Békeharcosból lett az egyiptomi tüntetők arca Mohamed el-Baradei

Mohamed el-Baradei három nap alatt lett a rendőrökkel többször összecsapó egyiptomi kormányellenes tüntetők arca, az egyiptomi rezsimet vezető Hoszni Mubarak elnök egyik legfenyegetőbb ellenfele. Mubarak aggódhat, Baradei ugyanis az elmúlt 15 év számos kemény nemzetközi konfliktusának elsimításában részt vett, szembeszállt Iránnal és az Egyesült Államokkal is, úgyhogy pontosan tudja, mit jelent a kemény küzdelem.

"Ha a világ nem változtat hozzáállásán, akkor az önpusztítást kockáztatja" - írta 2004-ben a New York Timesban Mohamed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) igazgatója az atomfegyverkezésről. Baradei az atomenergia békés felhasználásáért tett erőfeszítéseiért a NAÜ-vel megosztva 2005-ben megkapta a Nobel-békedíjat.

Egy éve készül Baradei

Baradei nem véletlenül lett a hat napja tartó kormányellenes egyiptomi tüntetések egyik vezéralakja. Egyiptomban 2011 szeptemberében elnökválasztást tartanak és több jel utal arra, hogy az országot 30 éve irányító, 83 éves Mubarak valamilyen módon átadja hatalmát egy kiszemelt utódnak. Esélyes a posztra Gamal Mubarak, Hoszni Mubarak fia, illetve Omar Szulejmán, a titkosszolgálat vezetője, akit szombaton az eddig nem létező alelnöki posztra is kinevezett Mubarak.

Baradei 2009 novemberében távozott a NAÜ éléről, és a neve egyből felmerült, mint Hoszni Mubarak lehetséges utódja. Baradei nem foglalt állást lehetséges indulásáról, bár több egyiptomi párt is jelezte, hogy kész lenne támogatni. Baradei tavaly februárban ellenzéki vezetőkkel megalapította a Nemzeti Szövetség a Változásért nevű szervezetet, amelynek célkitűzése az egyiptomi szabadságjogok szélesítése.

Egyiptomba csütörtökön tért vissza, amikor az első kormányellenes tiltakozások már megkezdődtek. Pénteken feltűnt több tüntetésen, kijelentette, hogy a rezsim a végét járja, a Guardiannek adott interjújában pedig jelezte, hogy készen áll egy átmeneti kormány vezetésére, ha azt az egyiptomi nép is úgy akarja. Ellentmondásos hírek érkeztek arról, hogy letartóztatták-e, bár ezt másnap a La Stampa című olasz lapnak tagadta. Az sem egyértelmű, hogy valóban megtámadták-e őt és támogatóit a rendőrök.

"Legyetek türelmesek"

Baradei vasárnap este ismét feltűnt Kairó központjában, és újra a Mubarak-rezsimet támadta. "Visszavettétek a jogaitokat, amit elkezdtünk, azt már nem lehet visszafordítani" - mondta a Reuters szerint a tiltakozóknak. "Egy fő követelésünk van - a rezsim vége és egy új korszak, egy új Egyiptom kezdete... Arra kérlek benneteket, legyetek türelmesek, a következő napokban eljön a változás" - jelentette ki.

Bár lassan ő válik a tiltakozások megszemélyesítőjévé, még mindig nem üzent személyesen hadat Mubaraknak. A La Stampának szombaton azt nyilatkozta, "bárki, aki hisz a demokráciában lehet (elnök)jelölt, de a választás az embereké". Baradei szerint a rezsim napjai meg vannak számlálva. Beszélt Mubarak péntek este mondott beszédéről is, amely szerint az elnök ellenőrzése alatt tartja az eseményeket. Baradei szerint ez semmi más nem volt, mint az egyiptomiak intelligenciáját bántó üres szavak sora.

Baradei a La Stampának beszélt arról is, milyennek képzeli az új Egyiptomot és az új Észak-Afrikát. Azt mondta, új korszak kezdődik a térségben. "Képtelenség továbbra is erőszakkal uralkodni... Itt az ideje, hogy az arab világ belépjen a 21. századba és a Nyugatnak ebben segítenie kell". Az Izraellel kötött békeszerződése miatt Egyiptomot pénzzel is támogató Egyesült Államoknak pedig választania kell szerinte Mubarak és az egyiptomi emberek között. "A kettő már nem fér össze. Az utcán alig hallani Amerika-ellenes szövegeket és nagyon tisztelem Obamát. De az Egyesült Államoknak el kell döntenie, hogy Egyiptomra is érvényesnek tartja-e azokat a demokratikus alapelveket, amelyeket az egész világon hirdet. A fiatalok mindehol az amerikai álomra vágynak" - mondta a La Stampának.

Baradei szerint alaptalan az a félelem, hogy Egyiptom káoszba zuhan, szerinte egy demokratikusan megválasztott kormány képes egyben tartani az országot. Baradei szerint nincs igazuk azoknak sem, akik a betiltott radikális mozgalom, a Muszlim Testvériség esetleges előretörésével riogatnak. "A rezsim úgy használta az iszlám szélsőségeseket, mint a mumusokat, hogy elnyerje a Nyugat támogatását... A Muszlim Testvériség egy egyszerű konzervatív vallásos csoport, mint a jeruzsálemi ortodox zsidók.. Az egyiptomiak egyik kisebbségi csoportja és sosem lesz akkora erejük, hogy eltöröljék az alkotmányt, amely civil kormányzást ír elő az országban.

Szembeszállt Amerikával a Baradei által vezetett NAÜ

Baradei 1942-ben született Egyiptomban. Kairóban, majd New Yorkban tanult jogot. Diplomáciai karrierjét 1964-ben az egyiptomi külügyminisztériumban kezdte. 1984-től dolgozott a NAÜ-nél különböző beosztásokban, 1997 után a szervezet igazgatója lett, ezt a tisztséget egészen 2009-ig töltötte be.

A NAÜ Baradei vezetésével minden fontosabb nemzetközi konfliktusban feltűnt. A szervezet záratta le többek között az atomfegyver előállítására alkalmasnak tartott észak-koreai atomreaktorokat. Ezek megnyitását a phenjani vezetés a NAÜ tiltása ellenére kezdte meg 2002 decemberében, a szervezet ellenőreit pedig kiutasították az országból.

A NAÜ 2002 végén ellenőröket küldött Irakba is, akiknek az volt a feladatuk, hogy megtalálják az állítólagos iraki nukleáris arzenál nyomait, annak ellenére, hogy a NAÜ 1998-as jelentése szerint Irak nem rendelkezett megfelelő technológiával atomfegyverek előállításához.

Irak ügyében a NAÜ az Egyesült Államokkal is szembekerült. A NAÜ ellenőrei segítőkésznek találták az iraki vezetést, mindenhová bejuthattak az embereik, ezért 2003 februárjában a NAÜ még fél évet kért annak teljes kivizsgálásához, hogy Irak maradéktalanul felszámolta-e nukleáris programját. Kérésüket azzal indokolták, hogy a vizsgálatok a helyzet békés rendezésével kecsegtetnek. Washington azonban már márciusban távozásra szólította fel az iraki atomellenőröket, majd hamarosan megkezdődtek az Irak elleni hadműveletek is, 2003 végén pedig nem engedték vissza az országba a NAÜ ellenőreit.