Listát tett közzé az állítólagos választási csalásokról Mir Hoszein Múszavi, az iráni elnökválasztáson vesztes ellenzéki jelölt. Múszavi kampányirodája kedden este tette ki honlapjára a listát, amelyen a főbb választási törvénysértéseket taglalják.
A háromoldalas jelentés szerint "nagymértékben felhasználták a kormány eszközeit annak jelöltje", Mahmúd Ahmadinezsád támogatására. A dokumentum bírálja a voksolás megszervezésért felelős bizottságok tagjainak a kiválasztását, akiket Ahmadinezsád hívei közül kerültek ki.
"A választás estéjén sorozatszám nélküli szavazólapokat nyomtattak, ami példa nélkül áll az ország történelmében" a jelentés szerint. Múszavi itt megjegyzi: "két és félszer annyi pecsétet gyártottak [a szavazatok hitelesítésére], mint ahány választókör volt". A politikus szerint ez szintén lehetőséget adott a csalásra.
A dokumentum szerint az elnökjelöltek képviselői nem lehettek jelen a választási bizottságokban. A jelentés ezen kívül kétségesnek tartja azt is, hogy az urnákat teljesen kiürítették, mielőtt a szavazóhelyiségekben elhelyezték őket - a gyanú szerint azokban már Ahmadinezsadot támogató szavazatok voltak.
Múszavi kampányirodája kedd délután közölte, hogy a listát hamarosan közzéteszik a honlapon. A közlemény Múszavi hivatalos honlapján nem sokkal azután jelent meg, hogy az Őrök Tanácsa - az iszlám köztársaság legfelső jogi hatósága - úgy döntött: helybenhagyja az elnökválasztás hivatalos eredményét, a tapasztalt "kisebb szabálytalanságok" ellenére.
Előzőleg a tanács elismerte, hogy június 12-i elnökválasztáson 50 szavazókörzetben több voksot adtak le, mint amennyi szavazásra jogosult volt, tanács szerint azonban ezek nem befolyásolták jelentősen a választás végső eredményét. Múszavi, aki a hivatalos eredmények szerint elvesztette az elnökválasztást, továbbra sem fogadja el a vereséget, és az adatok meghamisításáról beszél.
A választási eredmények helybenhagyásának némileg ellentmond az a hír, hogy kedden Irán legfőbb vallási és politikai vezetője, Ali Hamenei ajatollah öt nappal meghosszabbította az elnökválasztás lebonyolítását érintő panaszok kivizsgálásának a határidejét. Az eredeti határidő június 24-én, szerdán járt volna le, a kivizsgálás az Őrök Tanácsának a hatáskörébe tartozik.
A hivatalos eredmény szerint Máhmúd Ahmadinedzsad jelenlegi államfő a szavazatok csaknem kétharmadát kapta, a Múszavira adott egyharmadnyi vokssal szemben. Az iráni belügyminisztérium kedden figyelmeztette Múszavit, hogy "tartsa be a törvényeket és tartsa tiszteletben az emberek szavazatait".
Obama elítélte az agressziót
Előzőleg a választási eredmények ellen több tízezres tömegek vonultak utcára az Iráni fővárosban, Teheránban, a tüntetőket azonban szombaton és hétfőn is könnygázzal oszlatta fel az iráni rendőrség. Az utcai összecsapásokban többen meghaltak.
Barack Obama amerikai elnök kedden határozottan elítélte Irán "igazságtalan lépéseit", amelyekkel a választási tüntetéseket letörte. "Az Egyesült Államok és az egész nemzetközi közösség megdöbbent és felháborodott az elmúlt napokban történt fenyegetések, verések és bebörtönzések láttán" - idézte az elnököt a BBC.
Obama közölte: tiszteletben tartja Irán szuverenitását, nem akar beleavatkozni az ország belügyeibe, és teljesen hamisnak tartja azt az Iráni feltételezést, hogy a nyugat állna a zavargások mögött. Hozzátette ugyanakkor, hogy el kell ismerni az iráni emberek bátorságát és méltóságát, és az iráni társadalom figyelemre méltó nyitását.
Mélyülő ellenségeskedés a britekkel
Az Iráni hatalom közben továbbra is a nyugati országokra mutogat a teheráni zavargások kapcsán. Gordon Brown brit kormányfő kedden bejelentette, hogy az iráni kormány előző nap két teheráni brit diplomatát szólított fel távozásra. Erre válaszul Londonban a külügyminisztériumba kérették az iráni nagykövetet, és közölték vele, hogy két iráni diplomatát kiutasítanak Nagy-Britanniából.
Brown szerint a brit diplomatákat "teljesen alaptalan vádakra" hivatkozva utasították ki Teheránból. A BBC szerint az iráni hatóságok az ilyen esetekben általánosan használt diplomáciai szófordulattal - a feladatkörrel összeegyeztethetetlen tevékenységgel - indokolták a kiutasításokat, amelyekre London kedden bejelentette a válaszlépést.
A brit külügyminisztérium a vitatott eredményű elnökválasztás nyomán kirobbant zavargások miatt már a hét elején elrendelte, hogy a teheráni nagykövetség alkalmazottainak családtagjai térjenek haza. A tárca egyben hivatalos figyelmeztetést is kiadott, arra intve a brit állampolgárokat, hogy az elengedhetetlenül szükséges eseteket kivéve egyelőre ne utazzanak Iránba. Az iráni hatóságok a hétvégén kiutasították a BBC teheráni irodájának egyik tudósítóját, Jon Leyne-t is.
London és Teherán viszonya meglehetősen feszültté vált az elmúlt napokban, különösen azóta, hogy Ali Hamenei ajatolláh, Irán legfőbb politikai és vallási vezetője a teheráni egyetemen múlt pénteken elmondott beszédében Nagy-Britanniát nevezte az összes külföldi hatalom közül a "legalattomosabbnak". A két ország között már vasárnap volt egy diplomáciai ütésváltás, miután Manusehr Mottaki iráni külügyminiszter kijelentette, hogy még a választások előtt számos brit állampolgár, köztük titkosszolgálati ügynökök utaztak Iránba, és Nagy-Britannia "összeesküvést szőtt" az iráni elnökválasztás "szabotálására".
Külföldi propagandáról "vallottak" a tüntetők is
Közben az iráni televízió kedden olyan személyeket mutatott be, akik az adásban azt vallották, hogy a nyugati propaganda megtévesztő hatására vettek részt az elmúlt napok tiltakozó megmozdulásaiban. Az egyikük, egy fiatal férfi azt mondta, hogy olyan hírközlő szervek "provokálták őket erkölcstelen tettek elkövetésére, mint a brit BBC vagy az Amerika Hangja". Egy elfátyolozott nő arról beszélt, hogy kézigránátot hordott a táskájában, mert a BBC-ben azt mondták, hogy a rendfenntartó erők állnak a legtöbb összecsapás mögött. Egy fiatalember elismerte, hogy a testvérével együtt fosztogatásra használták ki a zavargásokat, de letartóztatták őket.
Az állítólagos külföldi beavatkozás ellen tiltakozva sajtótájékoztatót tartottak Máhmúd Ahmadinezsad elnök hívei, s ehhez az egykor elfoglalt amerikai nagykövetség épületét választották helyszínül. A nagykövetséget az iszlám forradalom alatt, 1979-ben özönlötték el diákok, és 52 amerikait túszként tartottak fogva 444 napon át. "Nincs szükségünk haszontalan kapcsolatokra Nagy-Britanniával... Ha a britek folytatják a beavatkozást, a fejükre döntjük a házukat" - mondta egy diákvezető, de a brit nagykövetséghez tervezett tüntetést elhalasztották.