Gyanakvó kormányok szabdalnák darabokra Európát

Egyre élesebb ellentét alakul ki az európai országok között a szabad határátlépést lehetővé tevő Schengeni Egyezmény miatt. A francia és az olasz kormány az afrikai menekültáradat miatt csorbítaná az európai mozgásszabadságot, Dánia pedig az egyre durvuló bűnözés miatt újra határellenőrzéseket vezetett be. A feszültség miatt egymásnak esett több uniós tagállam, de azt egyikük sem tudja, hogyan lehetne semlegesíteni az Európára nehezedő nyomást.

A 77 éves Carl Jorgensen drogdílereket kapcsolt le és több száz olyan bajkeverőnek állta útját az alatt az ötven év alatt, amíg őrizték a Dánia és a szomszédos Németország határát. Carl Jorgensen most örül, mert a dán kormány a schengeni tagság ellenére újra határellenőrzéseket rendelt el Dánia Svédországgal és Németországgal közös határszakaszain. "Jó, hogy visszaállítják az ellenőrzéseket, 2001 óta a dolgok sokkal veszélyesebbé váltak és sok a probléma a határon átkelő bűnözőkkel" - mondta Jorgensen a Telegraph című brit napilapnak.

A dán kormány döntése, amely a kisebbségi kabinetet kívülről támogató jobboldali Dán Néppárt (DVP) nyomására született meg, véget vet a schengeni egyezménynek köszönhetően tíz éve tartó akadálytalan európai utazásoknak. A DVP a főleg Kelet-Európából érkező bűnözők kiszűrésével indokolta a határellenőrzés visszaállítását. A lépést bejelentő Claus Hjort Frederiksen pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a határellenőrzés visszaállításának ellenére Dánia továbbra is részese marad a schengeni egyezménynek.

A dán kormány egy nappal azelőtt a találkozó előtt jelentette be a határellenőrzés visszaállítását, amelynek során az EU belügyminiszterei éppen a schengeni övezet "radikális felülvizsgálatáról" tanácskoztak, amelyet az észak-afrikai országokból érkező menekültek miatt egyre nagyobb nyomás alatt álló Franciaország és Olaszország vetett fel. A dán határellenőrzés visszaállítását azonban több magasrangú uniós politikus, illetve a szomszédos Németország is elítélte, annak ellenére, hogy korábban a Franciaország és Olaszország által kezdeményezett módosításokat, amelyek könnyítenék az uniós határellenőrzések visszaállítását, az Európai Bizottság is támogatta.

"Komoly kétségek"

"EU-párti vagyok, de ez egy szükséges intézkedés" - mondta a a Telegraph-nak az ellenőrzések visszaállításáról egy helyi vállalkozó a dán-német határ mellett. Egy májusban végzett közvélemény-kutatás szerint a dánok 70 százaléka támogatja a határellenőrzést. Az országban egyre több bűncselekményt követnek el, egy dán rendőr szerint "kétségtelen, hogy sok kelet-európai felelős ezért". "Nem kapunk el annyi illegális bevándorlót és csempészt" - idéz a brit lap egy a német határ mentén dolgozó idegenrendészeti felügyelőt. "Ahhoz, hogy elkapjuk őket, a határnál kellene lennünk, de más feladatok miatt nem ott vagyunk." - tette hozzá.

Határátkelőhely Dániában

A visszaállított határellenőrző intézkedések keretében a dán vámőrök szúrópróbaszerűen ellenőrizni fogják a jelentősebb határátkelőkön az utazók csomagjait. Új vámposztokat állítanak fel - a régiek közül már csak egy maradt meg és az is múzeumként működik -, elektronikus ellenőrző berendezéseket telepítenek, valamint mozgó osztagokkal erősítik a mélységi ellenőrzést. Viszont nem tervezik a személyi okmányok ellenőrzését.

A schengeni szerződés megengedi a határellenőrzés visszaállítását, de csak abban az esetben, ha a közrendet vagy a belső biztonságot komoly veszély fenyegeti, és akkor is csak harminc napra, vagy addig, amíg a komoly fenyegetés el nem hárul. "Ilyen fenyegetés nem látszódik a német Flensburg és Tonder városa között, amely a határ dán oldal fekszik" - írja a német Spiegel. A lap szerint a kelet-európai maffia megfékezésére hivatkozva visszaállított határellenőrzés inkább a német ingázó munkásokra lesz hatással, akik a Dániával szomszédos Schleswig-Holstein tartományból indulva mindennap átlépik a határt.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke két nappal a dán kormány döntése után levelet írt Lars Lokke Rasmussen dán miniszterelnöknek, amelyben arra hívta fel a figyelmét, hogy az EB megvizsgálta a dán intézkedéseket és azok "komoly kétségeket ébresztenek afelől, hogy megfelelnek-e Dánia európai és nemzetközi jogi vállalásainak". Barroso óva intette a dán miniszterelnököt attól, hogy "egyoldalú lépéseket" tegyenek, és azt is kilátásba helyezte, hogy az Európai Bíróság elé viszi az ügyet. A határellenőrzés visszaállítását más uniós politikusok, például Jerzy Buzek EP-elnök és Viviane Reding alapjogokért felelős biztos is bírálta.

Hatalmas az afrikai nyomás

Áprilisban az EU két befolyásos tagállama, Olaszország és Franciaország között alakult ki vita az Észak-Afrikából érkező menekültáradat miatt. A francia hatóságok Olaszországból érkező vonatokat töröltek, hogy így akadályozzák meg tunéziai bevándorlók és a francia bevándorlási politika ellen tiltakozó aktivisták utazását. A korlátozás, Olaszország hivatalos diplomáciai panaszának hatására, csak 24 óráig volt érvényben - írta a Telegraph.

A francia döntés előzménye az volt, hogy Olaszország úgy döntött, fél évig érvényes tartózkodási engedélyt ad az olasz partokra január eleje és április 5. között érkezett, több mint 20 ezer tunéziainak, hogy csatlakozhassanak Franciaországban és más európai uniós országokban élő "barátaikhoz és rokonaikhoz". Az olasz döntést több uniós ország is nehezményezte, Németország például ugyancsak a határellenőrzések visszaállításával fenyegetőzött, Franciaország pedig megerősítette a rendőrségi ellenőrzéseket az olasz határ mentén.

Illegális bevándorlók letartóztatása Franciaországban

Az uniós ügyekre specializálódott Euractiv szerint a schengeni szabályok megengedik a határ menti igazoltatásokat, amennyiben azok nem "rendszeresek", vagyis hat óránál tovább nem lehet egy ponton ellenőrizni, az ellenőrzőpontnak pedig a határ húsz kilométeres körzetén belül kell lennie. A EB azonban a hírportál szerint nehezen tudja ellenőrizni a szabályok betartását, mert a kijátszásukhoz elég az, ha a hatóságok hat óránként pár száz méterrel odébb költözve folytatják az ellenőrzéseket.

Rendkívüli helyzet

Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök, és Nicolas Sarkozy francia elnök április végén Rómában tárgyalt a problémáról, és végül egy közös levelet írtak Herman Van Rompuy-nek, az Európai Unió állandó elnökének és José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének, amelyben azt javasolták, hogy könnyítsék meg a schengeni tagországoknak a határellenőrzés visszaállítását. Azt kérték, hogy lazítsák a schengeni szerződésnek azt a kitételét, amely a határellenőrzések visszaállításának feltételeit sorolja fel, és a "közrendet vagy a belső biztonságot fenyegető komoly veszély" helyett a "rendkívüli helyzet" kifejezés szerepeljen a szövegben.

José Manuel Barroso a Dániának küldött későbbi levelével ellentétben akkor a francia-olasz felvetésre pozitív választ adott és közölte, hogy az Európai Bizottság megengedné, hogy az uniós tagállamok újra bevezessenek egyes határellenőrzési intézkedéseket, "feltéve, hogy ez pontosan és egyértelműen meghatározott feltételek alapján történik, amely így a schengeni egyezmény megerősítésének eleme is lehet."

Az Euractiv uniós forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az új szabályozás több lehetőséget adna a tagállamoknak hasonló intézkedések végrehajtására és a határok átmeneti ellenőrzésére. "A határellenőrzések visszaállításához ma igazolni kell, hogy a közrend veszélyben van" - mondta a hírportálnak az egyik EU-s forrás, aki szerint "az új rendszerrel már nem kellene a közrendet fenyegető veszélyre hivatkozni".

Tunéziai bevándorlók Olaszországban

Egy május 12-én tartott tanácskozáson a Guardian szerint az uniós belügyminiszterek egyet értettek abban, hogy a schengeni övezet "radikális felülvizsgálatra" szorul az észak-afrikai menkülthelyzet miatt. A találkozó után azonban visszafogottabban nyilatkoztak. Pintér Sándor belügyminiszter a magyar elnökség képviseletében úgy fogalmazott, hogy "mindenki egyet értett azzal, hogy a személyek szabad mozgása az EU egyik legfőbb vívmánya, amelyet meg kell őrizni", és csak "a már bevett rendszerek alapján" szabad egyedi döntéssel felfüggeszteni a belső határokon érvényes rendet.

Az ülésen az MTI szerint több tagállam, például Ciprus, Spanyolország, Belgium és Málta is elutasította a javaslatot vagy tartózkodott a szavazáson, a belgák például közölték, hogy ha mindent megtesznek a külső határok megerősítéséért, a "menekültexportáló" országokkal való együttműködés javítása, illetve a menekültek által előidézett nagy nyomás alá került uniós tagországok megsegítése érdekében, akkor Schengenhez nem kell hozzányúlni.