Szerdán délben ül össze Berlinben a szövetségi gyűlés, hogy megválassza az egy hónapja lemondott államfő, Horst Köhler utódját. A posztra két esélyes jelölt van: a kormányzó kereszténydemokrata-liberális koalíció jelöltje, Christian Wulff alsó-szászországi miniszterelnök, illetve az ellenzéki SPD és a Zöldek által jelölt Joachim Gauck evangélikus lelkész, korábbi polgárjogi harcos. A baloldali populista Die Linke (A Baloldal) saját jelöltet állított, a korábbi tévés szerkesztő, Lukrezia Jochimsen személyében.
A különleges, 1244 tagú testület - amely a törvényhozás, a Bundestag képviselőiből és a tartományi parlamentek azonos számú küldöttéből áll össze - egyetlen feladata a szövetési elnök megválasztása. A választás háromfordulós: az államfő megválasztásához az első két fordulóban abszolút többség, vagyis legalább 623 szavazat szükséges, a harmadikban már elég a relatív többség is.
A hamburgi Spiegel című lap szerint történelmi vereség lenne a kormánykoalíció számára, ha nem sikerülne megválasztani Wulffot, hiszen elvileg kényelmes többségük, 644 szavazatuk van az államfőt választó testületben. Megtörténhet azonban, hogy több, Kelet-Németországból származó kereszténydemokrata és liberális képviselő is átszavaz a 70 éves Gauckra, aki polgárjogi harcosként, majd az egykori NDK állambiztonsági iratait őrző hivatal vezetőjeként nagy népszerűséget szerzett (Gauckról és a választásról bővebben korábbi cikkünkben olvashat).
Horst Köhler május végén mondott le tisztségéről. A politikus Afganisztánnal kapcsolatos, vitatott kijelentése miatt döntött így. Nem sokkal a bejelentés előtt a kancellár és a külügyminiszter is megpróbálta lebeszélni Köhlert a távozásról, de nem jártak sikerrel. Az államfői tisztséget azóta ideiglenesen a Bundesrat elnöke tölti be. A szövetségi elnök a legmagasabb közjogi tisztség Németországban, de - hasonlóan Magyarországhoz - az elnöknek főleg reprezentatív szerepe van, hivatali ideje öt évig tart.