Lemondhat 2017-ben Szevasztopolról Moszkva

Ha az akkori ukrán kormány úgy dönt, hogy nem hosszabbítja meg a Krím-félszigettel kapcsolatos 2017-ig érvényes szerződést, akkor elköltöztetik Szevasztopolból a Fekete-tengeri flottát. Erről Szergej Ivanov orosz miniszterelnök-helyettes beszélt a BBC-nek. A terület jogilag Ukrajnához tartozik, de a helyiek Moszkva fennhatóságát szeretnék, és sokak szerint az ügy Grúziához hasonló konfliktushoz vezethet a nyugati államok és Oroszország között.

2017 után távozik orosz Fekete-tengeri flotta az Ukrajnához tartozó Krímben lévő Szevasztopolból, ha az akkori ukrán kormány is ezt akarja majd - mondta Szergej Ivanov orosz miniszterelnök-helyettes a BBC Panorama című műsorában. Ivanov szerint megpróbálják meghosszabbítani az erről szóló 2017-ig érvényes szerződést, de ha ez nem sikerül, akkor elköltöztetik hadihajóikat.

Szevasztopol kényes kérdés a NATO-hoz közeledni próbáló Ukrajna és Oroszország, között. Sokan a Moszkva és a nyugati országok között Grúzia miatt amúgy is megromlott kapcsolatok további kiéleződésétől, és attól tartottak, hogy az oroszok erővel próbálják meg majd bebiztosítani a flotta jövőjét a Krímben. Ivanov ezt hidegháborús propagandának nevezte.

"Nem vagyunk agresszívek. Elismertük az összes egykori szovjet köztársaság területi integritását már 1991-ben. Oroszország természetesen nem törekszik területeket szerezni egyik volt szovjet köztársaság kárára sem" - mondta a Miniszterelnök-helyettes. "Nem akarunk háborút indítani, vagy megtámadni egyetlen országot sem. Jelenleg valójában Oroszország egyáltalán nem visel háborút. Ha megvizsgálják, mennyi háborúban vesz részt az USA vagy Nagy-Britannia, egész másképp fest a dolog."

A Krím-félsziget kérdése ugyanakkor meglehetősen kényes téma. Az orosz flotta 225 éve állomásozik a kikötőben, a helyi lakosok pedig sokkal közelebb érzik magukat Moszkvához,

mint Kijevhez. Ők azt szeretnék, ha a szovjet időkben formaságból Ukrajnának adott félsziget ismét orosz fennhatóság alatt lenne. Az már Ukrajna problémája - mondta Ivanov, aki korábban szolgált a KGB-ben és hat évig védelmi miniszter is volt, arra a kérdésre, hogy mi lesz, ha a helyiek nem fogadják el az orosz flotta kivonulását 2017 után.

A politikus kiállt Oroszország augusztusi kaukázusi fellépése mellett, bírálta a NATO keleti irányú terjeszkedését és az amerikai rakétapajzs elemeinek kelet-európai telepítésének terveit. Ostobaságnak nevezte azokat a feltételezéseket, hogy Oroszország esetleg rakétacsapást mérhet a rakétapajzs elemeit befogadó Csehországra, vagy Lengyelországra, noha a lehetőséget az utóbbi időben nyilvánosan vitatták meg orosz katonai vezetők. Az rakétapajzs megjelenésére "Oroszország természetesen reagálni fog, mert nem teheti meg, hogy ne lépjen, de ez nem jelenti azt, hogy nukleáris csapásokat tervez Csehország, vagy Lengyelország ellen, ez ostobaság" - mondta.

Ivanov szerint a világban még mindig túl sokan gondolkodnak a hidegháborús időszak követelményei szerint, túl sok brit és amerikai hiszi azt, hogy "az oroszok részeges, sötét alakok, akik csakis azon törik a fejüket, hogy hogyan támadjanak a Nyugatra.