"Leginkább az árvákat zaklatták" - iskolai terror Írországban

A döbbenet után csalódottság követte az írországi katolikus iskolákban évtizedeken át zajló zaklatásokról szóló jelentést. Az egyház ugyanis jó előre bebiztosította magát, hogy érintett tagjait ne vonhassák felelősségre, és az anyagi felelősség alól is igyekezett kibújni. Az egyik áldozat azt mondta, soha nem tárta volna fel a sebeit, ha tudja, hogy ez lesz a vizsgálatok eredménye.

"Ahányszor csak lehetősége volt, megközelített, ... (X testvér) felettem végzett önkielégítést, és engem is rávett, hogy kielégítsem. Tíz és fél vagy 11 éves koromban kezdődött, és 14 éves koromig tartott. Elárasztott ajándékokkal, édességgel, pénzzel. Azt mondta, ez a mi titkunk. Nem engedte, hogy meglátogassam keresztszüleimet, attól tartott, elmondom nekik. Leginkább az árvákat zaklatták súlyosan, ők nem tudtak kihez fordulni. Nekem sem volt senkim. Két évig ki sem mehettem. Senkinek nem lehetett elmondani."

"(X nővér) felvitt az emeletre, lelökött az hálóterem első ágyára keresztbe, meztelenül, mindig meztelenül, akkor ő és (Y nővér) odakötöttek az ágyhoz egy rövid gyapjúkötéllel. Ez volt a szokása, hogy odakötözzön az ágyhoz, a vaságyhoz, tudod, és akkor meg sem tudtál mozdulni... Akkor ütni kezdett a bőrszíjjal, és százig számolt, miközben ütlegelt. Akkor azt modta, "kelj fel, menj le és csináld meg a leckéd". Tudom, hogy gyakran vertek a szíjjal, de így ötször hatszor verhettek meg. Ha sírtál, még rosszabb volt, úgyhogy megtanultam nem sírni."

A két rövid tanúvallomás-részlet abból a jelentésből származik, amelyet múlt szerdán hoztak nyilvánosságra Írországban, és amely a katolikus egyház által működtetett javítóintézetekben és bentlakásos szakiskolákban a 20. században (1936-tól) folyt visszaéléseket, bántalmazásokat, szexuális zaklatásokat tárta fel. Az első idézet egy egykori bentlakó fiútól, a második egy lánytól származik.

Börtönlégkör

A Gyermekzaklatást Vizsgáló Bizottság (Comission to Inquire into Child Abuse) 1999-ben kezdte vizsgálódását, és tíz év munka után a múlt héten hozta nyilvánosságra jelentését. A bizottság azzal foglalta össze megállapításait, hogy a részben a félelemre és a rendszeres büntetésekre épülő rendszerben a börtönökéhez hasonló légkör uralkodott, amelyet a papok, a szerzetesek és az apácák generációkon keresztül fenntartottak. (A jelentés összefoglalóját ebben a cikkben olvashatja.)

A terjedelmes, több ezer oldalas dokumentum külön foglalkozik a fiúk és külön a lányok helyzetével, és külön taglalja a bántalmazás különböző formáit, mint a szexuális, a fizikai, a lelki zaklatás és a nemtörődömség, amelyekről több száz egykori diák számolt be.

A fiúk például összesen 246 egyházi és világi személyről állították, hogy szexuálisan zaklatták őket, 186-ot néven is neveztek, további 60, nem megnevezett erőszakoskodót pedig viszonylag pontosan lehetett azonosítani. A lányok elsősorban fizikai és lelki terrorról számoltak be, szexuális zaklatás csak elvétve fordult elő náluk. Kiderült, a fiúk által megemlített szexuális zaklatásos esetek közel harmada egyetlen intézményben történt.

A legsötétebb fejezet

A jelentés hatalmas botrányt kavart Írország-szerte. "A vallási és állami intézmények megsemmisítő ítélete" - írta az Irish Times. Mary Coughlan miniszterelnök-helyettes az ír történelem legsötétebb fejezetei közé sorolta a visszaéléseket. "Ez a fejezet rémes szégyenfoltot hagy az egész nemzeten, és a mennyekig bűzlik" - írta egy hozzászóló a politics.ie fórumon. Az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet szerint a jelentés a "legsúlyosabb emberi jogsértések jegyzéke". "Vajon a szokásos pár napig tartó felháborodás és szenzációhajhász szalagcímek lesznek csak, vagy valódi hatással bír majd (a jelentés) a katolikus egyházra szervezetére?" - kérdezte Twenty Major közismert dublini blogger.

Az ötkötetes jelentés

Úgy tűnik, a fejlemények egyelőre a blogger kétségeit igazolják. A botrányban vastagon érintett Keresztény Testvérek szerzetesrend 2004-ben pert indított a bizottság ellen, hogy ne hozhassák nyilvánosságra egyetlen élő vagy holt az ügyekben érintett tagjuk kilétét sem. A napvilágra került jogsértésekért így senkit nem vonnak felelősségre.

"Soha nem tártam volna fel sebeimet, ha tudom, hogy ez lesz a végeredmény" - mondta a jelentés nyilvánosságra hozása után John Walsh, az egyik sértett, a Gyerekzaklatást Túlélők egyesületének tagja. Walsh közölte, "becsapva és megtévesztve" érzi magát. "Összetört engem, és összetöri a többi áldozatot is, mivel nem indul bűnügyi eljárás, felelősségre vonás, vagy akármi."

Anyagi fedezet

A személyes felelősségre vonáson kívül egészen hétfőig úgy tűnt, hogy az ír katolikus egyház még az anyagi felelősséget is elhárítja. Az egyház és az állam ugyanis 2002-ben olyan megállapodást kötött, amelynek értelmében az állam - a szexuális zaklatások eseteit kivéve - nem engedélyezi kártérítési per indítását az egyházi intézmények ellen. Cserébe az egyház vállalta, hogy ingatlanok és készpénz formájában hozzájárul az állam által rendezett kártérítésekhez. Csakhogy míg az egyház összesen 127 millió euró (36 milliárd forint) értékben vállalta a terheket, a kártérítések becsült mértéke ennek tízszerese, eléri az 1,3 milliárd eurót (365 milliárd forintot).

Ebben az ügyben azonban változás várható. Több főpap is jelezte, hogy az egyháznak felül kellene vizsgálnia a 2002-es megállapodást, hétfőn pedig Sean Brady bíboros, Írország első számú katolikus vezetője is felvetette ezt a gondolatot. Az érsek azon az ír katolikus vezetők által folytatott tárgyaláson beszélt erről, amelyen egy jövő hónapra tervezett, a jelentés káros hatásait csökkentő lehetőségekről szóló háromnapos egyházi konferencia részleteit vitatják meg. Brady közölte azt is, hogy az ügyről a pápával is egyeztet majd.