Erős többség bólintott rá a svájci minaretek betiltására

A hivatalos eredmények szerint is igennel szavazott a többség a minaretek építésének tilalmáról szóló népszavazáson Svájcban. Az alpesi országban vasárnap tartottak referendumot a muzulmán vallási épületek betiltásáról: a kezdeményezők az ország "iszlamizálódását" akarják megakadályozni a tilalommal, az ötletet azonban sok támadás érte, mert diszkriminatívan sérti a vallásszabadságot.

A svájciak többsége támogatta az új minaretek építésének a tilalmát az alpesi országban tartott vasárnapi népszavazáson - derült ki a délután közzétett hivatalos végeredményből. Eszerint a szavazók 57 százaléka értett egyet azzal, hogy ne lehessen a jövőben minareteket építeni Svájcban: az államszövetséget alkotó 26 kanton közül mindössze négyben utasította el a többség a kezdeményezést. Az eredmény hatalmas meglepetés, a korábbi felmérések ugyanis a tilalomról szóló kezdeményezés bukását jósolták.

A minaretek betiltása komoly feszültséget okozhat az országban, amelyben a kereszténység után az iszlám a második legelterjedtebb vallás. A referendumot már a kampány során sokan nevezték gyűlöletkeltőnek és diszkriminatívnak, mert kizárólag a muzulmánok vallási épületeit korlátozná, miközben az egyre szaporodó görögkeleti templomokkal például nem foglalkozik. A kezdeményezést övező feszültségre jó példa, hogy a népszavazási kampány kezdete óta összesen háromszor rongálták meg ismeretlenek a genfi mecset épületét - írja a BBC.

A referendumot a svájci parlament legnagyobb pártja, a jobboldali konzervatív Svájci Néppárt (SVP), valamint a vallási gyökerű Szövetségi Demokratikus Unió (EDU) politikusai kezdeményezték, hogy "megakadályozzák a svájci társadalom növekvő iszlamizálódását". A minaret-ellenes politikusok azzal érveltek, hogy a muzulmánok által emelt vékonyka tornyok nem csupán vallási épületek, hanem politikai szimbólumok, amelyek hosszú távon alakítanák át Svájcot. A tilalom támogatói szerint a minaretek engedélyezésével az iszlám hagyományokon alapuló saría ideológia és törvénykezés nyer teret az országban, amely összeférhetetlen a svájci demokráciával.

"A minaret kínálja magát, hogy az identitás fenyegetettségének szimbóluma legyen, betiltása pedig annak megmutatása, hogy ki az út a háznál" - írja a döntésről kommentárjában a Neue Zürcher Zeitung című lap. "Épp ezért volt politikailag zseniális húzás a kezdeményezés. Nem használ semmit és nem árt semmit, néhány választó szívesen mondott igent. Az együttélés hangulata vagy Svájc amúgy is megtört hírneve számára fájdalmas kár lehet" - írja a zürichi lap.

Egy a minaretek ellen kampányoló óriásplakát

A népszavazás nyilvánvalóan diszkriminatív jellege komoly fejfáját okoz a svájci kormánynak és a parlamentnek, amely kezdettől ellenezte és bírálta az ötletet. A kormány a BBC berni tudósítója szerint joggal tart attól, hogy a minaretek betiltása nyugtalanságot válthat ki az ország iszlám közösségeiből, ráadásul a döntés súlyos károkat okozhat Svájc és a muzulmán országok kapcsolatában.

Az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet arra figyelmeztetett, hogy a minaretek megtiltásával Svájc megsértené a vallásszabadság alapjogát. Ugyanígy elítélte a referendumot az ENSZ genfi székhelyű Emberi Jogi Tanácsa, valamint a katolikus és a protestáns egyház, a zsidó és a muzulmán közösség is. "A félelem rossz tanácsadó" - figyelmeztettek a katolikus püspökök.

A svájci elnök, Hans-Rudolf Merz egy korábbi nyilatkozatában azt mondta, hogy a muzulmánoknak ugyanúgy joguk van gyakorolni a vallásukat, ezen belül pedig joguk van vallási épületeket, minareteket építeni. Az elnök ugyanakkor hozzátette: a minaretekből nem szólhat az imára hívó müezzinek éneke.

Taner Hatipoglu, a Zürichben székelő Iszlám Szervezetek Szövetségének elnöke szerint a népszavazás egyértelműen iszlámellenes érzelmeket szít az országban. "Ez a kezdeményezés elérte, amit mindenki meg akart akadályozni: hogy a muzulmánok társadalmi integrációja negatív irányba forduljon" - idézte Hatipoglut az Al Jazeera arab hírtelevízió. Az elnök szerint a svájci muzulmánok attól tartanak, hogy amennyiben az ellenük hangolódó gyűlölködés erősödik, többé nem érezhetik biztonságban magukat Svájcban.

Svájcban a BBC adatai szerint mintegy 400 ezer muzulmán él, akik főleg az egykori Jugoszlávia területéről érkeztek. Az iszlám vallási közösségek eddig mindössze négy minaretet emelhettek, az iszlám vallásgyakorlás viszonylag rejtett a nyilvánosság elől. A muzulmánok rendszerint nem hivatalos imaházakban gyűlnek össze, a minaretek és mecsetek terveit pedig a svájci hatóságok szinte mindig visszautasítják.

A mostani népszavazás csak az új építésű minaretekre vonatkozik, azaz a már meglévőket emiatt biztos nem kell lebontani. A svájci választási rendszerben a népszavazás eredménye akkor kötelező érvényű, ha a szavazókörzetek többségében és az összes szavazat összesítése alapján is az igenek kerülnek többségbe: ez a hivatalos adatok szerint megvalósult. A referendum eredményeként módosítani kell majd az alkotmány 72. cikkét, amely az állam és az egyházak kapcsolatát szabályozza. Az új minaretek építésére vonatkozó tilalmat az ígéretek szerint olyan intézkedésként vezetik be az alaptörvénybe, amely "alkalmas a különböző vallási közösségek tagjai közötti béke fenntartására".