1976 februárjában járvány söpört végig az Egyesült Államok egyik katonai bázisán. A New Jersey-i Fort Dix bázis egyik 19 éves közkatonája belehalt a vírusfertőzésbe, amely még több száz katonát támadott meg - írja a Time magazin internetes kiadása. A bűnös akkor is a sertésinfluenza volt a lap szerint.
Mai áron számolva 500 millió dollárt költöttek egy gyors oltási programra, amit maga Gerald Ford akkori amerikai elnök rendelt el. A vakcina viszont nem bizonyult tökéletesnek, hetek múlva sok beoltott amerikainál diagnosztizálták a Guillain-Barré szindrómát, ami az idegrendszerüket támadta meg. A rossz oltóanyag 30 ember halálát okozta április végéig. (Itt bővebben is olvashat a Guillain-Barré szindrómáról!) A tüntetések hatására decemberre leállították az oltási programot, a várt sertésinfluenza-járvány pedig elmaradt.
A mostani, Mexikóból kiindult járvány és az 1976-os között kevés, ám annál fontosabb párhuzamot találtak járványügyi szakértők és orvostörténészek. Ugyanis akkor kialakulhatott egy rutin az ilyen helyzetek kezelésére (még ha ez nem is szuperált a legjobban). "Úgy gondolom, 1976 egy jó példát nyújtott nekünk, hogyan ne kezeljük, ha kitör az influenza. De ami ennél érdekesebb, hogy sikerült egy értelmes alkut kötni ekkor" - mondta Hugh Pennington, a skóciai Aberdeeni Egyetem virológus-professzora a Time-nak.
1976-ban Pennington szerint az volt az egyik probléma, hogy közmegegyezés volt az orvosok között, hogy az 1918-as - 40 millió áldozatot követelő - spanyolnátha-járványt a sertésinfluenza okozta (ma már tudjuk, hogy a madárinfluenza egyik vírustörzse volt a bűnös). "Ebben a pillanatban a járvány jelenlegi kitöréséről hasonlóan korlátozott a tudásunk. Például még mindig nem értjük, miért halnak meg az emberek a vírustól Mexikóban, máshol meg nem" - tette hozzá Pennington.
A Time azt írja, járvány kitörésekor eleve nehéz helyzetbe kerül a közegészségügyi szolgálat. Nehéz eldönteni ugyanis, hogy egy eszköz mennyire hatékony a járvány megelőzéséhez, terjedésének megakadályozásához. Fontos kérdés az is, hogy nem túlzott-e. Ilyen túlzott intézkedésnek tartja a Time szerint az USA az Európai Unió azon ajánlását, hogy polgárai ne utazzanak Mexikóba és az Egyesült Államokba.
Arra is vigyázni kell a lap szerint, hogy ne politikai döntés szülessen, mint 1976-ban. Sok történész egyetért abban a Time szerint, hogy Ford elnök a választások előtt határozott, a válságokat gyorsan megoldó elnöknek akart látszani, azért is döntött túl gyorsan a később megbukó oltási program mellett.
George W. Bush kormánya is komoly dilemma elé került 2002-ben, az amerikai fehér poros biológiai támadások idején. Dick Cheney alelnök ugyanis szorgalmazta egy himlő elleni nemzeti nagy oltásprogram levezénylését. Bush azonban ellenezte ezt, mert a himlő elleni vakcina egymillió beoltottból általában egy-két embernél halálos szövődményeket okoz, így végül a programból nem lett semmi.
Howard Markel, a Michigani Egyetem Orvostörténeti Központjának igazgatója azt mondta a Time-nak, hogy "emberek vagyunk, és hibákat ejthetünk - ahogy az az 1976-os sertésinfluenza-ügyben is történt. Elhamarkodhatjuk a dolgot annak a reményében, hogy megőrizzük az életünk. A jelenlegi járvány állandóan változó szituációt teremt. Az amerikai közvéleménynek megbocsátónak és türelmesnek kell lennie most."