"Apu, betömted már azt a lyukat?" - Barack Obama szerint 11 éves lánya, Malia kukkantott be hozzá a fürdőszobába csütörtök reggel, miközben ő épp borotválkozott. Az elnök erről azon a csütörtöki sajtótájékoztatón beszélt, amelyet a Mexikói-öbölben történt olajkatasztrófáról tartott, ettől a személyes történettől eltekintve azonban komor hangulatban zajlott a több mint egyórás esemény. Az április 20-án a BP olajtársaság fúrólétesítményének felrobbanásával kezdődött veszélyhelyzet kezelését sorozatos hibák, a felelősség elkenése és egymásra mutogatás kísérte, mostanra pedig az is kiderült, hogy a korábban becsültnél jóval nagyobb mennyiségű olaj ömlik a tengerbe, így már ez minden idők legsúlyosabb olajszennyezése az Egyesült Államok történetében.
Az utóbbi hetekben ez lett a vezető hír az amerikai médiában, és már nem is egyszerűen egy környezeti katasztrófáról van szó, hanem egy olyan összetett ügyről, amelynek egyszerre lehet hatása az idén novemberben esedékes törvényhozási választásokra és az ország hosszabb távú energiapolitikájára. Obama ezért most azon igyekszik, hogy bebizonyítsa az egyre terjedő olajfolt és a befeketedett partvidék látványán elborzadt amerikaiaknak, valóban mindent megtesz a vészhelyzet elhárítása érdekében. A nemrég még épp a médiától való távolságtartása miatt bírált elnök ezért a hosszú csütörtöki sajtótájékoztatón azt hangoztatta, hogy a kormányzat már az első pillanattól kezdve kiemelt fontosságúként kezeli az ügyet, és kijelentette, hogy aki azzal vádolja őket, nem tettek meg mindent a megoldásért, az "nem ismeri a tényeket".
Egy ritka mondat
A magabiztos nyilatkozat mellett azonban Obama szokatlanul önkritikus hangot is megütött. Kimondta például azt a mondatot, ami elnökök szájából nagyon ritkán szokott elhangzani: "Hibáztam". Elődei a hasonló szorult helyzetekben rendszerint igyekeztek elkenni a felelősséget azzal, hogy nem egyes szám első személyben, hanem általánosságban - "történtek hibák" - szoktak fogalmazni - emlékeztet a New York Times. Obama saját bevallása szerint ott követett el hibát, hogy azt hitte, az olajtársaságok készen állnak a katasztrófahelyzetek kezelésére. Ezzel ugyan részben a BP-t hibáztatta, de kijelentette azt is, hogy a végső felelősség őt terheli.
"Ha esetleg valaki azon gondolkodik, hogy ki a felelős, akkor az én vagyok. Az én dolgom annak biztosítása, hogy minden megtörténjen ennek (az olajszivárgásnak - a szerk.) a lezárása érdekében" - mondta Obama a Fehér Ház honlapján olvasható összefoglaló szerint. Az elnök hozzátette azt is, "ne legyen semmi félreértés, a szövetségi kormány teljes mértékben részt vesz" a helyzet kezelésében, és ez igaz ő magára személyesen is. Az elnök ennek megfelelően úgy döntött, hogy újra ellátogat az olajszennyezés által eddig leginkább sújtott Louisiana állambeli partvidékre.
Mentés a parton
A héten ugyan az olajszivárgás elállításán dolgozó szakemberek már elértek biztató eredményeket, Obama talán már elkésett az erőteljesebb politikai fellépéssel. A csütörtöki sajtótájékoztatón nem mutatott túl jól például az, hogy miközben azt hangsúlyozta, kézben tartja a dolgokat, nem tudott válaszolni arra a kérdésre, az olajvállalatok felügyeletét ellátó kormányzati ügynökség távozó vezetőjét kirúgták vagy pedig ő maga adta be a lemondását. Ez az a hatóság, amelyet a Fehér Ház azzal vádol, hogy túlságosan engedékenyen bánt az olajcégekkel, és ez a hozzáállás vezetett a Mexikói-öbölben történt katasztrófához is.
Zúgolódnak a hívei
Az elnök szorult helyzetét mutatja az is, hogy most már nemcsak republikánus politikusok és konzervatív újságírók kérdőjelezik meg alkalmasságát a vészhelyzet kezelésére, hanem demokrata törvényhozók és kommentátorok is. "Az elnök nem volt annyira jelen ebben az ügyben, amennyire kellett volna, és ezért sajnos politikai árat fog fizetni" - mondta a Politico nevű hírportálnak a demokrata Mary Landrieu, Louisiana egyik szenátora. Az egyik legismertebb demokrata párti politikai stratéga, James Carville szintén ebből az államból nyilatkozva üzente az ABC tévécsatorna szerda reggeli műsorán keresztül Obamának: "Ember, le kéne jönnöd ide és kézbe venni a dolgokat, rábízni valakire az irányítást és lendületbe hozni a munkát. Egyébként mi itt el fogunk pusztulni."
A régi Clinton-szövetségesként ismert Carville ugyan már a 2008-as elnökválasztási kampányban sem tartozott a feltétlen Obama-hívők közé, most azonban még az elnökkel nyíltan szimpatizáló Chris Matthews tévés műsorvezető is kritikus hangot ütött meg. "Aggaszt, amit az elnök csinál. Úgy viselkedik, mint valami külső megfigyelő, miközben tennie kellene valamit" - mondta az MSNBC liberális kommentátora. Ezek erős szavak, és nem is vesznek a feledésbe, a republikánus párt ugyanis azonnal lecsapott rájuk, és felhasználta abban a kétperces videóban, amelyben az olajkatasztrófát párhuzamba állítják a Katrina-hurrikán 2005-ös pusztításával. George Bush akkori elnököt rengeteg kritika érte, amiért a szövetségi kormány képtelen volt kezelni a New Orleanst ellepő árvizet, és ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az egyik legnépszerűtlenebb elnökként zárta hivatali idejét és pártja is sokat veszített támogatottságából.
Viharos időket él
A videón egymás mellett szerepelnek az olajkatasztrófa pusztítását ábrázoló képek és egy felvétel, amely az időközben épp golfozó Obamát mutatja, illetve az elnök szemére hányják azt is, hogy a veszélyhelyzet közben még arra is szakított időt, elmenjen egy politikai adománygyűjtő rendezvényre. Az ehhez hasonló látványos támadások után nem meglepő, hogy a Fehér Házban feszült a hangulat - a CNN egyik tudósítójának megfogalmazása szerint "nagyon idegesek" -, tartanak ugyanis attól, hogy a történteknek még akkor is lesznek hosszabb távú következményei, ha rövidesen sikerül elzárni az olajszivárgást.
Egy választás és egy törvénycsomag
Novemberben törvényhozási választást tartanak, amelyen az amerikaiak szavaznak a szenátusi helyek egyharmadáról és a teljes képviselőházról. A két évvel ezelőtti nagy demokrata győzelem után a republikánusok a visszavágásra készülnek, és ehhez kiváló muníciót adhatnak az olajkatasztrófa idején elkövetett kormányzati hibák. A magas munkanélküliség, a csak lassan magához térő gazdaság és a hatalmas államadósság miatt aggódó amerikai választók közül már eddig is sokan elpártoltak a demokratáktól, és a látványos természeti csapás árnyékában nem lesz könnyű visszacsábítani őket.
Vannak azonban a viszonylag rövidebb távú politikai következményeken túli hatásai is a katasztrófának. Egy csapásra bizonytalanná vált ugyanis a jövője annak a törvényhozásban amúgy is nagyon lassan haladó új energiaügyi csomagnak, amelynek célja a megújuló energiák terjesztése és ezen keresztül a klímaváltozás elleni küzdelem.
Obamának ez volt az egyik hangsúlyos ígérete az elnökválasztási kampányban, a törvényjavaslathoz azonban alig sikerült republikánus támogatókat találni. Az elnök azzal próbálta az olajvállalatokhoz hagyományosan közelebb álló politikai riválisokat megnyerni, hogy bejelentette, engedélyezni fogja a partmenti olajfúrásokat eddig elzárt területeken is. Ezt a bejelentést épp március végén tette, a néhány héttel később bekövetkezett katasztrófa után azonban elrendelte, hogy hat hónapra leállítanak minden mélytengeri olajfúrással kapcsolatos engedélyt. Csütörtöki sajtótájékoztatóján jelezte ugyan azt is, továbbra is elengedhetetlennek tartja az olajtermelés fokozását a megújuló energiákra való áttérés időszakában, az április 20-i pusztító robbanás óta eltelt hetek alapján ehhez egy jó darabig nem lesz könnyű támogatókat találni.