A 87 éves José Saramago a kiadójától és a családtagjaitól származó információk szerint a spanyolországi Kanári-szigeteken, Lanzarotén lévő házában hunyt el pénteken reggel. Az író leukémiában szenvedett, rövid rosszullét után halt meg.
87 éves korában hunyt el Saramago
Saramagót 1998-ban tüntették ki az irodalmi Nobel-díjjal. Első regényét 25 évesen írta, de csak jóval később, ötvenes éveiben vált elismert íróvá. Leghíresebb regénye, a Vakság 1995-ben jelent meg. A könyv egy olyan országról szól, ahol mindenki elveszíti a látását, kivéve egy asszonyt. 2008-ban elkészült a regény filmváltozata, Julianne Moore főszereplésével.
Saramago a kilencvenes évek elején költözött a Kanári-szigetekre, miután a jobboldali portugál kormány tiltakozott Jézus Krisztus evangéliuma című könyve ellen. A kormány nem engedte, hogy a könyv elinduljon az Európai Irodalmi Díjért, arra hivatkozva, hogy sérti a katolikus vallásúakat. A regényben az író Názáreti Jézus életét fogalmazta újra; a vallásos legenda mögött rejtőző, esendő történelmi alakot kutatta.
Három regény és több verseskötet volt már a háta mögött, mikor Saramago hatvanévesen, A kolostor regénye című művével berobbant az irodalmi közéletbe. A regény barokk történelmi díszletek között játszódó szerelmes történet, amely egyben érzékletes képet fest a világhódító portugál birodalom utolsó dicsőséges időszakáról is. Ez a mű hozta meg számára a nemzetközi sikert. Ezután Saramago folyamatosan jelentette meg regényeit, összesen tizenötöt. A svéd Akadémia az író "képzelet, együttérzés és irónia fűtötte paraboláit" emelte ki méltatásában az 1998-as irodalmi Nobel-díj odaítélésekor.
Saramago történetei gyakran alapulnak szürreális és allegorikus helyzeteken: az 1986-ban írt Kőtutaj című misztikus regényében az Ibériai-félsziget leszakad az európai kontinensről, és átszeli az Atlanti-óceánt. Halálszünet című könyve egy olyan elképzelt országban játszódik, ahol hirtelen egy szilveszter éjszaka után az emberek nem tudnak meghalni többé. "Munkáim a lehetetlen lehetőségéről szólnak" - mondta erről Saramago. "Arra kérem az olvasót, menjen bele egy játékba. Még ha abszurd is az ötlet, a történet maga ésszerű és logikus."
Történelmi regényei is rendhagyók: nem helyezkedik vissza a korba, hanem tudatosan a mai ember tudásával eleveníti fel a portugál történelem egy-egy korszakát. Az 1989-ben megjelent, Lisszabon ostromának históriája című könyvében az 1147-es évet idézi fel, amikor a portugálok visszafoglalták Lisszabont a móroktól. Az 1984-es, Ricardo Reis halálának éve című regényében Portugália 1936-os esztendejére tekint vissza.
Saramago távozása után is több alkalommal váltott ki vitákat politikai nézeteivel: Izraelt azzal vádolta, hogy koncentrációs táborrá változtatta Palesztínát, míg Spanyolországnak és Portugáliának azt javasolta, Ibéria néven alakítsanak közös államot.
Az idős író tavaly megjelent új regényével ismét felszította a kedélyeket hazájában. Káin című (Caim) című könyve Ádám és Éva idősebbik fiának bibliai történetét dolgozza fel, és Jézus Krisztus evangéliuma című korábbi művéhez hasonlóan az egyház rosszallását váltotta ki.
Az idős íróról legutóbb egy hónapja lehetett hallani újra, amikor a haiti földrengés károsultjainak megsegítésére nemzetközi segélyakciót hirdetett. Kőtutaj című regényét felajánlotta mindazon partnerkiadóknak, amelyek a könyv kiadásából származó bevételeket teljes egészében a haiti rászorulók támogatására fordítják. A kötetet az Európa Könyvkiadó is újra kiadta az akció keretében.
Az elefánt vándorútja című, 2008-ban írt könyve az idei Könyvfesztiválra jelent meg magyar nyelven, szintén az Európa Kiadó gondozásában.