Moszkva is csatlakozhat az új rakétavédelmi pajzshoz

Oroszországgal együttműködve épít rakétavédelmi rendszert a NATO. A katonai szövetség lisszaboni csúcstalálkozóján részt vett Dimitrij Medvegyev orosz elnök is, aki elfogadta az ajánlatot a védelmi rendszerek összehangolására. Az új pajzs már nem Moszkva ellen irányul, az új ellenség Irán, de ezt csak Nicolas Sarkozy francia elnök mondta ki nyíltan.

"A korábbi katonai ellenség most már egyértelműen partner" - üdvözölte Angela Merkel német kancellár Dimitrij Medvegyev orosz elnököt szombaton Lisszabonban, a NATO állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóján. A csúcsról beszámoló kommentárok szinte kivétel nélkül történelminek minősítették a találkozót, amelyen a katonai szövetség arra tesz ajánlatot egykori legfőbb ellenfelének, hogy vegyen részt egy új, globális rakétavédelmi rendszerben.

Medvegyev elfogadta a NATO együttműködési ajánlatát, így most a szakértők megkezdhetik a lehetőségek áttekintését - jelentette be szombat késő délután Anders Fogh Rasmussen, az észak-atlanti szervezet főtitkára. A Bloomberg hírügynökség értesülése szerint Medvegyeb feltételként azonban azt szabta, hogy az Egyesült Államok szenátusának jóvá kell hagynia a nukleáris fegyverek leszereléséről szóló START-3 egyezményt. Ennek értelmében az USA és Oroszország is 1550 nukleáris robbanófejet tarthat meg.

Medvegyev látogatása már önmagában nagy eredmény, hiszen a NATO-t egykor Oroszország jogelődje, a Szovjetunió ellen hozták létre, 2008 nyara, az orosz-grúz háború óta pedig ismét rendkívül feszült volt a viszony a szövetség és Moszkva közt. Feszültséget okozott az előző, George W. Bush elnök által vezetett amerikai kormány rakétavédelmi terve is, amelyet - a Kelet-Európába tervezett elemei miatt - Oroszország fenyegetésként értékelt, hiszen az csökkentette volna saját nukleáris elrettentő erejének hatékonyságát.

Egy új rendszer

Az észak-atlanti szövetség tagállamai - Barack Obama amerikai elnök javaslatára - már pénteken megállapodtak egy új rakétavédelmi pajzs kiépítéséről, amelynek elsődleges célja az lenne, hogy megvédje Európát egy esetleges iráni rakétatámadásról. "Ez válasz ad korunk fenyegetésére. Megmutatja elkötelezettségünket, hogy megvédjük polgárainkat a ballisztikus rakéták fenyegetésétől" - mondta Obama újságíróknak.

Az új rendszerben nem lennének fixen telepített bázisok, az amerikaiak új elképzelései szerint műholdak, illetve tengeri és szárazföldi mobil egységek alkotnák a védelmi pajzsot. Ez lehetővé tenné, hogy integrálják a rendszerbe a szövetséges államok eszközeit, illetve össze lehetne kapcsolni Oroszország saját rakétavédelmével. NATO-tisztségviselők szerint a rendszer kiépítése 10 év alatt 200 millió euróba kerülne.

Irán az új ellenség

Sem Obama, sem a NATO vezetőinek nyilatkozatai nem nevezték meg konkrétan Iránt, mint a fenyegetés forrását. Törökország ugyanis vétót helyezett kilátásba arra az esetre, ha a vele szomszédos államot megnevezik. Abdullah Gül török elnök újságíróknak azt mondta: országának érdekei találkoztak a NATO szándékaival, és sikerült olyan kereteket kialakítani, amely mindkét félnek megfelel.

Silvio Berlusconi olasz kormányfő beszél Medvegyevvel

Nem finomkodott azonban Nicolas Sarkozy francia elnök, aki nyíltan kimondta, hogy mi ellen irányul a tervezett rakétapajzs. "Franciaország nevén nevezi a gyereket: a rakétafenyegetést most Irán jelenti" - mondta Sarkozy, aki elfogadhatatlannak tartja, hogy török nyomásra elkendőzzék a valódi aggodalom okát. A francia azt is hangsúlyozta, hogy az európai rakétavédelem nem helyettesítheti a nukleáris elrettentést. Ezzel arra utalt, hogy a rakétavédelmi rendszer ellenére Franciaország ragaszkodik atomfegyvereihez.

Orbán szerint éles vita volt

"Nem elég a pajzs, kard is kell hozzá" - kommentálta Orbán Viktor magyar kormányfő Lisszabonban a közös rakétarendszer felállításáról szóló terveket. A miniszterelnök szerint fontos megjegyezni, hogy a rakétarendszer felállítása nem teszi szükségtelenné a nukleáris rakéták hadrendben tartását, mert "a védelem mellett az elrettentés is fontos".

A miniszterelnök szerint a közös vacsorán éles vita alakult ki a tagállamok vezetői között Oroszország és a rakétavédelmi rendszer kapcsolatáról. A végeredmény végül az lett, hogy a NATO rakétavédelmi rendszer és az orosz rakétavédelmi rendszer között lehetővé kell tenni egyfajta információcserét és együttműködést, de a NATO-rendszer felépítésében, működtetésében és üzemeltetésében Oroszország nem vesz részt. Orbán szerint fontos, hogy Oroszország ezzel együtt az új stratégia szerint már nem szembenálló fél, hanem a NATO partnere.

Határidő Afganisztánban
A NATO 2014 végéig átadja a tálib lázadók elleni harc irányítását az afgán kormányerőknek - állapodtak meg a katonai szövetség tagjainak állam- és kormányfői lisszaboni csúcstalálkozójukon. Robert Gates amerikai védelmi miniszter ugyancsak szombaton, a chilei Santiagóban azt mondta: 2014 után csak a nemzetközi biztonsági erő (ISAF) "töredéke" marad az ázsiai országban. Az Afganisztánban maradó katonák elsősorban kiképzési és tanácsadói szerepet töltenek majd be a jelenlegi harcoló szerepvállalás helyett.

Orbán Viktor Lisszabonban a magyar újságíróknak azt mondta: péntek esti felszólalásában biztosította a NATO-t, hogy Magyarország támogatja és elfogadja az új stratégiát, és továbbra is kitart az afganisztáni részvétel mellett. Megígérte, hogy az EU és a NATO közötti, "zökkenőkkel tarkított" együttműködésem az unió soros elnökeként Magyarország megpróbál majd javítani. Az afganisztáni NATO-részvételről azt mondta: fontos, hogy egyetlen résztvevő ország se lépjen ki a műveletekből