Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége néven alapított nemzeteken átívelő nemzeti radikális mozgalmat a Jobbik vezetésével öt szélsőjobboldali európai párt. Az egyezményt a Jobbik mellett az olasz Fiamma Tricolore, a francia Nemzeti Front, a svéd Nemzeti Demokraták, illetve a belga Nemzeti Front írta alá Budapesten szombaton, de további csatlakozókat is várnak. A Jobbik által Budapesten tető alá hozott európai radikális pártszövetség ötlete nem új keletű.
Az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége "hivatalos, európai nemzeti szintű párttá" válik majd, amelyet várhatóan Belgiumban vagy Strasbourgban jegyeznek be - közölte az MTI szerint a pártszövetség megalakulásakor Balczó Zoltán, a Jobbik alelnöke. Balczó szerint a Brit Nemzeti párt is jelezte csatlakozási szándékát, de egyeztetéseket folytatnak az osztrák Szabadságpárttal, valamint spanyol és portugál pártokkal is.
A pártszövetség megalapításáról szóló kilenc pontos politikai nyilatkozat egy szabad, független és egyetlen nemzetek Európájának létrehozásáról szól, de minden olyan kezdeményezést elutasít, amely egy európai nemzetek feletti állam létrehozására irányul. A nyilatkozat kifejezi aláíróinak szándékát, hogy Európát meg akarják védeni az olyan fenyegetésektől, mint a terrorizmus, "valamint a vallási, politikai, gazdasági vagy pénzügyi imperializmus". Balczó Zoltán szerint az esemény fő üzenete az, hogy az euroszkeptikus pártok nem Európa ellenesek.
Régi álom
A múlt hét végén a szövetségbe belépett pártok közül a franciák, az olaszok és a svédek már részt vettek 2005-ben az Euronat nevű hasonló pártszövetség létrehozásában, ám a kezdeményezés nem tartott ki sokáig. Az Euronat saját honlapján a legfrissebb bejegyzések 2006-ból származnak. Már ez is a második próbálkozás volt azonban, első alkalommal 1999-ben próbáltak összefogni az európai nemzeti radikálisok, ugyancsak Euronat néven. Akkor magyar részről a MIÉP csatlakozott, de a szövetségnek többek között tagja volt a Nagy Románia Párt, illetve a Szlovák Nemzeti Párt is.
Az európai szélsőjobboldali pártok 2007-ben - a román és a bolgár uniós csatlakozás után - saját frakciót is alakítottak az Európai Parlamentben, ekkor jött össze elegendő számú képviselőjük ahhoz, hogy ezt megtehessék (az EU-előírások szerint legalább hat ország húsz képviselője kell egy frakció megalapításához). Az Identitás, hagyomány és szuverenitás névre keresztelt csoport ezzel felszólalási időhöz jutott, illetve egymillió eurós támogatásra is jogosulttá vált.
Az Euobserver akkori beszámolója szerint a bevándorlás, az európai alkotmányosítás és a török csatlakozás elleni fellépésben találták meg a közös hangot. A frakció egy évet sem ért meg, mivel a Nagy Románia Párt képviselői bántónak találták a frakció egyik olasz tagjának, Alessandra Mussolininek (az egykori olasz fasiszta vezér, Benito Mussilini unokájának) a román bűnözők Olaszországból való kiutasítását követeli kijelentését, és kiléptek a koalícióból.
A Jobikkal szövetségre lépett pártok között ott van az európai nemzeti radikálisok egykori csillaga, de többségük egyelőre nem ért jelentős sikert törvényhozási választáson.
Mussolini csodálói a szebb jövőért
A Fiamma Tricolore (háromszínű láng) olasz szélsőjobboldali pártot egy másik újfasiszta szervezet, az Olasz Szociális Mozgalom radikális tagjai alapították az 1990-es évek közepén. Alapítóik között több olasz szkinhedszervezet tagjai is megtalálhatók. Az olasz parlamentben nincs képviselőjük - a legutóbbi 2008-as választásokon 2,43 százalékot szereztek -, de 2004-ben és 2009-ben Luca Romagnoli pártfőtitkár bejutott az Európai Parlamentbe. A Fiamma Tricolore - amely a Benito Mussolini vezette, rövid életű második világháborús náci bábállamot, a salói köztársaságot tekinti példaképnek - több tüntetést is szervezett a romák és a bevándorlók ellen.
Honlapjukon megtalálható programjukban egyebek mellett az olasz nyelv és kultúra megóvását és újraélesztését, a család és az ifjúság védelmét szorgalmazzák. Szuverén, az amerikai imperializmussal átitatott NATO-tól és a "maastrichti és brüsszeli kereskedőktől és bankároktól" mentes Olaszországot követelnek. A bevándorlás teljes megszüntetését és a bevándorlók azonnali kitiltását hirdetik.
Romagnoli pártelnök 2006-ban holokauszttagadó kijelentések miatt került a figyelem középpontjába. Az olasz Sky televíziónak azt nyilatkozta: "nincs alapom kijelenteni, hogy a koncentrációs táborok gázkamrái léteztek-e vagy sem". Kijelentését elítélte Josep Borrell, az Európai Parlament akkori elnöke. Romagnoli utóbb azzal magyarázkodott, hogy szavait félreértették. A párt egy közleménye szerint ők is egy szebb jövőért harcolnak.
Le Penék mélyrepülésben
Az 1972-ben alapított francia Nemzeti Front (Front National) az utóbbi években mélyrepülésben van. Míg 2002-ben alapító-vezetője, Jean-Marie Le Pen közel hatmillió szavazatot szerzett, és második helyre jött fel a francia elnökválasztáson Jacques Chirac mögött, a 2007-es elnökválasztáson már csak a negyedik helyig jutott, pártja pedig a parlamenti választáson alig 4,3 százalékot szerzett, ami történetének egyik legrosszabb eredménye.
Egyetlen képviselője sem jutott be a francia törvényhozásba, pedig Le Pen lánya - akit a veterán nacionalista politikus utódjának tekintenek - még a francia állampolgársággal rendelkező afrikai származású szavazókat is igyekezett megnyerni kampányával. Az Európai Parlamentbe az idei választásokon három képviselőjük került be, jóllehet az előző parlamentben még heten voltak.
A pártvezetők közül többen tettek holokauszttagadó kijelentéseket, amelyekért jogerős bírósági ítéletben is elmarasztalták őket, súlyos pénzbüntetéseket fizettek. Le Pen éppen idén áprilisban, az Európai Parlamentben ismételte meg egyik korábbi megjegyzését, miszerint a náci gázkamrák csak a történelem apró részkérdései. Az EP emiatt változtatta meg azt a szabályt, amelynek értelmében az új parlament beiktatási ülését a legidősebb képviselő vezeti le. Ez idén Le Pen lett volna, de helyette a távozó parlament elnökének adták a feladatot.
Demokraták a melegek ellen
A svéd Nemzeti Demokraták (Nationaldemokraterna) 2001-ben szakadtak ki a Svéd Demokraták nevű pártból. Programjuk szerint egyebek mellett megtiltanák a bevándorlást, a mecsetek építését, a meleg párok örökbefogadását. A pártra a legutóbbi, 2006-os választásokon alig 3000 ember szavazott, ami 0,06 százalékos eredményre volt elég. Parlamenti képviseletük nincs, két helyi önkormányzati képviselőjük van.
A párt elnökét, Marc Abramssont 2003-ban négy hónap börtönre ítélték rendbontás miatt, mivel társaival megzavarta a stockholmi melegfesztivált. Eredetileg súlyos bántalmazással vádolták, de ez alól a vádpont alól felmentették. A Nemzeti Demokraták 2004 kivételével minden évben részt vesznek a salemi meneten, amely a svéd neonácik legjelentősebb megmozdulásának számít. A menet résztvevői egy meggyilkolt társukra emlékeznek a Stockholm közelében fekvő kisvárosban.
A rasszista belga
Az 1985-ben alakult belga Nemzeti Front (Front National) Belgium francia nyelvű lakosságának szélsőségesen nacionalista pártja. A párt korábbi elnökét, Daniel Féret-t 2006-ban 250 óra közmunkára ítélték gyűlöletkeltés miatt, és 10 évre eltiltották attól, hogy választáson indulhasson. Féret a bíróság szerint rasszista szórólapokat terjesztett, amelyeken afrikaiakat és muszlimokat gúnyoltak.
A párt a legutóbbi, 2007-es belgiumi választásokon majdnem 2 százalékot szerzett, egy parlamenti képviselője van a belga alsóházban, egy pedig a szenátusban. A Nemzeti Front jelenlegi elnöke Daniel Huygens, aki 2009-ig a belgiumi vallon parlament tagja volt. A párt több rendőrt szeretne több fizetéssel, a kis nyugdíjak megemelését és jelentős különbséget a munkanélküli-juttatások és a rendes fizetések között, hogy a munkanélküliek hamarabb visszamenjenek dolgozni - derül ki a párt honlapján közzétett, az elnökkel készült interjúból. "Élvezd a mai napot, mert ez hátralévő életed első napja" - vallja Huygens.