"A nemzetközi rendszer - ahogy az kialakult a második világháború után - szinte felismerhetetlenné válik 2025-re" - kezdődik a National Intelligence Council (NIC) Globális trendek 2025: Egy átalakult világ című jelentése. Az NIC az amerikai kormányzat számára készít szakértői anyagokat a hírszerzés aktív részvételével - derül ki a honlapján olvasható ismertetőből.
A most nyilvánosságra hozott jelentés azt vizsgálja, hogy 2025-re hogyan változik a nagyhatalmi berendezkedés, és hogy milyen konfliktusokkal kell számolni, az elemzők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy nem feltétlenül az általuk felvázolt forgatókönyv fog érvényesülni, a trendek ugyanis módosulhatnak például a befolyásos vezetők cselekedetei révén.
Nem egy kézben
A dokumentum legfontosabb megállapítása, hogy Kína, India és más régiók megerősödésével úgynevezett multipoláris rendszer fog kialakulni, vagyis a hatalom nem csak egy vagy két szereplő kezében összpontosul majd. Még mindig az Egyesült Államok lesz ugyan a legbefolyásosabb, de pozíciója gyengébb lesz a mostaninál. "Szűkülő gazdasági és katonai képessége miatt az USA választásra kényszerülhet hazai és külpolitikai prioritásai között" - fogalmaz az NIC.
A jelentés emlékeztet arra, a történelmi tapasztalat azt mutatja, hogy a multipoláris rendszerek kevésbé stabilak, mint amikor egy vagy két szereplő kezében összpontosul a hatalom. Az NIC elemzői ugyan nem számolnak a mostani berendezkedés teljes összeomlásával, de azért úgy vélik, lehetnek kockázatok. "Legvalószínűbb, hogy a stratégiai versengések a kereskedelem, a befektetések, technológiai újítások és vállalati felvásárlások körül lesznek" - áll a jelentésben, amely hozzáteszi, nem lehet kizárni azt sem, hogy kialakulnak fegyverkezési versenyek, területi viták és katonai viszályok.
A NIC szerint mind a gyorsaságát, mind mértékét tekintve példátlan a gazdasági hatalom átrendeződése Nyugatról Keletre. "Ha folytatódik a jelenlegi trend, akkor 2025-re Kína gazdasága lesz a második legnagyobb a világon, és egyike lesz a vezető katonai hatalmaknak" - áll a jelentésben, amely szerint ehhez hasonló erősödéssel csak India és Oroszország esetében lehet számolni. Az elemzők úgy vélik, ez azzal is jár, hogy sok ország nem a nyugati demokráciákat tekinti majd követendő példának, hanem a kínai állami kapitalizmust. "Optimisták vagyunk a demokrácia hosszú távú terjedését illetően, bár a haladás valószínűleg le fog lassulni" - jegyzi meg az NIC.
Az új energia
A fő bizonytalanságok közé sorolja a jelentés azt, hogy 2025-ig mennyire sikerül átállni a jelenlegi meghatározó energiaforrásokról - olaj, gáz, szén - újakra. "Minden jelenlegi technológia alkalmatlan arra, hogy leváltsa a jelenlegi energiaberendezkedést, új technológiák pedig valószínűleg 2025-ben még nem lesznek üzletileg életképesek és széles körben elterjedve" - írja az NIC.
Azzal nem számolnak az elemzők, hogy a hidegháborúhoz hasonló ideológiai konfliktusok alakulnak ki, mert szerintük "a legtöbb állam a globalizáció gyakorlati kihívásaival és a hatalmi átrendeződéssel lesz elfoglalva". Hozzáteszik azonban, hogy hosszú idő után ismét kirobbanhatnak konfliktusok a nyersanyagkészletek feletti ellenőrzésért, főleg miután 2025-ben már érezhető hatásai is lesznek a klímaváltozásnak. "Legrosszabb esetben ez államközi viszályt is eredményezhet" - jegyzi meg az NIC, amely példának hozza, hogy miután a víz egyre komolyabb kinccsé válik Ázsiában és a Közel-Keleten, a készletek kezelése is egyre nehezebbé válik majd az országok között.
Külön Magyarországot nem említi a szöveg, de vannak benne utalások Kelet-Európára. A NIC szerint a régió számára a népesség csökkenése jelenti az egyik fő problémát, amelyre a megoldást a muszlim kisebbségek sikeres integrációja jelentheti. Európával kapcsolatban megjegyzik még, hogy az egyik legnagyobb veszélyt a bűnözés jelenti, miután eurázsiai szervezetek tovább növelhetik befolyásukat azzal a rengeteg pénzzel, amelyet energia- és nyersanyag-érdekeltségeikkel kerestek. "Egy vagy több kormány Kelet- vagy Közép-Európában áldozatául eshet az ő uralmuknak" - állapítja meg a jelentés.