A Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) kérte ki a Szövetségi Migrációs Szolgálattól Anna Politkovszkaja címét és adatait, nem sokkal az orosz ellenzéki újságíró 2006-os meggyilkolása előtt. Erről Anna Sztavickaja, az áldozat családjának ügyvédje olvasott fel egy dokumentumot csütörtökön a Politkovszkaja meggyilkolásának ügyében indult per tárgyalásán.
A tárgyaláson az ügyész felolvasta Pavel Rjaguzov volt FSZB-munkatárs nyomozás során tett vallomását, amelyben azt állította a férfi, hogy 2006 szeptemberében a csecsen Samil Burajev - aki ellen korábban szintén vádat emeltek az ügyben - kérte tőle Politkovszkaja címét, de ő a tényleges lakhelyet nem, csupán az újságíró bejelentett lakcímét tudta átadni. Rjaguzov ezt a vallomást visszavonta csütörtökön. Azt állította, senki nem kérte tőle Politkovszkaja lakcímét, de akkor még az FSZB aktív munkatársa lévén kötelességének érezte, hogy a nyomozás számára szükséges vallomással szolgáljon. Más ügyekben legalább öt paragrafus alapján szándékoztak ellene vádat emelni, de e vallomás fejében a vádak egy részének elejtését ígérték neki, ami meg is történt, például ejtették az ellene korábban felhozott emberrablás vádját.
Szergej Hadzsikurbanov vádlott, szintén az FSZB volt munkatársa azt mondta, hogy a nyomozók rá akarták bírni, hogy Borisz Berezovszkij Londonban élő orosz milliárdosra, illetve magas rangú csecsenföldi tisztségviselőkre tegyen terhelő vallomást. Hadzsikurbanov szerint az ügy iratai között szerepel egyebek között az FSZB Kabard-Balkár köztársaságbeli és dagesztáni igazgatóságának, valamint a szervezett bűnözés elleni harc moszkvai igazgatóságának megkeresése, amelyben ezek a szervek Politkovszkaja címéről kértek tájékoztatást.
A hét elején fontos tárgyi bizonyítékok eltűnéséről számolt be a tárgyaláson az ügyészség, később azonban kiderült, hogy a bíró véletlenül az eredetihez csatolta a másolatot.
Anna Politkovszkaját 2006. október 7-én lőtték le otthona kapujában Az ellenzéki Novaja Gazeta oknyomozó újságírója sokat írt a csecsenföldi háborúról, az ott elkövetett jogsértésekről, és gyakran kritizálta Vlagyimir Putyin akkori orosz elnököt. Az ügyben indult perben sem a feltételezett gyilkos - aki külföldre menekült -, sem a bérgyilkosság megrendelője nem szerepel, utóbbit még meg sem nevezték.