Kétszer is beszélt a rendőrökkel a mészárlás alatt a norvég tömeggyilkos

"A norvég antikommunista ellenállási mozgalom parancsnoka vagyok. Végrehajtottam a műveletet, úgyhogy meg akarom adni magam" - mondta a rendőrség ügyeletesének Anders Behring Breivik, aki hetvenhét embert ölt meg júliusban Oslóban és Utoya szigetén. A norvég rendőrség most erősítette meg azt, amit Breivik korábban állított.

A norvég rendőrség csütörtökön megerősítette, hogy a múlt hónapban hetvenhét embert meggyilkoló Anders Behring Breivik az utoyai ifjúsági táborból kétszer is felhívta a rendőrséget. Breivik ügyvédje, Geir Lippestad a múlt héten az Aftenposten című újsággal közölte, hogy védence tízszer próbált telefonálni, de csak kétszer jött létre a kapcsolat. Az ügyvéd szerint Breivik meg akarta adni magát.

A norvég rendőrség tájékoztatása szerint az első hívás 26 perccel Breivik letartóztatása előtt futott be a rendőrségre. Breivik ebben közölte, hogy Utoyán van, és meg akarja adni magát, majd lerakta a kagylót. A rendőrségi telefonközpontos komolyan vette a bejelentést, és visszahívta, de Breivik nem vette fel a telefont.

A második hívása egy perccel az előtt történt, hogy elfogták. "A norvég antikommunista ellenállási mozgalom parancsnoka vagyok. Végrehajtottam a műveletet, úgyhogy meg akarom adni magam" - mondta ezúttal a gyilkos, és újból lerakta a kagylót. Egy perccel később megadta magát a rendőröknek.

Tájékoztatójukon a rendőrök azt is elmondták, hogy a hívások során elhangzottakból azt a következtetést vonták le, hogy a támadók száma kettő és öt között van, különböző fegyverekkel tüzelnek, és robbanószerrel is rendelkeznek.

Breivik július 22-én pokolgépet robbantott a norvég főváros kormányzati központjában, majd egy ifjúsági táborban válogatás nélkül hetvenhét diákot mészárolt le. A 32 éves Breivik státusza jelenleg "hivatalos gyanúsított", ami a skandináv jogban a gyanúsított és a vádlott közötti állapotot jelenti. A rendőrség egyelőre csak terrorizmus miatt javasol vádemelést a férfi ellen, amiért 21 évig terjedő börtönbüntetés szabható ki, de a sajtó szerint az ügyészség vádat emelhet emberiség elleni bűntett címén is, ami harminc évig terjedő börtönnel sújtható.

A norvégiai tömeggyilkosságról itt olvashat bővebben.

A norvégiai tömeggyilkosságról itt olvashat bővebben.