Székhely: Indianapolis
Lakosság: 6,35 millió fő
Kormányzó: Mitch Daniels (republikánus)
Az elnökválasztás eredménye: 50% demokrata, 49% republikánus
Elektorok száma: 11
Innen jött: Jim Davis, Garfield macska megalkotója, James Dean, Brendan Fraser, Greg Kinnear, Steve McQueen filmszínészek, Janet és Michael Jackson popzenészek, Axl Rose rockzenész, Harland Sanders a KFC gyorsétterem-lánc alapítója, Kurt Vonnegut író, Wilbur Wright az első sikeres repülést végrehajtó Wright-fivérek idősebb tagja
Madara a kardinálispinty, virága a bazsarózsa, fája az amerikai tulipánfa
Jelmondat: The crossroads of America (angol) - Amerika keresztútja
NASCAR-futam Indianapolisban
Durván Magyarország méretű állam Indiana. Neve az indián szóból ered, viszont lakosai magukat hoosier-eknek hívják, aminek eredetét a mai napig nem sikerült tisztázni. Az átlag amerikainak Indianáról szinte biztosan valamely nagy sportesemény ugrik be, az amerikai sport mekkájának számít az állam.
Indiana a Nagy-tavakat övező államok egyike, bár mindössze 16 kilométeres partvonala van a Michigan-tónál. Az állam nagyrészt sík, itt-ott dombvidékek tarkítják. Legnagyobb városa és központja Indianapolis (ahol a híres 500 mérföldes autóversenyt is rendezik), ám északnyugati csücske Chicago agglomerációjához tartozik, és ezen a területen összességében többen élnek, mint a székhelyen. Déli részén termelték ki azt a mészkövet, melyet a New York-i Empire State Buildinghez és a washingtoni Pentagonhoz is felhasználtak. Éghajlata szélsőségesen változó, gyakoriak a téli hóviharok és a nyári tornádók.
Az államot először a franciák szerezték meg az 1600-as évek végén, majd a hétéves háború során a briteké lett. Azonban hamarosan jött a függetlenségi háború, majd néhány újabb: először Tecumseh indián vezető lázadása, majd az 1812-es britek elleni háború dúlta fel Indiana nyugalmát. A polgárháborúban az északiak oldalán harcolt az állam.
Indiana bevételeinek zöme a bányászatból (olaj és szén), a gyógyszeriparból (itt van az Eli Lilly és a Bristol-Myers Squibb gyógyszergyártók központja) és mezőgazdaságából (gabonatermesztés, etanolgyártás) származik. A lakosság többsége fehér, de a feketék aránya is magas, mintegy 10 százalék körüli. A legnagyobb felekezet a római katolikus, a metodista és a baptista.
Az állam erősen republikánus beállítottságú, a 20. század folyamán mindössze négyszer voksolt demokrata elnökjelöltre - legutóbb 1964-ben. Kormányzója és egyik szenátora republikánus, viszont a másik szenátor demokrata párti. 2004-ben George W. Bush magabiztos győzelmet aratva hódította el Indiana 11 elektori szavazatát.