Egyre mocskosabb a Rózsa-Flores-játszma

Veszélyes bérgyilkosok voltak, vagy egy bonyolult összeesküvés egyik láncszeme volt a csoport? Profi zsoldosok voltak, vagy bepalizott amatőrök? Nyolc hónappal a három halálos áldozattal járó kommandós akció után még mindig teljesen ellentmondó összeesküvés-elméletek szólnak csak arról, hogy mit keresett Bolíviában Rózsa-Flores Eduardo és csoportja. Evo Morales bolíviai elnök szerint ellenségei akarták megdönteni hatalmát, az [origo]-nak nyilatkozó bolíviai ellenzéki szerint viszont Moralesnek nemzetközi bíróságon a helye, ahol gyilkosságért kell felelnie.

Egyre zavarosabb Rózsa-Flores Eduardo Bolíviában felszámolt csoportjának az ügye, amelynek Magyarország segítségével akar újabb lökést adni a bolíviai ellenzék. Miközben az egymásnak ellentmondó információk és elméletek miatt egyre kevésbé lehet eldönteni, hogy mit kerestek Bolíviában a magyarok, Rózsa-Floresék halála a dél-amerikai ország hatalmi játszmáinak része lett. Az ügy olyan stádiumba ért, hogy azzal az egyik Magyarországon tartózkodó bolíviai képviselő szerint már meg lehet buktatni Evo Morales bolíviai elnököt.

Rózsa-Flores csoportját április 16-án számolták fel kommandósok a Bolívia keleti részén található Santa Cruz tartomány azonos nevű fővárosában: a bolíviai-magyar-horvát állampolgárságú Rózsa-Florest, az erdélyi Szovátáról származó Magyarosi Árpádot és az ír Michael Dwyert a Las Americas nevű szállodában lőtték agyon. A magyar állampolgárságú, szintén szovátai Tóásó Elődöt és a bolíviai-horvát Mario Tadicot letartóztatták; a hatóságok szerint azért, mert a csoport terrorista támadásokra készült Bolíviában, ezt azonban azóta sem tudták bizonyítani.

Evo Morales hívei és a hatóságok a bolíviai ellenzéket gyanúsítják összeesküvéssel, az ellenzék pedig azt mondja, a kormány rendezte meg az egészet. A kommandósakció körüli káoszra jellemző, hogy az őrizetben lévő Tóásó Előd elleni vádakat már négyszer változtatta meg az ügyészeség, bíróságra azonban 8 hónap után sem jutott az ügy: ebben a helyzetben próbál a bloíviai ellenzék nemzetközi nyomást gyakorolni az elnökre és támogatóira, hogy az egyre kínosabbá váló akció Morales ellen forduljon.

Bernardo Montenegro, az ügyet vizsgáló bolíviai parlamenti bizottság ellenzéki alelnöke a héten Dublint, Budapestet, majd Brüsszelt is bejárja, hogy meggyőzze Európát egy nemzetközi vizsgálat szükségességéről. A politikus, akivel az [origo] csütörtök este beszélgetett Budapesten, nemzetközi bíróság elé állíttatná Moralest, ahol szerinte gyilkosság vádjával elítélhetik és megbuktathatják. Montenegro Írországot már megnyerte magának, a magyar külügy azonban egyelőre kivár. Az [origo] összeszedte a Rózsa-Flores-ügy legdurvább ellentmondásait.

Ki hívta Bolíviába a csapatot? - Nem tudjuk

Kepes Andrásnak adott titkos interjújában Rózsa-Flores Eduardo nem nevezte meg megbízóit, csak annyit mondott, hogy Santa Cruzból kérték fel a Moralessel szemben álló szakadár ellenzékiek. Az ügyben folytatott ügyészi és parlamenti vizsgálat végeredménye szerint Rubén Costas, Santa Cruz ellenzéki kormányzója és Branko Marinkovic üzletember, a helyi vállalkozásokat tömörítő szervezet elnöke állhatott a csoport mögött: egyikük a politikai, másik a gazdasági élet legjelentősebb alakja. Az ellenzék viszont a kormányt tartja Rózsa-Flores megbízójának: Montenegro az [origo]-nak azt mondta, hogy szerinte Morales vagy alelnöke bízta meg a férfit jó pénzért, és a jól megszervezett színjátékkal a Santa Cruz-i ellenzéket akarta lefejezni. Hogy ebben mi lehetett az életével játszó Rózsa-Flores érdeke, azt Montenegro egy vállrándítással intézte el: "Pénz."

Mit csináltak Bolíviában Rózsa-Floresék? - Nem tudjuk

Rózsa-Flores csoportjának tagjai különböző történeteket adtak be utazásuk céljáról rokonaiknak: a fogságba esett Tóásó Előd egy filmforgatásról beszélt, amelyen számítástechnikai munkát végzett volna, Magyarosi Árpád pedig egyszerű turistaútnak írta le az utazást. Az ír Martin Dwyer azt állította, hogy biztonságiőr-továbbképzésre megy, akárcsak két másik magyar, Dudog Gábor és Gáspár Dániel. A csoport valódi tevékenységéről szinte semmit nem tudni: a bolíviai hatóságok előbb azzal vádolták őket, hogy merényletet készítettek Morales ellen, majd - a Kepes-interjú megjelenése után - azzal, hogy szakadár hadsereget akartak képezni az ellenzék számára. Bernardo Montenegro szerint mindez nonszensz, szerinte Santa Cruzban csak néhány őrültnek jut eszébe a függetlenség, a valóságban azonban nincs ilyen törekvés.

Tudtak-e harcolni? - Nem tudjuk

Az áprilisi rajtaütés után a bolíviai sajtóban Rózsa-Flores csoportjának szinte minden tagjáról olyan fényképek kerültek a helyi médiába, amelyen katonaruhában vagy különböző fegyverekkel láthatók. A bolíviai vizsgálat olyan állításokat tartalmazott, amely szerint komoly katonai tapasztalatuk, speciális hadászati képesítéseik voltak, ezt azonban többen tagadták. Rózsa-Floresnek a délszláv háború idejéből valóban volt háborús tapasztalata, hiszen önkéntesként nemzetközi brigádot szervezett a szerbek ellen, társai között pedig különböző fegyveres és harci tanfolyamok elvégzésével büszkélkedő biztonsági őrök is voltak, mint Révész Tibor. Rózsa-Flores ugyanakkor utolsó interjújában igen lekicsinylően beszélt harci tudásáról, és kijelentette, hogy nem tartja magát katonának. Ismerői szerint pedig az állítólag harci kiképzéssel is foglalkozó Révész Tibort is vékonydongájú ember, aki inkább csak híreszteli tudását. A számítástechnikát tanító Tóásó és a bölcsészkarra iratozó Magyarosi családjuk szerint semmilyen harci képesítéssel nem rendelkezett.

Mi történt a rajtaütés éjszakáján? - Nem tudjuk

A bolíviai hatóságok a rajtaütés után órákra lezárták a Las Americas szállodát, amelyben Rózsa-Florest és társait megölték. A hivatalos tájékoztatás szerint a csoportot hosszú tűzharc után sikerült legyőzni, a rohamrendőrök pedig azért ölték meg őket, mert ellenálltak. Később azonban kiderült, hogy nem volt tűzharc, sőt, egy nemrég kiszivárgott rendőrségi videón az is elhangzik, hogy a csoport több tagjánál nem is volt fegyver. Tóásó Előd azt állította, hogy a kommandósok szó nélkül tüzeltek, egy magyar boncolási jegyzőkönyv alapján pedig Magyarosi Árpád ügyvédje állítja: a magyarokat hidegvérrel kivégezték és hagyták meghalni. Hogy pontosan mi történt, azt nem lehet tudni, mert a rendőrök a támadás éjszakáján és az előző napon is kitörölték a szálloda biztonsági kameráinak felvételei - mondta Montenegro. Szerinte szó sem volt tűzharcról, Morales kivégzésre adott parancsot.

Mért kellett megölni őket? - Nem tudjuk

A hivatalos verzió szerint a hatóságok tudomására jutott, hogy a csoport Morales életére tör, ezért az elnök kiadta a parancsot az elfogásukra. Ha Morales végig tudott az állítólagos szakadár tervekről, akkor a rajtaütés előre kitervelt támadás volt. Az ellenzéki képviselő szerint ugyanakkor az ő lejáratásukra felbérelt Rózsa-Floresnek és társainak azért kellett meghalniuk, mert Morales úgy érezte, innen már nyert ügye van, és nincs tovább szüksége a megbízott emberekre.

Mit talált a boncmester? - Nem tudjuk

Rózsa-Florest a támadás után nem sokkal eltemették Santa Cruzban, Magyarosi Árpád és Martin Dwyer holttestéről azonban több boncolási jegyzőkönyv is készült. Ezek ellentmondanak egymásnak: a bolíviai jegyzőkönyveket több ponton is cáfolja a Dwyerről Írországban, Magyarosiról pedig Magyarországon készített jegyzőkönyv. Dwyerrel az eredeti jelentés szerint több golyó végzett, az ír vizsgálat szerint azonban csupán egy golyót kapott, azt viszont egyenesen a szívébe, vagyis: kivégezték. A Magyarosiról készített itthoni jelentés pedig állítólag azt mutatta ki, hogy a fiút felemelt kézzel lőtték meg, miután megadta magát, és még órákig élt a támadás után, de nem kapott orvosi segítséget, így megfulladt a tüdejét elöntő vértől. Az ír jelentést az ír állam rendelte meg, a magyart pedig a megölt fiú családja: utóbbinak a hitelességéről azonban az [origo] nem tudott meggyőződni, hiába kértük a család ügyvédjétől, hogy megnézhessük, ehhez nem járult hozzá.

Miért biztonsági őrök? - Nem tudjuk

Rózsa-Flores csapatában feltűnően sok volt a biztonsági őr: Révész, Gáspár, Dudog és Dwyer ráadásul valószínűleg egyazon ír cégnél, az I-RMS-nél dolgoztak, és innen ismerték egymást. Egy másik nagy biztonsági cég, az ARIES a bolíviai nyomozás során került gyanúba, mert ez a cég védte az állítólagos összeesküvők egyik rejtekhelyét a Santa Cruz-i vásárvárosban. A cégek Irakban, Afganisztánban és Kuvaitban is jelen vannak, az egyik bolíviai képviselő szerint a CIA megbízásából védik az USA olajérdekeltségeit. A cégek honlapjuk korábbi adatai szerint speciális szolgáltatásokkal, nemzetközi fegyveres biztonsággal is foglalkoztak. Amikor a bolíviai rajtaütés után kiderült, hogy Dwyer az I-RMS-nek dolgozott, az egész világon jelen lévő biztonsági cég honlapja hónapokra eltűnt az internetről. A bolíviai parlamenti vizsgálóbizottság ellenzéki alelnöke, Bernardo Montenegro ennek ellenére nem tulajdonít jelentőséget a cégnek: a politikus az [origo]-nak azt mondta, hogy talán csak "elővigyázatosságból" történt mindez, mert a cég nem akarta, hogy belekeverjék valamibe, amihez egyébként sincs köze.

Ki védi Tóásót? - Nem tudjuk

Tóásó Előd bolíviai jogi védelmét egy évi 15 ezer dollárért bérelt ügyvéd látja el, akit a Jeruzsálemi Szent János Szuverén Máltai Lovagrend Autonóm Perjelségek Szövetsége szerzett, saját bevallása szerint "humanitárius segítségnyújtás" keretében. A lovagrend többször kijelentette, hogy semmi közük nincs Rózsa-Flores csapatához, és csupán azért segítenek, mert Tóásó nővére felkérte őket. Több közvetett kapcsolat is van azonban a szervezet és a felszámolt csoport között: a lovagrend vezetése főleg biztonsági cégek vezetőiből áll, úgynevezett miniszterelnöke, Popper György pedig az IBSSA nemzetközi testőrszövetség elnöke. Révész Tibor egy általa készített honlap szerint működtetett egy PSA-Academy nevű testőrképző központot, amely az IBSSA hivatalos képviselője és képző intézménye volt Nagy-Britanniában. Szintén az IBSSA-n keresztül volt közvetett kapcsolatban a lovagrenddel Rózsa-Flores: egy Index-cikk tanúsága szerint Szemir Szabih Kelil al-Dulaimi Magyarországon élő iraki sejk sajtótitkáraként tevékenykedett. Szemir Szabih Kelil al-Dulaimi az IBSSA honlapja szerint jelenleg is a szervezet iraki képviselője.

Ki vizsgálja az ügyet? - Gyanús alakok

Az állítólagos terroristák ügyét Bolíviában párhuzamosan vizsgálta az ügyészség és egy parlamenti vizsgálóbizottság: mivel az ügyész kezdett előbb vizsgálódni, az ügyben a bolíviai törvények szerint ő mondja ki az utolsó szót - magyarázta Montenegro. Az eljáró ügyész, Marcelo Sosa azonban az ellenzék szerint gyakorlatilag Evo Morales elnök bábja: Montenegro az [origo]-nak azt állította, hogy az elnök zsarolással tartja sakkban az ügyészt, mert Sosa ellen körülbelül 40 hatósági eljárás van folyamatban többek között csalás, lopás és nemi erőszak gyanúja miatt. Az ellenzéki politikus ezeket az állításait semmivel sem tudta igazolni. Azt viszont elmondta, hogy a parlamenti vizsgálóbizottság hivatalos úton - az előírás ellenére - nem kapja meg az ügyre vonatkozó összes dokumentumot. Azt mégis beszerzik, de feketén, pénzért, mert Bolíviában így szinte minden beszerezhető - mondta.

Kinek jó ez az egész? - Majd kiderül

A Rózsa-Flores-ügy nem csak néhány agyonlőtt ember tragikus története, de egyben hatalmas politikai játszma is: a rendelkezésre álló információkból összerakott, teljesen eltérő értelmezésekkel a kormány és az ellenzék is képes lehet kiütni politikai vetélytársát. "Ez most egy ilyen vagy-vagy helyzet" - mondta az [origo]-nak Bernardo Montenegro. Akár az is elképzelhető, hogy az egész ügyet az ellenzék tervelte ki azért, hogy megpróbálja érvényesíteni az autonómiát, végső esetben pedig kikiáltsa a függetlenséget. Ha volt ilyen terv az ellenzék részéről, az jelenleg megítélhetetlen, hogy Rózsa-Flores be volt-e avatva, és ha igen, milyen mélységben. Rózsa a Kepes-interjúban így beszélt: "Olyan mélységekig romlott a viszony a két országrész közt, hogy vagy úgy lehet megoldani, hogy letarolják a lakosság felét a keleti országrészen, és erőszakkal egyben tartják az országot, többek között ezért megyek, hogy ez ne történjen, vagy ha történik, akkor legyek ott. (...) Fel vagyunk készülve, hogy pár hónapon belül eljussunk oda, hogy ha autonómia nem, ha együttélés nem autonómiával, akkor kikiáltjuk a függetlenséget és csinálunk egy új országot." (Cikkünkben korábban a Kepes-interjúra hivatkozva úgy fogalmaztunk, hogy 'az egész ügyet kitervelhette az ellenzék', azért, hogy 'megpróbálják kikiáltani a függetlenséget'. Ezt a részt Kepes András kérésére pontosítottuk. Olvasóink és az érintettek elnézését kérjük - a szerk.) Ha az ügyet leleplező Morales rá tudja bizonyítani az ellenzékre a vádakat, lefejezheti a Santa Cruz-i ellenfeleit.

Ha viszont az ellenzék verziója áll, és Morales szervezte be Rózsa-Florest, úgy hatalmas kockázatot vállalt az ellenzék lejáratásával. Montenegro elismerte, hogy Morales nem kényszerült rá ilyen lépésre, de szerinte mégsem irreális, hogy belevágott. Mivel az ellenzék állítja, hogy bizonyítéka van a lövöldözés után maradt nyomok meghamisítására, Morales hatalmasat bukhat a Rózsa-Flores-ügyön.

Egy harmadik verzió szerint minden így volt kitalálva: egy, az ügyet közelről követő, névtelenséget kérő forrásunk szerint a Moralest elmozdítani akaró erők használhatták csalinak Rózsa-Florest és csapatát. Rózsa-Floresékkel tényleg elhitethették, hogy független országért harcolnak, majd erről értesítették Moralest is. A terv része lehetett, hogy Morales lecsap az állítólagos árulás szervezőire, és csak túl későn jön rá, hogy valójában amatőröket végez ki, akik nem is jelentenek valódi veszélyt. Mikor ez kiderül, már késő, és a gyilkosságokba belebuktatott Morales helyét átveszi az ellenzék, ezzel dupla csavarral sikerült leváltani a csapdába ejtett elnököt.