Skorpiókat, hernyókat és rovarokat ajánl az ENSZ az éhezőknek

Az ehető, fehérjékben gazdag rovarok evését népszerűsíti az éhezés visszaszorítása érdekében az ENSZ élelmezési szervezete, amely szerint a rovarok nemcsak egészségesek, ráadásul kevesebbet esznek és a környezetet is kevésbé terhelik, mint például a marhák, birkák vagy disznók.

Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete, a FAO azonban olyan kampányt készít elő, amellyel az ehető rovarok fogyasztására igyekszik ösztönözni a fejlett és fejlődő országok lakosait is. Afrikában, Ázsiában és Dél-Amerikában, főleg azokon a területeken, ahol ritkaságszámba megy a hús és a hal, számtalan ember számára hozzátartozik a mindennapi táplálkozáshoz a rovarok fogyasztása is. Thaiföldön például az emberek nyüveket, szöcskéket, csótányokat és egyéb rovarokat fogyasztanak rágcsálnivalóként, akár sör mellé is. Az ENSZ szerint a világszerete éhező egymilliárd ember szempontjából is jó hatása lehetne az új táplálkozási kultúra elterjesztésének.

"Erdei rovarok élelmiszerként: az ember visszaharap" - ez volt a mottója annak a nemzetközi FAO-konferenciának, amelyet a thaiföldi Csiang Majban tartottak. A konferencia helyszíne nem véletlenül Thaiföld: az országban összesen tizenötezer földműves foglalkozik rovarok tenyésztésével. Kínában ehető skorpiókat nevelnek, Dél-Afrikában pedig a mopane hernyó szolgál milliók eledeléül.

A FAO szerint az ehető rovarok nagy mennyiségben tartalmaznak telítetlen zsírsavakat, vasat, zsírt, ásványi anyagokat és vitaminokat. A szervezet már megalkotta az ázsiai-csendes-óceáni térség legfontosabb ehető rovarjainak ranglistáját, amelyen szerepel például óriás vízipoloska, ganajtúróbogár, hangya és méh. Ezeknek a rovaroknak egyik legnagyobb előnye, hogy elsősorban azokon a területeken gyűjtik vagy tenyésztik őket, ahol nem alkalmaznak növényvédőszereket.

A rovarok emellett kevesebbet is esznek, mint a marhák, birkák vagy disznók, és jóval kisebb mértékben járulnak hozzá a üvegházhatás fokozódásához, sok esetben pedig szerves hulladékká alakulnak. A rovarok ökológiai lábnyoma is lényegesen kisebb, mint a hagyományos tenyészállatoké. A méhek, ganajtúróbogarak és hangyák pedig az ökológiai rendszereket is szolgálják például a pollenek terjesztésével, a szerves hulladék lebontásával és kártevők elpusztításával.

Ahhoz azonban, hogy a nyugati embereknek is megjöjjön hozzájuk az étvágya, még sok feldolgozási technikát kell kidolgozni - fejtette ki tanulmányában Patrick B. Durst, a FAO vezető bangkoki erdőkutatója.