések voltak a háború ellen - minden bizonnyal jó pontokat fog szerezni azzal, ha ígéretének megfelelően kivonja az amerikai katonákat Irakból. Eközben azonban az érte lelkesedő európaiak talán kevésbé figyelnek oda arra, hogy Obama az afganisztáni műveletek felturbózására készül, mert szerinte az a Bush által meghirdetett "terror elleni háború" igazi terepe, nem pedig Irak. Sőt, Obama maga is jelezte, hogy csak a "buta háborúkat" ellenzi, nem általában a katonai megoldásokat.

Hazai közönségnek is beszél

Persze a demokrata jelölt is tisztában van vele, hogy nem az európaiakat, hanem az amerikai választókat kell meggyőznie, ha elnök akar lenni. A BBC berlini tudósítója szerint Obama németországi szereplése is a hazai közönségnek szól. Abban bízik, hogy ha hatalmas tömeg előtt szónokol Berlinben, akkor az erről szóló felvételek erősítik majd azt a képet, hogy alkalmas a nemzetközi államférfi szerepére - véli a tudósító.

Obama számára valóban fontos, hogy erről meggyőzze a választókat, ellenfele ugyanis éppen azzal támadja rendszeresen, hogy nem rendelkezik elégséges külpolitikai és nemzetbiztonsági tapasztalattal. A demokrata elnökjelölt számára kapóra jön, hogy az ő külföldi körútját végigkíséri az összes nagyobb amerikai televízió stábja, míg McCain hasonló látogatásairól alig számoltak be. A republikánus jelölt már kifogásolta is, hogy a média szerinte kiegyensúlyozatlanul számol be a két jelölt szerepléseiről, újságírók azonban azzal magyarázzák a különbséget, hogy a külpolitikában újonc Obama útjai nagyobb közérdeklődést váltanak ki, mint McCainé, aki veterán politikusként már sok külföldi körúton vett részt.