Barack Obama amerikai elnök szerint nem várható Amerikától, hogy a világ bajait egyedül oldja meg. A nemzetek összefogására van szükség - mondta az ENSZ 64. közgyűlésén New Yorkban. A brit Guardian szerint évek óta a legfontosabb ENSZ-tanácskozás lehet a mostani, amelyen olyan kérdésekről döntenek az elnökök és kormányfők, mint a klímaváltozás elleni harc, a közel-keleti konfliktus és a gazdasági válság.
Az eddig felszólalók - pár kivételtől eltekintve - a közös fellépést sürgették a klímaváltozás, a nukleáris fegyverkezés és a szegénység ellen. Míg Nicholas Sarkozy francia elnök egy új világrend megalapozásáról értekezett, Gordon Brown brit miniszterelnök pedig Eisenhowert idézte, Moammer Kadhafi líbiai vezető többek között halinfulezával ijesztgetett maratoni beszédében ( Obama beszédéről ebben a cikkben, Kadhafiéről pedig itt olvashat részletesen).
A vezető országok felszólalói szinte mindannyian kritizálták atomprogramja miatt Észak-Koreát és Iránt. Utóbbi vezetője hamarosan maga is beszédet mond, de ezt várhatóan több állam képviselői is bojkottálják majd.
Az ENSZ-közgyűlés általános vitáján Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár után Luiz Ignázio Lula da Silva brazil, majd Barack Obama amerikai elnök szólalt fel, őket harmadikként Moammer Kadhafi líbiai elnök követte. Utnuk jött többek között a francia elnök és a brit kormányfő.
Brown öt kihívása
Öt sürgető kihívással szembesülünk: klímaváltozás, terrorizmus, nukleáris leszerelés, szegénység és a közös jólét megteremtése - mondta a közgyűlésen Gordon Brown brit miniszterelnök. Szerinte nincs visszaút, "ha nem használjuk ki a lehetőséget, hogy megóvjuk bolygónkat - nem reménykedhetünk egy újabb jövőbeli esélyben. Nem lesz visszamenőleges globális megegyezés, hogy visszacsináljuk azt a kárt, amit majd okozunk" - mondta a klímaváltozásra.
Újabb, keményebb szankciókkal fenyegette Iránt és Észak-Koreát, ha nem hagynak fel atomprogramjaikkal. Bejelentette, hogy azoknak a az atomenergiával nem rendelkező országoknak, amelyek hajlandóak elutasítani az atomfegyvereket, Nagy-Britannia segít, hogy "hozzájussanak ahhoz, amelyet Eisenhower amerikai elnök feledhetetlenül úgy nevezett 'atomok a békéért'".
Sarkozy új világrendet alapozna
Példátlan gazdasági válságról és bolygóméretű környezeti katasztrófáról beszélt Nicholas Sarkozy. "Azonnal új világot kell kitalálnunk, ahol a múlt ostobaságai nem számítanak." Sarkozy szerint az országok vezetőinek a kötelessége, hogy reményt nyújtsanak az éhezők és szomjazók tízmillióinak. Szerinte választ kell nekik adni, és Franciaországnak megvan a válasza: "a dolgoknak meg kell változniuk, nem fogadhatjuk el, higy ugyanúgy menjenek, mint eddig".
A kérdés csak az szerinte, hogy "a világ azért fog-e megváltozni, mert bölcsek leszünk, intelligensek és merészek, vagy azért, mert a újabb válságok jönnek, ha nem leszünk képesek a radikális változás bölcs útjára lépni".
Sarkozy szerint nincs több idő. "Remélem, 2009 lesz az az év, amikor megteremtődnek egy új világrend alapjai - amellyel mindannyian elégedettek leszünk."
Lula a piacok megregulázását sürgette
Liuiz Ignazio Lula da Silva brazil elnök nehezményezte, hogy a pénzügyi világválság után a piacokat megint szabadon hagyják, mindenféle szabályozás nélkül. Elítélte a hondurasi puccsot - amelyet taps fogadott -, majd közölte, nagyon nem hatékony a környezetvédelem finanszírozása a fejlődő országokban.
Őelőtte az élelmiszerhiány, az energiaügy, a recesszió és az influenzajárvány elleni közös fellépésre szólított fel Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár. Sürgette, hogy engedjenek szabadon minden politikai foglyot, szó szerint említve a burmai Aung Szan Szú Kjit. Burma szomszédait külön is felszólította, tegyenek róla, hogy a jövő évi választások tisztességesek legyenek.