Hiába vezetett be szombaton már délután 4-től kijárási tilalmat az egyiptomi kormány, annak az előző estéhez hasonlóan most sem volt semmi hatása a Hoszni Mubarak elnök távozását követelő tüntetőkre. Kairóban és más nagyvárosokban késő éjszakáig többezres tömegek maradtak a központi tereken, ahol a városokba bevonult katonák és tankok ismét békésen tűrték az engedetlenséget. A katonák meg sem kísérelték betartatni a kijárási tilalmat.
A tüntetőket az sem nyugtatta meg, hogy délután Hoszni Mubarak elnök új miniszterelnököt nevezett ki, és létrehozta az alelnök tisztségét is, amelyre egyik bizalmasát választotta ki. Az egyiptomi légierő egykori főparancsnokából kormányfővé lett Ahmed Safik és a titkosszolgálat vezetőjeként alelnökké kinevezett Omár Szulejmán még délután letette az esküt a kairói parlament előtt, a Tahrir téren tüntető emberek azonban nem mentek haza. Az al-Dzsazíra arab hírtelevíziónak a téren tüntetők azt mondták, hogy a két kinevezett politikus nem jelent igazi változást, mert túl közel állnak Mubarakhoz, az emberek viszont a rezsim teljes menesztését szeretnék elérni (Omár Szulejmán lehetséges ambícióiról és kinevezéséről itt, Ahmed Safik múltjáról lejjebb, keretes anyagunkban olvashat).
Rendőrök fegyverével fosztogató szegények
Komoly változást jelentett ugyanakkor az egyiptomi helyzetben, hogy a péntek éjjel óta teljesen visszavont rendőrség helyén megjelentek a fosztogatók Kairóban, és más városokban is. Helyszíni beszámolók szerint szombaton a szegényebb negyedek lakói az elfoglalt és felégetett rendőrőrsökről rengeteg lőfegyverhez jutottak, és felfegyverezve kezdték fosztogatni a gazdagabb környékek házait.
Egy Mohammed nevű lakos az al-Dzsazírának telefonon arról számolt be, hogy a fegyveres rablók csapatokba verődve fosztogatják a gazdag negyedeket, betörnek az emberek házaiba, és minden mozdítható értéket elrabolnak. "A helyzet nagyon ijesztő, hol van ilyenkor a rendőrség?" - kérdezte a férfi, aki szerint bútorokat és autókat is vittek el a támadók, miközben a lakók egy része a hátsó szobákban barikádozta el magát, és az életéért rettegett. Több újságíró is arról számolt be, hogy az utcákon bűnözők járkálnak felfegyverezve, és egyenruhásokat sehol nem látni. "Küldjék ide a hadsereget, vagy adjanak nekünk fegyvert, hogy megvédhessük magunkat!" - követelte az al-Dzsazíra élő adásában Mohammed.
A fosztogatók nem csak a lakónegyedeket, hanem az Egyiptomi Múzeum felbecsülhetetlen értékű antik kiállítási tárgyait is megrongálták. A múzeumot korábban a közelében tomboló tüzektől féltették, majd a rendőrök kivonulása után a tüntetők élőláncot alkottak körülötte, hogy megvédjék a rablóktól. Az al-Dzsazíra felvételei szerint azonban valakik mégis hatalmas pusztítást végeztek a kiállítási tárgyakban: a képeken összetört műkincsek, széttört szobrok és faragványok, feltört vitrinek láthatóak, Egyiptom vezető muzeológusa szerint pedig két múmiát is megsemmisítettek (a pusztításról itt olvashat részleteket).
Kapóra jött a kormánynak
A fosztogatásokat rendkívül részletesen közvetítette az egyiptomi állami televízió, amely előző nap a kormány elleni tüntetésekről és az utcai összecsapásokról még egyáltalán nem adott hírt. Az al-Dzsazírának nyilatkozva délután egy kormánypárti politikus már általánosítani próbált, és azt hangoztatta, hogy az utcákon csupán bűnbandák fosztogatnak: emiatt a hírtelevízió riporterével hosszas vitába is keveredett, mert az újságíró nem akarta szó nélkül hagyni, hogy a politikai jogokért tüntető fiatalokat a politikus egybemossa a rablókkal.
A helyszínről tudósító hírügynökségek szerint sok tüntető is úgy érezte, hogy a fosztogatásokról szóló beszámolók szándékosan eltúlzottak, és az a céljuk, hogy elijesszék az embereket az utcákról. Mások azzal vádolták az egyiptomi titkosrendőrséget, hogy a hatóság szervezi a fosztogatókat. Szombaton késő este az egyiptomi állami tévé elfogott fosztogatók állítólagos fényképeit, neveit és lakcímeit közölte az adásban.
Még mindig nem tudni, kivel van a hadsereg (a képre kattintva galéria nyílik)
A fosztogatások ellen az egyiptomi városok lakói maguk szerveztek őrcsapatokat: az egyik ilyen csapat tagja a BBC-nek azt mondta, hogy szerinte nem véletlenül tűntek el a rendőrök a főváros utcáiról. A férfi szerint a kormány szándékosan hagyta magukra az embereket, hogy a "biztonsági vákuum" megijessze őket, és a rendőrök nélküli káoszt látva inkább az eddigi elnyomó rezsim által nyújtott biztonságot válasszák.
Az éjszaka folyamán ellentmondásos hírek érkeztek arról, hogy a hadsereget végül bevetették-e a fosztogatók ellen. Az állami televízió azt közölte, hogy katonákat küldtek a lakosok megvédésére, független források szerint azonban a hadsereg arra szólította fel a lakosságát, hogy "legyenek jó hazafiak", és védjék meg magukat és szomszédságukat a rablóktól. Késő éjszakára rengeteg városban alakultak önszerveződő őrjáratok, amelyek hokiütőkkel, machetékkel, késekkel felfegyverkezve járőröztek a lakóövezetekben és az üzletek körül. Alexandriában az őrjáratok 2 fosztogatót el is fogtak, akiket átadtak a hadseregnek.
Fokozódó nyomás az elnökön
Hoszni Mubarak elnök újonnan kinevezett emberei nem nyugtatták meg a külföldi kritikusokat sem, akik szombaton is tovább üzengettek a tömegtüntetésekkel dacoló elnöknek. Az USA külügyminisztériuma az új alelnök és miniszterelnök kinevezése után közölte, hogy a kártyák megkeverése nem elég, valódi politikai reformokra van szükség. Este az EU három nagy országának, Nagy-Britanniának, Franciaországnak és Németországnak a vezetői is közös nyilatkozatot küldtek Mubaraknak, amelyben azt kérték, hogy "kötelezze el magát az átalakulási folyamat mellett".
A légierő éléről a kormányfői székbe Ahmed Safik újonnan kinevezett miniszterelnök a BBC arab nyelvű adása által összeállított életrajza szerint 1941-ben született Kairóban, majd a légierő akadémiáján diplomázott 1961-ben. A politikus részt vett az 1967-es és 1973-as izraeli háborúban, majd katonai attaséként szolgált Rómában 1984 és 1986 között. 1996-ban az egyiptomi légierő parancsnokává nevezték ki, 2002-ben pedig a polgari légügyi miniszter tisztségét kapta. Ezt a tárcát váltotta most kormányfői pozícióra. |
Mubarak lemondását követelték egyiptomi vallási vezetők, valamint egy katari szunnita főpap is, és délután beszédet mondott a pénteken házi őrizetbe került ellenzéki vezető, Mohammed el-Baradei is. A Nobel-békedíjas politikus, aki csütörtökön tért haza, hogy az egyiptomi tüntetések élére álljon, közölte: "Mubarak elnöknek le kell mondania, vagy Egyiptom összeomlik".
El-Baradei arról beszélt, hogy szombaton már nem lehetett tudni, az elnök van-e hatalmon, vagy a hadsereg, majd a hadsereghez fordult, és azt kérte tőle, hogy ne a rezsimet, hanem az embereket védje. "Az egyiptomi emberek emlékezni fognak arra, hogy ki állt melléjük, és ki volt a rezsimmel, amikor a rezsim elbukott" - mondta, vélhetőleg azokra a korábbi pletykákra utalva, amelyek szerint a hadsereg sem egységes, és egy része a tüntetőket támogatná.
Omár Szulejmán, az új alelnök: a tüntetőknek nem elég
A hatóságok erőszakos fellépése továbbra is nagyon aggasztja a külföldi államokat, amelyek folyamatosan arra szólították fel a kormányt, hogy ne adjon parancsot a tüntetők elleni támadásra. Ennek ellenére a sérültek és az áldozatok száma szombaton tovább nőtt, a halottak száma két nap alatt túllépte a 100-at is. A legsúlyosabb összetűzések olyan vidéki városokban voltak, ahol a tömeg újabb rendőrőrsöket ostromolt meg, de a rendőrök éleslőszerrel védték magukat. Nagy csata volt a belügyminisztérium épületénél is, amelyet a tetőn elhelyezkedő mesterlövészek védtek: nagy felháborodást keltett az arab sajtóban, hogy agyonlőttek embereket.
Az egyiptomi eseményeket pénteken és szombaton is percről percre közvetítette az [origo], a folyamatosan frissülő, élő tudósítást itt olvashatja. |