Barack Obamának volt egy nehéz beszélgetése feleségével 2002 közepén. Két évvel korábban a politikus csúfos vereséget szenvedett egy képviselő-választáson, ráadásul a házasságát is megviselő kampányból anyagilag sem került ki túl jól a család. Obama eltökélte, hogy indul a 2004-es szenátusi választáson, viszont azt is tudta, hogy ezt nem lesz képes végigcsinálni felesége támogatása nélkül. Michelle Obama ugyan tisztában volt vele, hogy férje számára nagyon fontos a politikai karrier, viszont aggódott az anyagi helyzetük miatt, és ezért nem adta be könnyen a derekát.
"Mindkettőnknek fizetni kellett a tanulmányainkra felvett hitelt, a gyerekek iskoláztatása szintén pénzbe kerül, és próbáltunk félretenni a továbbtanulásukra.... Arra gondoltam, hogy ez csak valami újabb szerencsejáték. Ez meg fog ölni minket. Azt gondoltam, hogy még ha győz is, hogyan engedhetjük majd meg magunknak az ő csodálatos előrelépését" - idézte Michelle Obamát a From Promise to Power (Ígéretből a hatalomba) című, Barack Obamáról szóló könyv. Férje végül meggyőzte a kétkedő asszonyt. "Azt mondtam neki, hogy ha hajlandó vagy végigcsinálni velem ezt, és nem sikerül, akkor kiszállok a politikából... Azt hiszem, Michelle érezte, hogy őszinte voltam. Világossá vált számára, hogy kiszállnék a politikából, ha megkérne erre" - emlékezett vissza egy interjúban Barack Obama.
Michelle Obama aggodalmai végül alaptalannak bizonyultak. Férje különösebb nehézségek nélkül megnyerte a választást, ráadásul közben a 2004-es demokrata elnökjelölő konvención elmondott beszédének köszönhetően országos ismertségre tett szert, és anyagi helyzetük is rendeződött. Ez a 2002-es epizód is jelezte azonban, hogy Michelle Obamának döntő szerepe van férje politikai karrierjében. "Az elmúlt tizenhat évben a legjobb barátom volt, a családunk sziklája, életem szerelme, az ország új first ladyje, ma este nem állnék itt az ő kitartó támogatása nélkül" - fogalmazott a választás estéjén elmondott győzelmi beszédében a demokrata politikus.
Ismerte ezt a típust
Barack Obama 1988-ban, 27 éves korában ismerkedett meg a nála három évvel fiatalabb Michelle Robinsonnal. A nő egy jól menő chicagói ügyvédi irodánál dolgozott, és Obama ott töltötte nyári gyakorlatát. A férfinak egyből megtetszett a csinos, topmodelleket megszégyenítően magas ügyvéd, aki azonban kezdetben visszaverte Obama hódítási kísérleteit. "Ebédeltünk, és ott ült a hanyag sportdzsekijében, szájából cigaretta lógott, és azt gondoltam: Na tessék. Itt van ez a jóképű, jó dumás fickó. Ismerem ezt a típust" - emlékezett vissza Michelle a From Promise to Power című könyv szerzőjének adott interjújában, hozzátette azonban, hogy amikor jobban megismerte Barack Obamát és megtudta, hogy hátrányos közösségek felzárkóztatásán dolgozik, akkor rájött, talán ő mégis más, mint azok a férfiak, akikkel korábban randevúzott.
Négy év járás után, 1992-ben házasodtak össze. Obama politikai karrierje nem sokkal ez után kezdődött: 1996-ban bekerült Illinois állam szenátusába, ahol Chicago főként afroamerikaiak által lakott déli részét képviselte. Abban, hogy a nagyváros fekete közössége befogadta Obamát, volt szerepe feleségének is. Míg Barack Obama vegyes családból - fekete apától és fehér anyától - származik, és gyerekkora egy részében fehér nagyszülei nevelték Hawaiin, addig Michelle Obamának apja és anyja is afroamerikai, a család pedig Chicago feketenegyedében élt. Így amikor felmerültek olyan kérdések, hogy férje vajon tényleg elég fekete és nem a fehér liberálisok érdekeit képviseli-e, akkor hitelesen meg tudta védeni.
"Ha tudatosan választotta őt későbbi politikai tervei érdekében, akkor az egy nagyon ügyes döntés volt" - mondta az [origo] munkatársának még október közepén Harold Lucas, aki korábban közösségi munkásként dolgozott Chicago főként feketék által lakott negyedében, Bronzeville-ben, és munkája révén találkozott is Barack Obamával. A From Promise to Power írója, David Mendell szerint is felvetődik, hogy a vegyes családi háttere miatt sokáig vívódó Obama számára a házasságkötés lényegében annak az eldöntése is volt, hogy a fekete közösségben akar lehorgonyozni.
A jogi tanulmányait az Egyesült Államok legjobb egyetemei közé tartozó Princetonon és Harvardon végző Michelle Obama előtt fényes ügyvédi karrier állt, ő azonban végül úgy döntött, hogy inkább a közszférában helyezkedik el. Dolgozott a chicagói városházán, majd egy olyan programot irányított, amely fiatalok elhelyezkedését segítette, ezt követően pedig a Chicagói Egyetem egészségügyi központjának lett a közösségi kapcsolatokért felelős vezetője. Az utóbbi néhány évben azonban egyre inkább feladta saját karrierjét, hogy segíthesse férje politikai pályafutását és mellette több ideje jusson két - most 7 és 10 éves - kislányukra.
Leszoktatta férjét a cigiről
Amikor Barack Obama 2006 utolsó hónapjaiban már komoly beszélgetéseket folytatott tanácsadóival arról, hogy elindul az elnökválasztáson, akkor feleségét is bevonták az egyeztetésekbe. Michelle Obama egy évvel korábban még a Chicago Tribune-nek adott interjújában arról panaszkodott, hogy néha úgy érzi magát, mint egy egyedülálló anya, végül beleegyezett abba, hogy férje belevágjon egy új és mindennél több elfoglaltsággal járó kampányba. Egyetlen feltételt szabott csak: férjének le kell szoknia a dohányzásról. Továbbra is aggódott azonban amiatt, hogy a kampány tönkreteheti a házasságukat, és - mint a Newsweek közel nyolcvanoldalas kampányriportjából kiderül - féltette férje testi épségét is, tartott ugyanis attól, hogy afroamerikaiként könnyebben válhat merénylők célpontjává.
Aggodalmai ellenére alaposan kivette a részét a kampányból. Programját úgy szervezték ugyan, hogy reggel és este is lányaival tudjon lenni, de így is sok rendezvényen vett részt, köztük sok esetben egyedül, miközben férje valahol máshol kampányolt. Nem volt azonban egyértelmű, hogy szereplése mennyire segíti a kampányt. Bár szókimondó stílusával férjéhez hasonlóan könnyen magára vonta a figyelmet, ezzel azonban támadási felületet is biztosított az ellenfeleknek. Az még elment egyszerű poénnak, amikor a Glamour magazin 2007 szeptemberi számában megjelent interjújában azt mondta, férje reggelente "büdi", amikor viszont társadalomkritikai beszédeket mondott, akkor kivívta a konzervatívok haragját.
Barack Obama kampánya során végig ügyelt arra, hogy ne skatulyázzák be afroamerikai jelöltként, és ezért nem beszélt külön a feketéket sújtó problémákról, felesége viszont nyíltan kifogásolta a szerinte még mindig meglévő társadalmi korlátokat. Kritikusai szerint túlságosan is borús képet festett, ezért a National Review nevű konzervatív lap például el is nevezte Mrs. Sérelemnek. Még olyan pletykák is keringtek róla, hogy van egy videó, amelyen lekicsinylően szólt a fehérekről (whitey-nak nevezve őket), ez a felvétel azonban soha nem került elő, Michelle Obama pedig tagadta, hogy valaha is használta volna ezt a szót.
Igazi vihar akkor lett körülötte, amikor idén február közepén egy kampányrendezvényen azt mondta: "Felnőtt életemben most először vagyok igazán büszke a hazámra." Később ugyan igyekezett egyértelművé tenni, hogy ezzel arra gondolt, most érzi először, hogy valóban tömegek érdeklődnek a politika iránt, de ezzel nem tudta megakadályozni, hogy a politikai riválisok ne süssék rá a hazafiatlan jelzőt. A későbbi republikánus elnökjelölt felesége, Cindy McCain például már másnap megjegyezte egy rendezvényen: "Büszke vagyok a hazámra. Nem tudom, ti hogy vagytok vele - vajon hallottátok-e ezeket a szavakat korábban -, én nagyon büszke vagyok a hazámra."
Fegyelmezett családanya
Az Obama-stáb is észlelte a veszélyt, így a kampány záró szakaszára igyekeztek átformálni a jelölt feleségéről kialakult képet. Ennek legegyértelműbb jele az a beszéd volt, amelyet Michelle Obama mondott a demokraták augusztus végi elnökjelölő konvencióján. Itt már egy szót sem szólt sérelmekről, helyette azt hangsúlyozta, mennyire sokat köszönhet önfeláldozó szüleinek és hogy mennyire szereti a hazáját. "A saját életemben, a magam egyszerű módján megpróbáltam visszaadni a hazámnak azt a sok mindent, amit kaptam tőle" - fogalmazott. Ég és föld a különbség Michelle Obama mostani és korábbi üzenete között - jegyezte meg a National Review a beszéd kapcsán.
A kampány utolsó heteiben Michelle Obama egy meglehetősen konzervatív feleség képét sugározta. Csak részmunkaidőben dolgozott, és közölte, hogy győzelem esetén first ladyként is az lesz a legfőbb dolga, hogy gondját viselje lányaiknak. Médiaszereplései könnyedebb show-műsorokra korlátozódtak, és ezekben nem bonyolódott mély társadalmi elemzésekbe. Beszédeiben inkább személyes történetét ecsetelgette (külön kiemelve, hogy egyszerű munkáscsaládból származik), és azt hangsúlyozta, hogy férje nagyon önfeláldozó, aki a közösség érdekeit mindig a sajátjai elé helyezte.
A kifogásolt köszöntésről készült karikatúra a New Yorker címlapján
Fegyelmezettsége kifizetődő volt, szereplései nem biztosítottak támadási felületet a politikai riválisoknak. Barack Obama vezető stratégája, David Axelrod a New York Timesnak október végén azt nyilatkozta, hogy Michelle Obamának szüksége volt egy kis időre, amíg beleszokott a kampányolásba, de ennek során nem kellett kioktatásban részesíteni. "Ő nagyon-nagyon okos és érzékeny, és azt hiszem, saját tapasztalataiból megtanulta, hogy itt nagyon ügyelni kell arra, amit mondunk, nehogy bárki is félreértelmezze a szavainkat" - mondta Axelrod, aki szerint arról sem kellett leszoktatni Michelle Obamát, hogy férjét azzal köszöntse, hogy öklét az ő ökléhez üti. Ezt az üdvözlési formát is érte ugyanis kritika, a Fox News konzervatív csatorna egyik műsorvezetője legalábbis megjegyezte, hogy szerinte terroristák szokták így köszönteni egymást.
A vágyakozó demokrata nők
A magazincímlapokon megjelent mosolygós családi fotók és a győzelmi gyűlésen a gyerekekkel együtt színpadra vonuló házaspár képe azt hivatott erősíteni, hogy Obamáék idilli életet élnek. Barack Obama magánéletéről valóban nem jelentek meg ugyan kínos részletek, azért az ő házasságukban is voltak nehezebb időszakok. A sok távollét mellett férje hatalmas népszerűségét sem mindig viselte könnyen Michelle Obama, különösen ha női szimpatizánsokról volt szó.
A From Power to Promise írója felidéz a könyvben egy epizódot a 2004-es szenátusi kampányból, amikor a feleség ezt nyíltan jelezte is: "Egyik reggel, ahogy vártam a kocsijában, hogy meginterjúvolhassam, az ölembe dobott egy karikatúrát, amelyen egy mosolygó demokrata nő a magasba emel egy táblát rajta azzal a felirattal: Randiztam Deannel, összeházasodtam Kerryvel, Obamára vágyom (ez utalás a 2004-es elnökválasztási kampányra, amelyben először Howard Dean volt az esélyes a demokrata jelöltség megszerzésére, de végül John Kerry lett a jelölt - a szerk.). Michelle rám nézett, és azt mondta: Ezzel kell nekem versenyeznem."
Michelle Obama azonban valószínűleg feleslegesen aggódott, mert ha lett volna szerelmi afférja férjének, akkor az minden bizonnyal kiderült volna egy közel két éven át tartó, nagyon szoros elnökválasztási kampányban. A győzelmet követően adott első tévés interjúban is idilli párként jelentek meg Obamáék. A férj beszélt az ország előtt álló súlyos problémákról, a feleség pedig arról, hogy a választási küzdelem nehézségei még jobban összehozták a családot, mostantól pedig talán több időt tölthetnek együtt: "Egy fedél alatt leszünk, és együtt vacsorázhatunk. Látom magam előtt azt is, hogy a gyerekek jönnek haza az iskolából, és futnak az Ovális Irodába, hogy láthassák az apukájukat, mielőtt elkezdik a házi feladatot."