Izrael lebombázott egy ENSZ-iskolát - 30 halott

Légicsapást mért az izraeli légierő kedden délután egy ENSZ által fenntartott iskolára a Gázai övezetben. A támadásnak a BBC szerint legkevesebb 30 áldozata van. A december 27-e óta folyó harcokban több mint 600 palesztin halt meg.

Legkevesebb 30 ember meghalt, amikor az izraeli hadsereg légi csapást intézett a Gázai övezetben található ENSZ-iskola ellen - írja a BBC palesztin egészségügyi forrásokra hivatkozva. Korábban a BBC még 40 halottról számolt be. Az áldozatok között több gyerek van. Az iskolában tartózkodók közül sokan az izraeli szárazföldi támadás elől menekültek az épületbe. Izrael azt közölte, hogy az után indított támadást az iskola ellen, hogy az épületből támadás érte katonáit.

Az ENSZ főtitkára "teljesen elfogadhatatlannak" nevezte, hogy az izraeli hadsereg csapást mért kedden a világszervezet által fenntartott négy intézményre a Gázai övezetben a harcok során. Izraeli három iskolára és egy egészségügyi központra mért csapást, amelyeket a világszervezet palesztin menekültek számára tart fenn.

Az izraeli hadsereg tüzet nyitott egy izraeli orvoscsoport, az Orvosok az Emberi Jogokért nevű izraeli civil szervezet tagjaira, egy dán segélyszervezet három elsősegélynyújtó helyét pedig szétlőtte - közölték kedden az érintettek. Egy dán egyházi humanitárius szervezet Koppenhágában azt közölte, hogy hétfőre virradóra Gáza városában izraeli bombatámadás érte három mobil elsősegélynyújtó pontját. Dánia magyarázatot vár az esetre Izrael koppenhágai nagykövetétől - közölte Per Stig Moller dán külügyminiszter.

Izrael december 27-én indított légi hadműveleteket a Hamász radikális palesztin szervezet által ellenőrzött Gázai övezet ellen arra hivatkozva, hogy a területről rendszeresen érnek rakétatámadások izraeli településeket. Szombaton Izrael szárazföldi csapatokat küldött a területre, amelyek kedden is összecsaptak palesztin fegyveresekkel.

A keddi harcokban a BBC szerint legkevesebb 70 palesztin vesztette életét. Kedden meghalt három izraeli katona is, akiket egy izraeli tank bombázott le tévedésből. Elesett egy negyedik izraeli katona is, akit feltehetően szintén baráti tűz ölt meg. Ehud Barak izraeli védelmi miniszter kedden közölte, hogy az izraeli csapatok két részre osztották a Gázai övezetet, és körülzárták Gáza városát. "Egyetlen ország sem engedheti meg, hogy egy terrorszervezet megkeserítse polgárai életét" - mondta Barak.

Kedden folytatódtak az izraeli területek elleni rakétatámadások is, a BBC szerint öt, az MTI szerint tucatnyi rakétatalálat ért izraeli településeket. Az egyik támadásban egy csecsemő is megsérült.

A Vöröskereszt Gázai övezetből származó információi szerint a légitámadások is felerősödtek, amelyek hétfőn este minden eddiginél intenzívebbek voltak. Komoly harcok voltak Gáza városánál is, az izraeli szárazföldi csapatokat tankok és helikopterek támogatják. A Gázai övezetből származó információk ugyanakkor korlátozottak, mert Izrael nem enged külföldi újságírókat a területre.

A támadások megkezdése óta palesztin források szerint több mint 600 palesztin vesztette életét a Gázai övezetben, a sebesültek száma meghaladja a 2700-at. Izrael azt állítja, hogy csapatai 130 Hamász-fegyveressel végeztek, míg a palesztinok 10 izraeli katonát öltek meg. Az ENSZ szerint az áldozatok száma negyede civil.

A tűzszünet mindaddig elképzelhetetlen, amíg nincs biztosíték arra, hogy többé nem éri palesztin rakétatámadás Izraelt - mondta hétfőn Ehud Olmert izraeli miniszterelnök miután Jeruzsálemben találkozott a közele-keleti körúton lévő Nicolas Sarkozy francia államfővel. "Nem tudunk elfogadni egy olyan kompromisszumot, amely lehetővé teszi a Hamásznak, hogy két hónap múlva ismét izraeli városokat lőjön" - mondta. Olmert szerint a Gázai övezet ellen indított katonai műveleteknek nem célja a Hamász-kormányzat megdöntése, bár Izrael ezt is meg tudná tenni.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) kedden ismét összeül, hogy áttekintse a gázai övezeti helyzetet, és megpróbáljon közös álláspontot kialakítani. A BT helyi idő szerint kedden délelőtt zárt ülésen egyeztet, majd délután öt órakor nyilvános ülést tart több arab ország külügyminisztereinek részvételével. Szombaton eredménytelenül zárult a rendkívüli ülés, mivel nem sikerült megállapodásra jutnia a harcok leállítására felszólító dokumentum szövegéről.

Az Egyesült Államokat a BT ülésén Condoleezza Rice külügyminiszter fogja képviselni. A külügyi szóvivő kedden közölte, hogy Washington azonnali tűzszünetet szeretne Gázában, amely "tartós, fenntartható és időben nem korlátozott". Ez némi elmozdulást jelent az amerikai álláspontban, eddig ugyanis az Egyesült Államok - élen George Bush elnökkel - feltétlen támogatásáról biztosította Izraelt, amely viszont elhárította a tűzszünetre vonatkozó felszólításokat.

Kedden megszólalt az ügyben Barack Obama is, aki január 20-án foglalja el az amerikai elnöki széket. Obama azt mondta, nagyon mélyen aggasztja, hogy a konfliktusban civilek halnak meg, ennél részletesebb állásfoglalásba azonban nem bocsátkozott, tartva magát ahhoz, hogy egyszerre csak egy elnöke van az Egyesült Államoknak, és az jelenleg George Bush.

Az összeomlás szélén áll Gáza

Súlyos humanitárius válság alakulhat ki a Gázai övezetben - közölte a Vöröskereszt. A szervezet Gázáért felelős vezetője, Pierre Kraehenbuhl azt mondta a BBC-nek: az élet elviselhetetlenné vált a gázai hadműveletek elleni izraeli hadműveletek 11. napjára.

A BBC szerint a Gázai övezetben fogyóban van a vezetékes víz, az üzemanyag és az élelmiszer, sok helyen pedig nincs áram. Az ENSZ szerint az alapanyagok hiánya miatt a 47 gázai pékség fele bezárt. Az ENSZ helyi segélyszervezete szerint a keddre tervezett 80 teherautónyi segélyszállítmányt nem tudják eljuttatni a Gázai övezetbe, mert a szállításra szerződött férfi a hétfő éjjeli támadásokban elvesztette három rokonát, köztük fiát, ezért nem vállalta a fuvart.

A gázai lakosság felét - 750 ezer embert - az ENSZ látja el élelmiszerrel, így a szállítmány kiesése súlyos problémákat okozhat. A helyzetet súlyosbítja, hogy Izrael lebombázott több olyan csempészalagutat is, amelyen keresztül korábban élelmiszert juttattak a Gázai övezetbe. Ráadásul Izrael a hadműveletek megindulása előtt 18 hónapon át blokád alatt tartotta a Gázai övezetet, így a terület ellátórendszere már korábban az összeomlás szélére jutott.

"Akárhová mentem, mindenhol hosszú sorokban álltak az emberek, akik kenyérre vártak. Azelőtt soha nem láttam olyat Gázában, hogy emberek százai várnának élelmiszerre" - mondta egy Gázai övezetben tartózkodó férfi a BBC-nek. Az élelmiszerárak az ellátási nehézségek miatt megugrottak.

A BBC szerint óriási a nyomás a kórházakon is, ahová a 2700 sebesültet szállították. A mentőszolgálatok több munkatársa mentés közben vesztette életét. "Az emberek alapvetően aközben halnak meg, miközben várakoznak" - mondta az ellátási nehézségekről a Vöröskereszt szóvivője, Sophie-Anne Bonefeld. Több kórházban folyamatosak az áramkimaradások is.

Izrael a hadműveletek első hetében azt állította, a Gázai övezetben nincsen humanitárius válság. Az izraeli álláspont azóta megváltozott. Izrael most azt mondja, együttműködik a nemzetközi szervezetekkel a humanitárius problémák megoldásában, amelyekért a Hamászt tartja felelősnek.