Valószínűleg nagy lesz az érdeklődés a határon túli magyarok kedvezményes honosítása iránt, amelyet januártól kérhetnek azok, akiknek felmenői valaha magyar állampolgárok voltak. A nagy érdeklődést mutatja, hogy a csíkszeredai magyar konzulátuson hosszú időre előre lefoglaltak minden időpontot a kérelmezők, de az is, hogy már szélhámosok is megpróbálkoznak visszaélni a lehetőséggel.
A romániai Új Magyar Szó című lap csütörtöki cikke szerint a magyar határhoz közeli Szatmárnémetiben egy Sz. Botond nevű férfi azzal hirdette magát a helyi sajtóban, hogy a Fidesz Szatmár megyei ifjúsági szervezetét képviseli, irodája pedig elintézi a honosítási kérelmeket, illetve nyelvtanfolyamot is szervez azoknak, akiknek "magyar gyökereik vannak, de már nem beszélik a magyar nyelvet".
A hirdetés mögött nyilvánvalóan csalók álltak, hiszen a magyar kormánypártnak - mint azt Tilki Attila, a Fidesz Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke közleményben is megerősítette - nincs határon túli képviselete. Az állampolgárságot a magyar külképviseleteken vagy magyarországi önkormányzati hivatalokban lehet igényelni, illetve Erdélyben létrejön az úgynevezett demokrácia-központok hálózata, ahol információkkal, a kérelmek átnézésével segítik az érdeklődőket.
Magyar kormánytagok Tőkés mellett
"Erdélyben csak és kizárólag a demokrácia-központok rendelkeznek naprakész, pontos információkkal" a kettős állampolgárság felvételéről - közölte még kedden a magyar kormány nemzetpolitikai államtitkársága, amely szerint "az utóbbi időben az egyszerűsített honosítási eljárással kapcsolatos ügyintézésre több önjelölt szervezet, egyesület jött létre". A demokrácia-központokat ráadásul az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) működteti, amely december 4-én hivatalosan is bejelentette: Erdélyi Néppárt (ENP) néven új magyar pártot kíván alakítani Romániában. (A pártalapításról véleménycikket is olvashat ide kattintva, a Komment.hu oldalán.)
A demokrácia-központok felállítása is azt jelzi, hogy a budapesti kormány az EMNT-t támogatja a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) szemben: az első, nagyváradi központot Wetzel Tamás, a kettős állampolgárságért felelős miniszteri biztos, a kolozsvárit pedig Németh Zsolt külügyi államtitkár nyitotta meg. Pedig Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke az Új Magyar Szó című napilapnak azt nyilatkozta, az RMDSZ is tájékoztató kampányt indít a honosításról.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár szerint azért csak az EMNT hálózata nyújt tájékoztatást a honosításról, mert eddig csak ez a szervezet jelentkezett erre a feladatra, így csak velük kötöttek (még november végén) együttműködési megállapodást. "Mi nyitottak vagyunk másokkal is megállapodásra, ám elhatárolódunk azoktól a cégektől, amelyek pénzért hirdetik a honosítási eljárással kapcsolatos szolgáltatásaikat" - mondta az Új Magyar Szónak a helyettes államtitkár.
Ellenféltől tart az RMDSZ
Az [origo] az erdélyi magyar közéletet jól ismerő forrásoktól úgy tudja, az RMDSZ-ben azért is sérelmezik az EMNT-nek biztosított "tájékoztatási exkluzivitást", mert attól tartanak, hogy a hálózatot a rivális párt kiépítésére fogják felhasználni. Az RMDSZ egyik vezetője az [origo]-nak azt mondta: bizonyíték ugyan nincs rá, de az RMDSZ-ben többen úgy gondolják, hogy a demokrácia-központok az ENP hálózatának alapját jelentik. Szerinte erre utal, hogy az RMDSZ mellett működő, a magyarigazolványokat kiállító státuszirodák hálózata helyett létrehoznak egy új hálózatot is.
Németh Zsolt a kolozsvári irodában segédkezik egy honosítási kérelem kitöltésénél
Romániában meglehetősen nehéz pártot alapítani: a bejegyzéshez 25 ezer aláírást kell összegyűjteni az ország 18 megyéjéből és a fővárosból, megyénként minimum hétszázat. A Szász Jenő korábbi székelyudvarhelyi polgármester által vezetett Magyar Polgári Párt (MPP) bejegyzése például majdnem 4 évig húzódott. A bejegyzett párt sem tudott átütő sikert elérni: a 2008-as önkormányzati választásokon az RMDSZ-nek 178 polgármesteri posztot sikerült szereznie, az MPP-nek pedig csak 11-et.
A kudarc egyik oka az lehetett, hogy az MPP-nek nem sikerült erős szervezeti hálót kiépítenie, szemben az erdélyi magyar társadalomba az elmúlt 20 évben alaposan beépült - és romániai állami támogatást is kapó és kormányzati szerepe révén állami források fölött rendelkező - RMDSZ-szel. A minden magyarlakta megyében, illetve nagyobb városban jelen lévő irodahálózat - ahol várhatóan az erdélyi magyarok jelentős része megfordul majd - növelheti az EMNT ismertségét is.
Közel vinni az autonómiát az emberekhez
Az EMNT országos gyűlése december 4-én határozott a demokrácia-központok felállításáról, a szervezet vezetői azonban már november 24-én aláírták Budapesten a megállapodást arról, hogy a központok tájékoztató munkát végeznek a kedvezményes honosítással kapcsolatban. Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető alelnöke az [origo]-nak azt mondta: már mintegy másfél éve tervezték a hálózat felállítását, nem a honosítási eljárás miatt, ebbe a folyamatba csak besegítenek.
"Az autonómiát közel kell vinni az emberekhez" - mondta Toró, aki szerint az irodákon keresztül juthatnak hozzá olyan információkhoz, amelyek politikájuk alakításához elengedhetetlenek. A tervek szerint a központokban közösségépítő munka és stratégiaalkotás is folyna, de végeznének pályázatfigyelést vagy segítenék a gazdasági szereplőket is. "Ezek az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács központjai lesznek. A pártnak ehhez annyi köze van, hogy a létrejötténél az EMNT bábáskodik, de idővel a saját útját járja majd" - mondta Toró.
A központok felállításához a magyar kormány nem adott támogatást, azok felállítását, az ügyvezető elnök szerint saját forrásaikból fedezik, később pedig pályázni fognak például a határon túli magyarokat támogató Bethlen Gábor Alaphoz, illetve bizonyos programjaikhoz európai uniós támogatást is igényelni fognak. A központokról szóló határozat szerint a szakmai hátteret a Bálványos Intézet adja, amely az idén, nyáron 21. alkalommal megrendezett, Németh Zsolt külügyi államtitkár ötletére létrejött Bálványosi Szabadegyetemből kinőtt politikai intézmény.
Nem leváltani, kiegyensúlyozni
Romániában 2012 novemberében tartanak parlamenti választást, de ha megbukik a megszorítások miatt népszerűtlen kormány, akkor hamarabb is lehet. Toró T. Tibor szerint ugyanakkor kicsi az esélye az előre hozott választásnak, ilyen ugyanis az állandó politikai bizonytalanság ellenére sem volt még a rendszerváltás óta. Ezt megelőzően, 2012 tavaszán önkormányzati választások lesznek, ez lehet az első megmérettetés az erdélyi magyar pártok számára.
Kritikusai szerint az EMNT a pártalapítással veszélybe sodorja a romániai magyarság képviseletét, hiszen egyik sem lesz képes elérni az ötszázalékos parlamenti küszöböt. A pártalapításról szóló határozatban is szerepel, hogy veszélybe került a magyarság parlamenti képviselete, de Toró szerint nem a rivalizálás miatt, hanem mert az RMDSZ egy rendkívül népszerűtlen kormányban vállal szerepet, képviselői pedig megszavazták a súlyos megszorító intézkedéseket.
Azt ugyanakkor az EMNT vezetői sem gondolják, hogy teljesen le lehetne váltani az RMDSZ-t. Toró szerint túlságosan mély gyökeret vert az erdélyi magyar társadalomba az a gondolkodás, amit a szövetség képvisel. "Megvannak a hívei a bukaresti politizálásnak" - mondta az EMNT ügyvezető elnöke, aki szerint az RMDSZ kizárólagosságát szeretnék kiegyensúlyozni. Az önkormányzati választások után a három magyar pártnak mindenképpen ki kell alakítania valamilyen együttműködést - mondta Toró, aki szerint erre egy választási párt létrehozása lenne a legtisztább megoldás.