Pestre jön a széldzsekis kínai herceg

Egy Mao által félreállított veterán kínai forradalmár fia érkezik hamarosan Magyarországra, aki Kína új államfője lehet. Fiatal éveit kétkezi munkával töltötte, tartományi pártvezetőként lezser és hétköznapi volt, és bár sokáig csak úgy emlegették, mint a legnépszerűbb szoprán férje, végül Kína legnagyobb ünnepségeinek szervezője, a kommunista párt egyik legbefolyásosabb tagja lett. Hszi Csin-ping három éven belül Kína legfőbb vezetője lehet, ha nem szúrja el.

1. Minden vezető tíz évig lehet hatalomban, 70 éves kora körül nyugdíjba kell vonulnia;
2. Az aktuális vezetőtől tíz évvel fiatalabb generáció legtehetségesebb tagját jó előre kiválasztják, mint utódot;
3. Az így történő hatalomváltást senki sem vitatja a párton belül;
4. A folyamatot ismétlik.

James Reynolds, a BBC korábbi tudósítója szerint Kínában ezt a négy szabályt alakították ki az 1989-es európai rendszerváltások tanulságait levonva, hogy megelőzzék valami hasonló folyamat kialakulását.

Ez a négy szabály először 2002-ben érvényesült maradéktalanul, amikor a jelenlegi pártfőtitkár/elnök, Hu Csin-tao váltotta Csiang Cö-mint. Legközelebb 2012-ben lesz váltás, és már két éve kiválasztották az utódot is, aki nagy valószínűséggel Hszi Csin-ping lesz, aki október 15-én Magyarországra látogat. Az alelnök egy európai körút keretében érkezik ide, és a felkeresett országok közül nálunk tölti majd a legtöbb időt (erről bővebben itt olvashat).

Látogatásának - akárcsak számos eddigi, alelnökké választása óta megtett külföldi útjának - elsődleges célja, hogy bemutatkozzon azoknak az országoknak és vezetőknek, akikkel az elkövetkező években dolga lesz. Másrészt ezeknek az utazások otthon is fontos szerepe van: a nemzetközi államférfi képét sugallják róla a kínai közvéleménynek - írja a BBC.

A szoprán férje

Hszit otthon sokáig nem politikusi vagy államférfiúi szerepében ismerték, hanem mint Peng Li-juan népszerű népdal- és kínaiopera-énekesnő férjét. Peng szereplése 19 éve emeli a kínai állami televízió újévi gáláinak fényét, számos kínai opera címszerepét énekelte a közkedvelt szoprán, és fellépett többek között Bécsben is. Emellett a kínai népi hadsereg dandártábornoka és a kínai AIDS-nagykövet posztját is ő tölti be.

A Hong Kong-i Asia Times szerint Hszi és Peng olyan elnöki házaspárja lehetne Kínának, mint annak idején az USA-nak volt John és Jackie Kennedy. Ilyesmire Kínában még nem volt példa. Peng támogatja férje karrierjét, jóllehet azt nem verik nagydobra, hogy ő már Hszi második felesége, és voltak olyan éveik, amikor válságba jutott házasságuk miatt külön éltek.

A Kennedy-párhuzamot erősíti, hogy Hszi is politikusi dinasztia sarja. Apja ugyanis a Nagy menetelés egyik veteránja, a kínai kommunista párt alapító tagja, aki azonban később szembe került Mao Ce-tunggal.

A nép gyermeke

Hszi, akit 2008-as alelnökké választása idején sokan csak hercegecskének tituláltak - azok kapják ezt a jelzőt Kínában, akik befolyásos felmenőkkel rendelkeznek -, nem csak ezért igyekszik távol tartani magát örökségétől. Apja, Hszi Zong-csun Mao uralma után piacpárti reformerré vált, azon kevés pártvezető egyike volt, aki kiálltak az 1986-ban eltávolított Hu Jao-bang progresszív pártelnök mellett, és aki nyilvánosan elítélte az 1989-es Tienanmen téri eseményeket (a vérengzés 20. évfordulójáról itt olvashatja összeállításunkat).

Az alelnök körül inkább a nép gyermeke imidzset építik, és múltjának azt a részét hangsúlyozzák, amikor a kulturális forradalom (és apja félreállítása idején) 15 évesen vidékre küldték, kétkezi, paraszti munkára. Visszafogottsága és nagy munkabírása imponált a helyieknek, akik 21 éves korára helyi pártvezetővé választották, és egyetemre küldték - írta róla a Newsweek.

A kínai Mandela

Hszi tudatosan kerüli azt a képet, hogy egy pártvezető elkényeztetett csemetéje lenne. "Szokatlanul lezser volt és két lábban állt a földön" - idézték egykori munkatársát, aki még hsziameni (Fucsien tartomány) alpolgármestersége idejéből ismerte. Öltöny helyett széldzsekit hordott, sofőrös limuzin helyett busszal járt.

"A Nelson Mandela típusú emberek közé sorolnám. Olyan személyiség, aki érzelmileg rendkívül stabil, aki nem hagyja, hogy személyes tragédiái vagy szenvedései befolyásolják döntéseit. Más szóval meggyőző" - mondta róla 2007-ben Lee Kuan Yew első szingapúri miniszterelnök.

A Newsweek szerint azonban nem várható, hogy Hszi apjához vagy Mandelához hasonlóan a kitaszítottságot, a börtönt is kockáztatná elveiért. A kínai vezetők Tienanmen óta, amióta a párt egyre inkább az egyeztetésekre és konszenzusra törekszik a döntéseknél, kevésbé feltűnőek. Nehéz elképzelni, hogy bárki is megkísérelne jelentős változtatásokat a közeljövőben - mondta a Newsweeknek Jin Zhong a Hong Kong-i Open magazin szerkesztője. Szerinte "még ha akarnák, sem mernék".

Ünnepek szervezője

A vegyipari mérnöki és jogi doktori végzettséggel rendelkező Hszit nyílt gondolkodású vezetőnek tartják. Ugyanazon az egyetemen tanult, ahol számos jelenlegi kínai vezető, például Hu Csin-tao kínai államfő. Tizenévesen lépett be a pártba, majd több tartományban is szolgált különböző pártpozíciókban. Szülőhelyén, Shanszin kívül Hebeiben, Csöcsiangban, és Fucsienben, ahol neki kellett rendet csinálni egy korrupciós botrány után. 2007-ben is úgy lett shangaji pártvezető, hogy elődje korrupciós botrányba bukott bele. Alelnökké 2008-ban választották, ez pedig arra utal, hogy őt választhatják Hu Csin-tao utódjául.

Alelnökként számos ügyet bíztak rá, a 2008-as pekingi olimpia szervezésének felügyeletétől kezdve Hong Kong és Makaó ügyeinek kormányzati felelősi posztján át a központi pártiskola igazgatóságáig. Legutóbb a kínai népi demokrácia 60 évfordulós eseményeinek megszervezését bízták rá (az évfordulóról itt elolvashatja a Múlt-kor összefoglalóját, lent pedig egy videós öszefoglalót láthat az évfordulós katonai parádéról).

Baljós baki?

Idén tavasszal azonban becsúszott egy baki. Latin-amerikai körútján ugyanis elszólta magát. A Kínát bírálókról azt mondta: "egyes jól táplált külföldiek, akinek nincs jobb dolguk, mint hogy a mi ügyeinkre mutogatnak". "Kína először is nem exportál forradalmat, másodszor nem exportál szegénységet és éhséget, harmadszor pedig nem okoz problémát neked. Mi mást mondhatnék" - mondta mexikói kínaiak előtt.

Nyilatkozatát az őt kísérő Hong Kong-i újságírók rögzítettek, internetes fórumokon hamar elterjedt, de a kínai pártsajtó mélyen hallgatott róla. Szavai bepillantást engednek annak a politikusnak eddig csak hivatalosan ismert személyiségébe, aki pár éven belül Kína vezetője lehet.

Ha valóban ő lesz az. Szeptember közepén ugyanis a várakozásokkal ellentétben nem nevezték ki a Kínai Kommunista Párt központi katonai tanácsának élére. Pedig ez a poszt jelezhette volna, hogy valóban őt szánták Hu Csin-tao utódjául. 1999-ben az akkor alelnök Hu is megkapta a párt központi katonai tanácsának vezetői posztját, és rá három évre ő lett az elnök.

A Taiwan News Online által idézett elemzők szerint több oka is lehet, hogy nem nevezték ki. Az egyik, hogy a Kínai Kommunista Párt kongresszusa egyszerűen csak nem sietett meghozni személyi döntéseket, mivel elsősorban a párton belüli demokráciát érintő és korrupcióellenes intézkedésekkel voltak elfoglalva, és különben sem elég régóta alelnök ahhoz, hogy kinevezzék.

A másik ok, hogy még mindig bizonytalan, valóban ő lesz-e az örökös. Egy a Central News Agency-nek névtlenül nyilatkozó Kína-szakértő szerint Hszi elsősorban a párton belüli hatalmi harcok révén szerezte pozícióját, nem pedig azért, mert valóban őt szemelte volna ki utódjául Hu.