61 civil halt meg az izraeli csapásokban

A hétfő hajnali támadásokkal - az gázai iszlám egyetem, illetve a Hamász belügyminisztériumának épülete ellen - a harmadik napjába lépett a Gázai övezet ellen indított Izraeli légi hadművelet. Az izraeli harci gépek támadásainak már több mint 300 halálos áldozata van, köztük legalább 51 civil. Izrael a hadműveletekkel akarja megtörni a militáns szervezetet. A Hamász izraeli kormánytagok meggyilkolásával állna bosszút.

Izrael harmadik napja bombázza a Gázai övezetet. Hétfőre virradó éjszaka a gázai iszlám egyetem laboratóriumait, majd hajnalban a Hamász belügyminisztériumát támadták a harci gépek. A Hamász utánpótlását jelentő egyetemet korábban kiürítették. Az izraeli gépek vasárnap lőtték a szervezet biztonsági létesítményeit, kormányépületeket és az Egyiptom felől érkező utánpótlást biztosító földalatti csempészalagutakat. Miközben az izraeli légierő bombázott, vasárnap több száz palesztin próbált meg Egyiptomba jutni, akiket az egyiptomi határőrök fegyverekkel kergettek vissza a határon. A kialakuló összetűzésben egy egyiptomi határőr életét vesztette.

A szombaton indult légi hadműveletekben közel 300 ember vesztette életét a Gázai övezetben, a BBC 320, az MTI 345 áldozatról számolt be. Az áldozatok között palesztin források szerint sok a civil, gyerekek nők, férfiak vegyesen. A palesztin menekültek segélyezésére szakosodott ENSZ-szervezet, az UNRWA szerint legalább 61 polgári áldozata van a hadműveleteknek a Gázai övezetben.

Hétfőn reggel átjutott az övezetbe az első segélyszállítmány, amelyet az izraeli vezetés az előző nap jóváhagyott. A 80 megrakott teherautó a kerem-salomi átkelőn keresztül jutott be. Élelmiszert és Törökországból, illetve Egyiptomból származó gyógyszereket szállítottak. Két másik átkelő, a karni és a nahal-ozi biztonsági okokból egyelőre zárva van.

Izrael azzal indokolja a hadműveleteket, hogy ezzel akar véget vetni annak, hogy a palesztin militáns szervezet rakétákkal lője területét. Ezek a rakéták ugyan elvétve szednek áldozatokat, de Izrael szerint a militánsok szándéka az, hogy civileket öljenek meg. Izrael szerint szombat óta 110 rakétát lőttek ki rájuk a palesztin fegyveresek. Az ellenük a sűrűn lakott területen végrehajtott hadműveletek ugyanakkor maguk is számos civil életét követelték. "Nincs precíziós találat: üvegcserép, repeszek borítják be az emberek otthonait - mondta Ewa Jasiewicz gázában dolgozó nemzetközi önkéntes a BBC-nek.

Az izraeli offenzíva célja a Hamász-rendszer megbuktatása a Gázai övezetben - jelentette ki hétfőn Hájim Ramon izraeli miniszterelnök-helyettes egy televíziós interjúban. Azonnal beszüntetjük a tüzet, ha valaki átveszi a felelősséget Gáza kormányzásáért, bárki, kivéve a Hamászt.... A hadsereg most azzal foglalkozik, hogy megakadályozza a terület ellenőrzésében a Hamászt - mondta. Az izraeli vezérkari főnök egy lapnak azt nyilatkozta, hogy a hadművelet végére a Hamász egyetlen épülete sem marad állva a Gázai övezetben.

Négyre emelkedett a Gázai övezetből az elmúlt három napban Izrael ellen indított rakétatámadások izraeli halálos áldozatainak száma. Előbb a Negev sivatagi Nahal Oz kibuc egyik lakója halt bele korábban szerzett sérüléseibe, majd kevesebb mint egy órával később egy asszony életét oltotta ki egy Asdodban becsapódó rakéta. A Gázai övezet határától 38 kilométerre fekvő város egyik buszmegállójában csapódott be a lövedék. A támadást az Ezzeddín el-Kasszám Brigádok, a Hamász fegyveres szárnya vállalta. A palesztinok nagyjából 200 rakétát lőttek ki Izraelre szombat óta.

Fenyegetés és fegyverszünet

A Hamász szerint Izrael emberiség elleni bűntettek követ el a hadműveletekkel. A szervezet bosszút hirdetett, vezetői intifádára - felkelésre - szólítottak fel, és azzal fenyegetőznek, hogy izraeli kormánytagokat ölnek meg megtorlásul. Fatah Hamád, a mozgalom egyik magas rangú vezetője szerint kiemelt célpontjaik között van Cipi Livni külügy- és Ehud Barak védelmi miniszter. A Hamász a Ciszjordániát ellenőrző Palesztin Hatóság tagjait és azokat az arab világbeli vezetőket is megfenyegette, akik a szervezet ellen szövetkeznek.

Hétfőn ugyanakkor Szenegál bejelentette, hogy a Hamász kész fegyverszüneti megállapodást aláírni. Abdoulaye Wade szenegáli államfő, az Iszlám Konferencia Szervezetének elnöke vasárnap este telefonon tett javaslatot a palesztin iszlamista szervezet vezetőjének, Háled Mesaalnak a fegyverszünetre. Az elképzelés szerint mindkét fél azonnali tűzszünetre, Izrael emellett a Gázai övezet blokádjának teljes feloldására tenne ígéretet. Mesaal azt válaszolta, hogy kész aláírni egy ilyen megállapodást - jelentette az MTI.

A Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) hétfőn azt kérte a nemzetközi közösségtől, hogy erővel védje meg a Gázai övezetet az izraeli támadásoktól. Mahmúd Abbász palesztin elnök is próbálja befolyásolni a gázai palesztinok nemzetközi védelmét. Abbász közvetlenül nem gyakorolhatja hatalmat a Gázai övezetben, amelyet a Hamász radikális szervezet erőszakkal elfoglalt 2007-ben.

Összeülnek az EU külügyminiszterei

Válságtanácskozásra Párizsba hívta keddre az EU-tagállamok külügyminisztereit az unió soros francia elnöksége. A rendkívüli ülésen a Gázai övezet elleni izraeli támadás nyomán kialakult helyzetet vitatják meg. A szombaton indított izraeli támadásnak a legfrissebb adatok szerint 345 halálos áldozata van.

A huszonhét EU-s külügyminiszter ülését azután hirdették meg, hogy Nicolas Sarkozy francia elnök telefonon beszélt Hoszni Mubarak egyiptomi államfővel. Sarkozy és Mubarak többek között a válság lehetséges megoldásait vette számba.

Önkénteseket toboroznak Iránban és Indonéziában

Egy radikális indonéziai muszlim szervezet hétfőn bejelentette, hogy önkénteseket toboroz és küld a gázai övezetbe, hogy az izraeli hadsereg ellen harcoljanak - közölte az Iszlám Védők Frontja nevű szervezet. "A harcosoknak edzettnek és szilárd hitűeknek kell lenniük, és készen kell állniuk a halálra. Egy útra szóló jegyet kapnak mindaddig, amíg le nem győzzük Izraelt" - jelentette ki Ahmad Soebri Lubis, a szervezet főtitkára.

Jelentkezők vannak Iránban is, miután vasárnap Ali Hamenei ajatollah, Irán vallási és politikai vezetője szólította fel a világ összes muzulmánját, hogy védjék meg a palesztinokat, és büntessék meg Izraelt. Egy héten át egy honlapon keresztül lehet jelentkezni önkéntesnek Gázába. A Farsz hírügynökség már több mint 1100 jelentkezőről tud.

Elúszik a béketárgyalás

Izrael közben azzal fenyeget, hogy szárazföldi csapatait is beküldi a palesztinok lakta területre. Vasárnap behívtak 6500 tartalékost, hétfőn pedig zárt katonai övezetté nyilvánították a Gázai övezet határa mentén húzódó 2-4 kilométer szélességű sávot. Zárt katonai övezetbe civilek nem léphetnek be.

Az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Navi Pillay vasárnap kijelentette, hogy aránytalan katonai választ adott Izrael a palesztin támadásokra, az ENSZ Biztonsági Tanácsa a fegyveres akciók felfüggesztésére szólította fel mindkét felet, a hadműveleteket számos ország elítélte, legutóbb Japán, Kína, Malajzia, Mexikó és Kanada. Törökország jelezte, az izraeli hadműveletek ellehetetlenítik a közvettésükkel folyó szíriai-izraeli béketárgyalásokat.

Az Izrael létét el nem ismerő Hamász másfél éve vette át az ellenőrzést a Gázai övezet felett a rivális Fatah mozgalommal folytatott összecsapások után. A Fatah végül visszaszorult Ciszjordániába. A Hamász militáns szervezet, amely rendszeresen indít fegyveres akciókat izraeli célpontok ellen, de közben politikai tevékenységet is végez, és közszolgáltatásokat is ellát. A szervezet győzött a 2006-os demokratikus parlamenti választásokon, de Izrael-ellenes politikája miatt elszigetelődött, ami a külföldi segélyek elapadásával is járt.

Kiütéses győzelem

Izrael ambiciózus célt tűzött ki maga elé: új biztonsági környezetet akar teremteni azzal, hogy semlegesíti a Hamász militánsait. A BBC Közel-Kelet-szakértője, Jeremy Bowen szerint ennek érdekében Izrael nemcsak minél több fegyveressel akar végezni, de egyúttal meg akarja semmisíteni azt a hatalmi berendezkedést, amelyet a Hamász épített ki a Gázai övezetben. A zsidó állam bízik abban, sikerül kihasználnia azt, hogy az övezetben is sok palesztin elégedetlen a Hamásszal, és így ki tudja húzni a mozgalom alól a talajt.

A BBC elemzője azonban emlékeztet arra, hogy a támadások azt is eredményezhetik, hogy a palesztinok összezárnak, és a Hamász elutasítása helyett egységesen lépnek fel Izraellel szemben. Ráadásul az Izraelre nehezedő nemzetközi nyomás is erősödhet, miután akciói már eddig is több civil áldozatot követeltek, köztük gyerekeket is. Így kérdés, hogy lesz-e elegendő ideje és energiája Izraelnek arra, hogy elérje a célját.

Kampánytéma

A brit hírcsatorna jeruzsálemi tudósítója szerint az izraeli akció jelentőségét időzítése adja: Izraelben februárban választásokat tartanak, és a kormány ezzel próbál jó pontokat szerezni a szavazók körében. A kormánnyal nem csak a Hamásszal kapcsolatos korábbi politikája miatt elégedetlenek az emberek, hanem Ehud Olmert miniszterelnök korrupciós botránya miatt is. Amíg a kormány be nem keményített, az ellenzéki Benjamin Netanjahu vezette a népszerűségi listát. Nem kizárt az sem, hogy szándékosan időzítették az őket támogató George W. Bush távozó amerikai elnök utolsó hivatali napjaira az akciót az izraeliek. Barack Obama megválasztott amerikai elnököt ugyanis sokan tekintik úgy Izraelben, mint aki a mostani vezetéshez képest jobban szimpatizál a palesztinokkal.

A katonai akciókat alig pár nappal azt követően indultak, hogy lejárt az Izrael és a Hamászal közötti tűzszünet. A felek nyáron állapodtak meg hat hónapos fegyvernyugvásról, ám többször is fenyegetőztek annak felmondásával. Decemberben végül, amikor a tűzszünet lejárt, nem újították meg. Ennek oka a Hamász szerint Izrael volt, amely szerintük nem tartotta be a feltételeket, például az övezetet sújtó blokád feloldását, amely miatt többnyire csak segélyszállítmányokat - azokat is csak korlátozott számban - engedtek be a térségbe. Izrael azt állítja, ugyan elkezdte enyhíteni a blokádot, ám végül lefújta, mert a Hamász nem tartotta be a megállapodás rá vonatkozó részét: a rakétatámadások leállítását és a fegyvercsempészet beszüntetését.