Sztálintól öröklődött a véres kirgiz konfliktus

Megérteni sem könnyű, miért robbant ki erőszakhullám Krigizisztánban, de a véres események gyökerét valahol a térség hegyei közé zárt, ősi kultúrák bölcsőjeként számon tartott völgyben kell keresni, amelynek természeti erőforrásaiért több ország és számos etnikai, politikai és bűnözői csoport verseng. A Sztálin idején felosztott Ferganai-medence kirgizisztáni részén június 10-én robbant ki erőszak, amelyben százak haltak meg, és százezrek kényszerültek arra, hogy elmenküljenek otthonukból.

Folytatódott a lövöldözés szerdára virradóra a dél-kirgizisztáni Osban, ahol a napok óta tartó etnikai zavargások kaotikus állapotokat okoztak. Szerdán osi üzbégek egy csoportja megszállt egy olajlerakatot, ahol a térségben forgalomzott üzemanyag nagy részét tárolják. Azzal fenyegetőznek, hogy felrobbantják az egészet, ha megtámadják őket.

Szerdai hivatalos közlés szerint a zavargásoknak már 189 halálos áldozata van, a sebesültek száma pedig meghaladja az 1900-at. A Nemzetközi Vöröskereszt becslései szerint azonban ennél jóval több az áldozat. Pierre-Emmanuel Ducruet, a szervezet szóvivője kedden 700-ra tette a halottak és 3000-re a sérültek számát az Os városa környéki halottasházak és a kórházak adatainak áttekintése után.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) kedden kiadott becslése szerint már 200 ezer ember hagyta el otthonát az öt napja tartó zavargások miatt. Ebből 75 ezer embernek sikerült a határon túlra menekülni, mielőtt a szomszédos Üzbegisztán lezárta volna az átkelőket.

Tízezrek rekedtek a határ kirgiz oldalán, illetve a határsávban, a senki földjén. A helyzetet súlyosbítja, hogy a kirgiz hatóságok állítólag nem engedik visszatérni azokat az üzbégeket, akik meggondolták magukat és hazatérnének. A UNHCR arra is figyelmeztetett, hogy az etnikai zavargások tovább terjedhetnek, a New York Times pedig arról írt, hogy a menekültek között vérhas terjed a gyerekek körében, nincs elég élelem és ivóvíz. Helyszíni jelentések szerint az erőszakos események miatt sokan bezárkóztak otthonaikba, közöttük sok a sebesültt, akik így nem jutnak orvosi ellátáshoz, ráadásul sokan élelemnek is híján vannak. Az ENSZ segélyfolyosó felállítását szorgalmazza.

Visszatérési kísérlet?

A biskeki átmeneti kormány a májusban elűzött Kurmanbek Bakijev elnököt sejti a zavargások mögött. Azt állítják, hogy Maxim Bakijev, az elnök fia szervezte a véres összecsapásokat. Alzambek Atambajev, a kirgiz átmeneti kormány első kormányfő-helyettese szerint "Az ideiglenes kormány ellenségei hajtották végre az alaposan kitervelt akciót." Atambajev szerint az erőszakos események az elűzött elnök visszatérését készítették volna elő. A fiút kedden Nagy-Britanniában őrizetbe vették. Bakijev egy bérelt repülőgéppel érkezett egy Hampshire melletti repülőtérre, az Interpol körözése alapján vették őrizetbe.

Az amerikai lap szerint számos pletyka terjed arról, hogy mi vezetett közvetlenül a június 10-én kirobbant véres összecsapásokhoz. Az egyik verzió szerint az egészet egy veszekedés indította el, ami üzbég és kirgiz fiatalok között robbant ki egy játékterem előtt Os városában. Mások, mint az átmeneti kormány, politikai okokat sejtenek, konkrétan Bakijev májusban elűzött elnök visszatérési kísérletét.

Igaz, annak idején innen indult az az erőszakos megmozdulássorozat is, amelynek révén 2005-ben Bakijev lett az elnök. Egy bizonyos nemzeti birkózóbajnokból lett, a térség ügeivel foglalkozó Ferghana.ru honlap által csak maffiafőnöknek titulált üzletember, a később meggyilkolt Bajaman Erkinbajev verbuválta azt az utcai harcosokból álló csoportot, amely elkezdte megtámadni a déli városok, majd a főváros kormányhivatalait.

A képgalériáért kattintson a fotóra!

A jelenlegi etnikai villongások kirobbanásában közrejátszott, hogy a májusban alakult, főleg az ország északi részéről származó politikusokból álló átmeneti kormány csak nehezen tudja érvényesíteni hatalmát délen, ahol hagyományosan erős a jelenleg Fehéroroszországban tartózkodó Bakijev elnök támogatottsága. A Fergana-völgy konfliktusaiban komoly szerepet játszik a szervezett bűnözés is.

A ferghana.ru portál már máus elején arra figyelmeztetett, hogy könnyen etnikai konfliktussá fajulhatnak a különböző bűnszervezetek közötti konfliktusok. Május elsejére virradó éjszaka például tömegverekedés tört ki Osban, a pályaudvaron, a Dél-Koreából autót importáló vállalkozók, és az őket megsarcoló bűnözők között. A következő éjszakán bosszúra készülődő csoportokat akkor még sikerült megfékeznie a helyi rendőröknek. A bűnözés által átitatott politika azonban csak az egyik tényező, ami közrejátszik a konfliktusban, amelyet az etnikai kérdés csak tovább súlyosbít. A május elején öszeverekedők közül az autónepperek üzbégek, az őket megsarcolni akaró bűnözők kirgizek voltak.

Sztálini örökség

Az etnikai feszültség gyökerei egészen a sztálini időkig vezetnek vissza. Kirgizisztánt, Üzbegisztánt és Tadzsikisztánt az 1920-as 1930-as években hozták létre önkényesen kijelölt határokkal. "A határokat úgy húzták meg a szovjetek, ahogy kedvük tartotta, hegyi folyók mentén, vagy ahol a sztyeppe találkozik a szántóföldekkel" - idézte Alekszej Vlaszov moszkvai posztszovjet ügyekkel foglalkozó kutatót a National, egy angol nyelvű, Egyesült Arab Emirátusok-i központtal működő lap. "Az etnikai felállást nem vették figyelembe. Tadzsikok találták magukat Üzbegisztánban, üzbégek kerültek Kirgizisztánba. Ez súlyos konfliktusok alapjául szolgált. Itt nem volt elég víz, ott nem volt elég termőföld."

A képgalériáért kattintson a fotóra!

A szovjet parancsuralmi időkben ezek a határok kevésbé érvényesültek, de ahogy a rendszerváltást követően megerősödtek a nemzeti mozgalmak, megindult a versengés. Üzbegisztánban van elég termőföld, de kevés a víz. Kirgizisztánban van víz, de szűkében van a termőföldnek és más természeti erőforrásoknak. Kazahsztánban van olaj és gáz, de nincs elég munkaerő. Ideális esetben össze lehet hangolni ezeket, de egyelőre nem sikerült megtalálni a módját az együttműködésnek - magyarázta Vlaszov.

Kirgizisztánban az összlakosság 14 százaléka üzbég, ám a déli részen arányuk eléri a 20-30 százalékot is.

Hegyek közé zárva

A már több ezer éve is civilizált kultúráknak otthont adó Ferganai-medencében számos etnikai csoport él. Üzbégeken és kirgizeken kívül tádzsikok, oroszok, kipcsakok, buharai zsidók, cigányok is lakják, három különböző állam keretein belül. A konfliktus a szovjet hatalom gyengülésével hamar kitört: már 1990-ben összecsaptak egymással a völgy üzbég és kirgiz lakói Os környékén. Akkor több mint száz ember vesztette életét a földterületi viták miatt kirobbant erőszakos cselekményekben.

"Mindezek a problémák egy apró, rejtett térségben összpontosulnak, amely földrajzilag inkább hasonlít egy börtönhöz, mint bármi máshoz" - idézte a The National Michael Laubsch Közép-Ázsiával foglalkozó bonni kutatót. "A környező hegyek nagyon magasak, és az embereknek nehéz gyorsan elmenekülni innen."