Egymással birkóznak az orosz kémügynökségek az amerikai kémbotrány után

A külföldi hírszerzés és a belbiztonsági szolgálat harcába torkollt Oroszországban azoknak a kémeknek a lebuktatása, akiket az idén nyáron lepleztek le Amerikában - állítják titkosszolgálati szakértők. A szovjet KGB utódja szeretné újra magába olvasztani a telepített ügynökeivel nagyot bukó külső hírszerzést, és ehhez hónapok óta lejárató kampányt folytat ellene. Egy brit lapnak nyilatkozó szakértő szerint valószínűleg Vlagyimir Putyin orosz kormányfő is a hírszerzés beolvasztását támogatná.

Valóságos háborút vív egymással Oroszország két legnagyobb kémügynöksége a nyáron Amerikában lebukott alvó ügynökök miatt - írja titkosszolgálati szakértőkre hivatkozva a Telegraph. A brit lapnak nyilatkozó szakemberek szerint az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SZVR) hatalmas fiaskóját a belső hírszerzéssel foglalkozó Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) arra akarja felhasználni, hogy maga alá gyűrje a szervezetet. Ha sikerrel jár, a két kémügynökség egyesüléséből egy olyan szuper-titkosszolgálat jöhet létre, mint amilyen a KGB volt a szovjet időkben.

A külföldi kémkedéssel foglalkozó SZVR ellen már a nyáron megindult a kommunikációs hadjárat, amikor tíz, Amerikába telepített ügynökét, köztük a szépsége miatt hírességé váló, magazinoknak tangában pózoló Anna Chapmant lebuktatták. "Ez a lebukás volt az FSZB támadásának prológusa" - mondta a Telegraphnak Pavel Felgenhauer titkosszolgálati szakértő. Ettől kezdve a belső hírszerzés tisztjei szándékosan kezdtek információkat szivárogtatni az orosz sajtónak az ügyről, és névtelen nyilatkozataikban kemény kritikával illették a szervezetet. "Ennek a kommunikációs hadjáratnak nyilvánvalóan az volt a célja, hogy felgyorsítsa a döntést az SZVR újraszervezéséről" - mondta Felgenhauer.

Az már a kémbotrány kezdetén valószínű volt, hogy az ügy miatt fejek fognak hullani a külföldi hírszerzésnél, hiszen Dmitrij Medvegyev elnök azonnal belső vizsgálatot rendelt el. A Kreml világossá tette, hogy nagyon dühíti kémeinek lebukása, és a problémát csak tovább súlyosbította, amikor kiszivárgott, hogy belső áruló adta ki az ügynököket az USA-nak. A vélt áruló, Alekszander Potyejev a jelentések szerint az SZVR tábornoka volt, aki a külföldre telepített illegális ügynököket koordináló osztály igazgatóhelyetteseként dolgozott. Az áruló a kémek leleplezése előtt néhány nappal sikeresen az USA-ba szökött: ez a hír tovább korbácsolta az orosz titkosszolgálatok közötti feszültséget és elégedetlenséget.

A Telegraphnak nyilatkozó Pavel Felgenhauer szerint a két szervezet között jelenleg dúló harc kimenetele kétféle lehet: vagy egy az egyben beolvasztják a külföldi hírszerzést a KGB jogutódjának számító belföldi hírszerzésbe, vagy meghagyják önálló szervezetnek, de a vezetését teljesen lecserélik. Az összeolvadással az 1990 előtti állapot jönne létre, amikor a két szervezet a szovjet állambiztonsági szervezet, a KGB első és második főcsoportfőnökségeként működött. A két részleget Borisz Jelcin orosz elnök bontotta két önálló szervezetre az 1990-es években, hogy csökkentse a KGB óriási hatalmát.

Az egyesítés terve most újra terítékre került, és Vlagyimir Putyin miniszterelnök valószínűleg ezt ez elképzelést támogatja - állítják a Telegraphnak nyilatkozó szakértők. Felgenhauer szerint ismert tény, hogy Putyin meglehetősen ellenséges érzelmeket táplál az SZVR-rel szemben: "Sokéves próbálkozása ellenére a karrierje a külföldi hírszerzésnél sosem volt sikeres" - mondta a szakértő. Putyin a KGB ügynökeként az 1980-as években Kelet-Németországban kémkedett, de 1998-tól mégis az FSZB vezetőjének nevezték ki, és végül KGB-s karrierjének jelentős részét is belföldi kémkedéssel töltötte.