Több mint 150 ezer halottja van a haiti földrengésnek

Csak a haiti fővárosban és közvetlen környékén több mint 150 ezer halottat temettek tömegsírokba a földrengés óta, de még mindig több ezer holttest lehet a romok alatt. Egyre nagyobb gondot okoz a túlélők elhelyezése is, százezer sátorra, majd építőanyagokra lenne szükség.

A haiti kormány szerint már a 150 ezret is meghaladja a január 12-i földrengés halálos áldozatainak száma, de ezek a számok csak a fővárosra és annak környékére vonatkoznak. Marie-Laurence Jocelyn Lassegue, a kommunikációs ügyek minisztere a holttestek összegyűjtését és tömegsírokban történő elhelyezését végző cég adatai alapján közölte ezt a számot.

Még ez a szám sem végleges, hiszen több ezer holttest lehet még az összedőlt épületek romjai alatt, ráadásul még nem számolták bele a földrengés sújtotta más haiti városokban - például Jacmelben - történt haláleseteket, illetve azokat az áldozatokat, akiknek testét elégették a hozzátartozóik. "Senki se tudja, kétszáz- vagy háromszázezer ember van-e a romok alatt" - mondta a miniszter. Legutóbb a hatóságok 112 ezer körülire tették az áldozatok számát, míg egy korábbi becslés mintegy 200 ezer halottról szólt.

Fedél nélkül

Komoly gondot jelent a túlélők elhelyezése is. A földrengés után hajléktalanná vált emberek elszállásolásával foglalkozó Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) szerint több tízezer sátorra van szükség Haitin. A sátrak azonban a nyári hurrikánszezon idején már nem tudnak megfelelő védelmet nyújtani, és építőanyagokra is szükség lesz.

Az IOM közleménye szerint jelenleg tízezer sátor áll raktáron Haiti fővárosában, de a becslések szerint százezer darabra lenne szükség, nagyjából félmillió ember ideiglenes elszállásolásra. A sátortáborok "tiszta és biztonságos környezetet biztosítanak" a hajléktalanná vált emberek számára, "de ez csak rövid távú megoldás lehet" - közölte a szervezet haiti munkáit irányító Vincent Houver.

Haiti kormányának becslése szerint több mint hatszázezer embernek nincsen plafon a feje felett a fővárosban, és annak közvetlen környékén. A kormány arra biztatta a szinte teljesen rommá vált fővárosban élőket, hogy a vidéki rokonoknál, és barátoknál keressenek menedéket, ingyen buszokat bocsájtva rendelkezésükre. Ezzel a lehetőséggel több mint 130 ezren éltek.