Sántít Putyin meggyilkolt kritikusának pere

Egy következetlen bíró, egy esküjét megszegő esküdt és egy ügyvéd, akit talán megmérgeztek - csak néhány momentum az Anna Politkovszkaja orosz újságíró 2006-os meggyilkolása miatt indult perből. A vádlottak ketrecéből hiányzik a feltételezett gyilkos és felbujtója is. A per az orosz igazságszolgáltatás nagy tesztje lehet, de kétséges, hogy kiderül-e valaha is, miért és kinek az utasítására végeztek a Putyin politikáját bíráló újságíróval.

Lassan két éve és egy hónapja, hogy meggyilkolták Moszkvában Anna Politkovszkaja orosz újságírót. Az orosz hatóságok közel egy éven át nyomoztak, és őrizetbe vettek számos gyanúsítottat, majd vádat emeltek négy ember ellen. Alig két hete elindult a per, ami azonban elég furcsa.

A gyilkosság miatt indult perben épp a feltételezett gyilkos nincs ott a a moszkvai kerületi katonai bíróság tárgyalótermének vádlottak számára fenntartott ketrecében, ahogy hiányzik onnan az is, aki feltehetően megrendelte a bérgyilkosságot. Nem mintha nem lenne tippjük az ügyészeknek, hogy ki volt a végrehajtó és ki volt a felbujtó, csak épp őket eddig nem sikerült bíróság elé állítani.

Tárgyalás fővádlottak nélkül

A bíróság elé állított négy vádlott egyike egy volt FSZB-ügynök, Pavel Rjaguzov. Őt kisebb bűncselekmények elkövetésével - például hivatali visszaéléssel -, illetve azzal vádolják, hogy tájékoztatta a gyilkost, hol lakik a megölt újságíró. Súlyosabbak a vádak a másik három emberrel - egy csecsen testvérpárral, Dzsabrail és Ibragim Makhmudovval, illetve Szergej Kadzikurbanovval, a moszkvai rendőrség szervezett bűnözés elleni osztályának volt nyomozójával - szemben. Őket a gyilkos segítésével vádolják, például egyebek mellett azzal, hogy figyelték és követték Politkovszkaját.

A tett elkövetésével egy harmadik Makhmudov fivért gyanúsítanak, aki azonban még idejében elszelelt. Politkovszkaja lapjának, a Novaja Gazetának a főszerkesztője azt állítja, Rusztam azért tudott olajra lépni, mert a nyomozás során valaki szándékosan szivárogtatott ki részleteket az ügy állásáról. A férfi állítólag Belgiumban bujkál, Jurij Csajka orosz államügyész szerint már felvették a kapcsolatot az Interpollal, hogy kézre kerítsék. A vádlottak egyik védője, Murad Muszajev kedden azt állította, Rusztam egy rokonán keresztül felajánlotta, hogy feladja magát, ha tisztességes, nyílt tárgyalást biztosítanak számára. A védő szerint azonban a hatóságok nem voltak hajlandók biztosítékot adni arról, hogy teljesítik a feltételeket.

Ugyancsak Muszajev volt az, aki a múlt héten közölte, a vádiratban szerepel az a felvetés is, hogy a gyilkosságot egy orosz politikus rendelte meg. Nevet nem említett, az pedig nem világos, hogy az ügyészi iratokban szerepel-e név.

A furcsa per

A gyilkossági ügy tisztázását nem csak a gyilkossággal és a felbujtással vádolt személyek hiánya bonyolítja. A pert furcsa esemény előzte meg: a meggyilkolt újságíró ügyvédje higanymérgezés gyanúja miatt nem tudott elutazni az első, zárt tárgyalásra. A Franciaországban élő Karinna Moszkalenko autójában nagy mennyiségű higanyt találtak október közepén, ő maga több napon át rosszul volt.

A baljós előjelekkel induló per a folytatásban is furcsán alakult. Az előzetes meghallgatást követően ugyanis a bíróság bejelentette, hogy zárt ajtók mögött folyik majd a peres eljárás, mivel ezt kérték az esküdtek. A tárgyalás azonban végül mégis nyilvános lett. Jevgenyij Zubov bíró azt követően engedélyezte a nyílt tárgyalást, hogy az egyik esküdt a rádióban meghallotta, hogy az esküdtek kérésére rendeltek el zárt tárgyalást, és betelefonált a műsorba.

"Az összes esküdt felháborodott, hogy hülyét csináltak belőlünk. Mindenki erről beszélt. Írtam egy nyilatkozatot a bírónak, hogy semmi sem volt igaz (a zárt tárgyalás elrendelésének indoklásából), hogy egyikünk sem kért zárt tárgyalást, és hogy mentsenek fel esküdtszékből, mert nem akarok egy tisztességtelen perhez asszisztálni. A kis hazugságok nagy hazugságokhoz vezetnek. Ennyi az egész" - idézte Jevgenyij Kolesznyikovot a Russia Today orosz hírcsatorna. Az esküdt ezzel megszegte azt az előírást, hogy nem nyilatkozhat a sajtónak, ezért eltávolították a testületből.

A bírót az ügyészség hevesen kritizálta a gyors pálfordulások miatt, és felszólították, lépjen vissza, de végül a helyén maradt.

Gyilkosság ajándékba?

Politkovszkaja két évvel ezelőtti megölésének hírére felbolydult a nemzetközi közvélemény, de hazájában nem váltott ki akkora felháborodást az ügy. A gyilkosság mögött sokan egyenesen magát az újságíró általa nyíltan kritizált Valgyimir Putyin korábbi orosz elnököt sejtették, mások Ramazan Kadirov oroszbarát csecsen elnök érintettségét hangoztatták. Politkovszkaja halála előtti egyik utolsó interjújában napjaink Sztálinjának nevezte Kadirovot, aki ellen tanúskodott is korábban egy csecsenföldi emberrablások miatt indított büntetőeljárás során, amelyet pont az ő egyik tényfeltáró cikke alapján indítottak.

Mások az orosz titkosszolgálatok kezét látják az ügyben. Egy orosz történész és egy politológus közösen írt könyvükben (The Age of Assassins. The Rise and Rise of Vladimir Putin - A bérgyilkosok kora. Vlagyimir Ptytin felemelkedése és még magasabbra szárnyalása) azt írják: egyik bíróság elé állított vádlottnak sem volt személyes indítéka megölni az újságírót. Ebből arra a következtetésre jutottak, hogy az orosz titkosszolgálat vagy maga Kadirov rendelte meg a gyilkosságot egyfajta morbid születésnapi ajándékként Puytinnak. A korábbi orosz elnök - aki idén májustól Oroszország miniszterelnöke - október 7-én, a gyilkossággal egy napon ünnepelte születésnapját.

Putyin még 2006-ban azt mondta - miután egy drezdai látogatásán Politkovszkaja meggyilkolása miatt gyilkosnak nevezték az ellene tüntetők -, hogy az újságíró, jóllehet élesen kritizálta a hatóságokat, valójában jelentéktelen hatást gyakorolt az orosz belpolitikára. Putyin szerint egy ilyen ember meggyilkolása magában sokkal nagyobb kárt okoz a hatóságoknak, mint összes kritikus hangvételű írása. Az orosz hatóságok a nyommozás során arra igyekeztek utalni, hogy a gyilkosság mögött Putyin egyik ellenfele, egy külföldön élő, befolyásos orosz üzletember állhat. A sajtó az utalások alapján a titokzatos megrendelőt Borisz Berezovszkij oligarchával azonosította, ez ellen szól azonban, hogy ő épp Putyin hatalomra kerülése után menekült el Oroszországból, így nem fűződött különösebb érdeke Putyin kritikusának megöletéséhez.

Méreg, verem, emigráció

Meggyilkolása előtt Politovszkaja több alkalommal is összeütközésbe került az orosz és csecsen hatóságokkal. A 48 éves korában meggyilkolt újságíró főként az orosz hadsereg visszaélései ügyében vizsgálódott Csecsenföldön. Hét éven keresztül tudósított a csecsen konfliktusról, amivel kivívta maga ellen az orosz hatóságok és feltehetően Putyin haragját is, aki 2000-es hatalomra kerülése után kemény kézzel zárta le a második csecsen háborút, és ezzel komoly tekintélyt szerzett magának.

Többször összetűzésbe került az orosz és csecsen hatóságokkal. 2001-ben az orosz biztonsági erők fogságába került a csecsenföldi Vedeno körzetben, akkor azzal vádolták, hogy akkreditáció nélkül utazott a térségbe. Három napig őrizték egy veremben, élelem és ivóvíz nélkül, egy tiszt lelövéssel fenyegette. Hét hónappal később halálos fenyegetést is kapott egy civilek ellen elkövetet bűnökkel vádolt katonatiszttől, ami miatt egy időre Bécsbe menekült.

2002-ben titokban utazott Csecsenföldre, hogy újabb állítólagos emberi jogi visszaéléseket vizsgáljon ki, ekkor is őrizetbe vették, egy katonai bázison őrizték és fenyegették. 2002 októberében közvetíteni próbált egy moszkvai színházat megtámadó, és ott túszokat ejtő csecsen terroristák és az orosz hatóságok között.

Csecsenföldön kívül próbált tudósítani a 2004-es beszláni iskolai vérengzésről is, ám megmérgezték, feltehetően azért, hogy visszatartsák. Amikor a térségbe utazott, olyan teát ivott a repülőgépen, amitől rendkívül beteg lett. A mérgezésgyanús esetet nem vizsgálták, az amerikai Comittee to Protect Journalist (CPJ) érdekvédő szervezet Politkovszkajáról szóló ismertetője szerint az őt kezelő kórház személyzetét arra utasították, hogy semmisítsék meg vérvizsgálatának eredményét.