Aláírták a török-örmény megbékélési egyezményt

Az európai diplomácia egyik legnagyobb idei eseményeként szombaton aláírták azt az egyezményt, amely stabilizálhatja a sokáig ellenséges Törökország és Örményország kapcsolatát. Ha a nemzeti parlamentek is rábólintanak, akkor hivatalosan is felveheti a két állam a kapcsolatokat, és megnyílhat a közös határ is. A zürichi aláírási ceremónián az amerikai és az orosz külügyminiszter is jelen volt.

Történelmi szerződést írt alá szombaton Törökország és Örményország Svájcban - írja a BBC. A legkevesebb egy évszázada ellenséges két ország végre normalizálja kapcsolatait, és valószínű, hogy a közös határt is megnyitják majd.

A megállapodást a két ország külügyminiszterei írták alá Zürichben. Az egyezményt azonban rosszul fogadták az örmények: a fővárosban, Jerevánban és a libanoni örmény diaszpórában is komoly tüntetéseket tartottak. A tiltakozások oka, hogy az egyezmény ellenére Törökország változatlanul nem ismeri el több százezer örmény meggyilkolását az I. világháborúban, 1915-ben. A szombati egyezmény ez ügyben úgy határoz, hogy egy független történészi bizottságot kell felállítani, hogy tanulmányozhassák, valóban népirtás történt-e.

Ahmet Davutoglu török és Edward Nalbandian örmény külügyi vezetők három órás csúszással írhatták csak alá a paktumot. Ennek oka az volt, hogy az örmény küldöttség kifogást emelt egy nyilatkozat ellen, amit a törökök akartak felolvasni, de végül elálltak tőle.

Az aláírási ceremónián részt vett Hillary Clinton amerikai, Szergej Lavrov orosz és Bernard Kouchner francia külügyminiszter, illetve az Európai Unió közös kül- és védelempolitikai képviselője, Javier Solana is. Az egyezmény azonban csak azután léphet hatályba, hogy az örmény és a török parlament is ratifikálja majd.

"Az örmény népirtás nemzetközi elismerését hátráltatni fogja az aláírás vagy a ratifikáció" - nyilatkozta a BBC-nek Vahan Hovaniszján, az örmény nacionalista Dasnak Cutyun párt képviselője. Egy tüntető azt mondta a BBC-nek, hogy a határnyitást nem ellenzi, de ő is el akarja ismertetni Törökországgal a népírtás tényét. A határt még 1993-ban a Hegyi-Karabah azeri tartományáért folytatott örmény-azeri háború miatt zárta le az azeriekkel szimpatizáló Törökország.