Tovább húzzák a prést Grúziában az oroszok

Oroszország több lépést tett Grúziával szemben az elmúlt napokban: fegyverembargót kezdeményezett ellene, diplomáciai kapcsolatokat létesített a két grúz szakadár tartománnyal - Abháziával és Dél-Oszétiával -, valamint közölte, hogy 7600 katonát állomásoztat majd a két területen. A Európai Unió megfigyelőket küldene a szakadár területekre is, az orosz külügyminiszter azonban kizárta ennek lehetőségét.

Oroszország kedden felvette a diplomáciai kapcsolatokat Abháziával és Dél-Oszétiával. Az erről szóló diplomáciai jegyzékeket Moszkvában cserélték ki. Emellett aláírták az orosz-abház és az orosz-déloszét barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést is. Tbiliszi azonnali reagálása szerint a diplomáciai kapcsolatfelvétel Moszkva részéről újabb lépés a két szakadár grúz köztársaság annektálása felé.

Az orosz védelmi miniszter, Anatolij Szergyukov bejelentette azt is, hogy országa 7600 katonát állomásoztat majd a Grúziához tartozó Abháziában és Dél-Oszétiában. A hadügyi tárca vezetője abház és déloszét kollégájával megállapodott arról, hogy egy-egy köztársaságban 3800 orosz katona teljesít szolgálatot.

Fegyverembargó

Oroszország ezen kívül fegyverembargót kezdeményezett Grúzia ellen az ENSZ-ben. Erről tanúskodik egy határozat-tervezet, amelyet az orosz ENSZ-nagykövet kezdett köröztetni a Biztonsági Tanácsban. A bizonyosra vehető amerikai vétó ellenére beterjesztett kezdeményezés a közvetlen vagy közvetett fegyverszállításra és -eladásra egyaránt vonatkozik. Oroszország tisztában van vele, hogy erős ellenzésre számíthat a BT egyes tagjai, különösen az Egyesült Államok részéről - fogalmazott a nagykövet, Vitalij Csurkin. Ugyanakkor rá akar mutatni, hogy a grúz hadsereg elmúlt hat évben véghezvitt megerősítése nagyon rossz célt szolgált a Dél-Oszétia elleni támadással.

Izrael már leállította Grúziával folytatott fegyverkereskedelmének zömét a múlt hónapban, a héten pedig utasította a haditechnikával kereskedő hazai üzletembereket, hogy azonnal szüntessék be grúziai látogatásaikat - közölték névtelenül nyilatkozó védelmi minisztériumi illetékesek Jeruzsálemben. A zsidó államot aggasztja, hogy a Grúziával folytatott fegyverkereskedelem károkat okozhat Oroszországhoz fűződő kapcsolatainak, és az orosz fél visszacsapásként korszerű fegyvereket, köztük légvédelmi rakétákat adhat el Iránnak - magyarázták az intézkedéseket.

Uniós megfigyelők nem mehetnek

Grúzia szeparatista köztársaságaiba is telepítenének európai uniós civil megfigyelőket Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai képviselőjének elképzelései szerint. Solana szerdán Brüsszelben az Európai Parlament külügyi bizottsága előtt leszögezte, hogy a jövő hónap elejétől kezdve elsőként azokra a grúziai területre érkeznek a megfigyelők, ahonnan az orosz csapatoknak vissza kell vonulniuk a hétfőn elért megállapodások értelmében. Brüsszelben mindazonáltal az uniós küldetést úgy értelmezik, hogy a megfigyelés később kiterjed a szakadár területekre is.

Solana szerdai beszéde után nem sokkal nyilatkozott az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov is az ügyben: kizárta annak lehetőségét, hogy az EU Abházia és Dél-Oszétia területére küldje megfigyelőit. "Az újabb nemzetközi megfigyelőket nem Dél-Oszétia és Abházia területén helyezik el, hanem a két terület körül". Az ENSZ, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet megfigyelői ugyanolyan létszámban lesznek jelen Dél-Oszétiában és Abháziában, mint az orosz-grúz háború augusztus 7-i kirobbanása előtt - mondta Lavrov, hozzátéve, hogy az ENSZ- és az EBESZ-megfigyelők mandátumáról egyeztetni kell Abházia és Dél-Oszétia hatóságaival.

A soros EU-elnökséget betöltő Franciaország elnöke, Nicolas Sarkozy hétfőn Moszkvában megállapodott az orosz csapatok grúziai kivonásáról, amely alól kivételt képez a két szakadár terület, és arról, hogy legalább 200 uniós megfigyelőt vezényelnek a térségbe. Lavrov szerint félreértés történt, ami abból adódik, hogy az Európai Unió tévesen magyarázta el Mihail Szaakasvili grúz elnöknek az új megállapodást.