WikiLeaks: Politikai show Tóásóék ügye

Törvénytelen eljárásról és hatalmas kormányzati nyomásról panaszkodtak a Bolíviában fogva tartott Tóásó Előd és Mario Tadic védőügyvédjei, akiket a Rózsa-Flores Eduardo által vezetett állítólagos terrorcsoport segítésével vádolnak. Az ügyről a WikiLeaks által kiszivárogtatott diplomáciai táviratok számolnak be. Az ügyvédek szerint meggyőzőek voltak a Tóásóék ellen felhozott bizonyítékok, de fel sem merült bennük, hogy megöljék Evo Morales bolíviai elnököt.

Védőügyvédeik is meggyőzőnek találták a Bolíviában 2009 áprilisában felszámolt állítólagos terrorcsoport életben maradt tagjai ellen összegyűjtött bizonyítékot, de az eljárás több részletét is gyanúsnak találták - derül ki a La Paz-i amerikai nagykövetség titkos jelentéseiből, amelyeket a WikiLeaks szivárogtatott ki. A táviratok szerint a magyar Tóásó Elődhöz és a horvát Mario Tadichoz kirendelt védőügyvédek nem tudták mire vélni, hogy miért játszik politikai játszmát a bolíviai kormány, ha ilyen egyértelműek a bizonyítékok.

A bolíviai Santa Cruz városában 2009. április 16-án rohamozták meg kommandósok a Las Americas szállodát, amelyben a bolíviai-magyar-horvát Rózsa-Flores Eduardo és társai laktak. Az ötfős csoport három tagját a kommandósok tisztázatlan körülmények között agyonlőtték, Tóásót és Tadicot pedig őrizetbe vették. A csoport tagjait azzal gyanúsították, hogy két robbantást követtek el, merényletet terveztek Evo Morales bolíviai elnök ellen, és hogy fegyveres felkelést készítettek elő Santa Cruz tartományban. Kezdetben Tóásó és Tadic mellé is kirendeltek ügyvédet, de mindkét ügyvéd hamar kiszállt az ügyből.

Az állítólagos terrorcsoport ügyét figyelemmel kísérte az Egyesült Államok bolíviai nagykövetsége is. A követséget 2009 májusában tájékoztatták informátorai az ügyről, amelyről titkos ("secret") minősítésű táviratban számoltak be néhány nappal később a diplomaták.

"Óriási kormányzati nyomás"

Az amerikai beszámolókból az derül ki, mindkét ügyvéd örült, amikor pár hét után kiszállhatott az ügyből. Tóásó ügyvédjét április végén egy magánügyvéd váltotta, Mario Tadic ügyvédje pedig a távirat szerint "kimentette magát", lemondását azzal indokolta, hogy nem tudott ekkora kormányzati nyomás alatt és ennyi bírósági eljárási szabálysértés között dolgozni.

A távirat szerint Tadic védőjét "megdöbbentette és sértette" az a módszer, ahogy a kormány kezelte az ügyet. A védencével folytatott beszélgetés és az ügyészség által mutatott bizonyítékok alapján ugyanis úgy érezte - derül ki a táviratból -, hogy az ügyészek teljes magabiztossággal dolgozhattak volna, és "nem lett volna szükség arra, hogy politikai show-t kreáljanak", ennek ellenére mégis rendszeresen megsértették az eljárási törvényeket és védence jogait. Tadic egy világítás nélküli cellában, tiszta ruha és tisztálkodószerek nélkül tengette a napjait.

A távirat szerint Tóásó kirendelt ügyvédje is úgy érezte, hogy elég bizonyítékot látott, amelynek alapján "illegális katonai szervezet felállításáért" és fegyveres összeesküvésért el lehetne ítélni védencét, mégis rengeteg szabálytalansággal és komoly politikai nyomással találkozott az eljárás során. Arra szerinte nem volt semmi bizonyíték, hogy a csoport meg akarta volna ölni az elnököt vagy bárki mást.

Hatalmi játszma
A Rózsa-Flores-ügy hátterében a szocialista bolíviai kormányerők és az ellenzék hatalmi harca áll. Morales elnök támogatottsága az ország nyugati felében, az indián őslakosok által lakott, szegényebb hegyvidéki területeken erős, a keleti síkságon fekvő, főleg európaiak leszármazottai által lakott Santa Cruz tartomány azonban az ellenzék kezében van. Santa Cruz sokkal gazdagabb, rengeteg fontos vállalat működik itt. A tartományban erős ellenzék vezetői nem nézték jó szemmel, hogy adóbevételeik jelentős része a nyugati tartományokba áramlik: a függetlenedési törekvéseket 2008-ban siker koronázta, amikor népszavazás döntött arról, hogy autonóm állammá válik Santa Cruz. Az összeesküvés-elméletek szerint Morales elnöknek érdeke, hogy valamilyen koholt üggyel lefejezze az erős Santa Cruz-i vezetést, de a Santa Cruz-i politikusoknak is érdeke, hogy megbuktassák Moralest. Ezt azzal érhetnék el, ha rábizonyítnák, hogy ő tervelte ki az egész Rózsa-Flores-ügyet, és a végén parancsot adott a csoport ártatlan tagjainak lemészárlására.

Tóásó Rózsa-Flores "szeretője"

A távirat szerint a bolíviai kormány "eszeveszetten próbálta összepasszítani" Tóásó és Tadic vallomásait. Tadic az elfogása után szinte azonnal aláírt egy vallomást, amelyben rengeteg, fontos politikai tisztséget betöltő ellenzéki vezetőt hozott összefüggésbe az állítólagos terrorcsoporttal. Mégis kivárt a terhelő vallomás publikálásával, mert előbb a kezében akarta tudni Tóásó aláírt vallomását is, nehogy az abban található esetleges ellentmondások aláássák a vádat.

Tóásó viszont a követségi távirat szerint nem volt hajlandó semmit aláírni, amíg az elé rakott szöveget nem fordították le írásban magyar nyelvre. Ez időhúzó taktika lehetett, mert Tóásónak egy magyar diplomata szóban lefordította az elé tett vallomást, neki azonban az sem volt elég. Tóásó szerepe továbbra sem tiszta a történetben. A magyar számítástechnika-tanárt a bolíviai hatóságok az állítólagos terrorcsoport "számítógépes szakértőjének" tartották, ő azonban tagadja a vádakat. Az amerikai informátor szerint Tadic kirendelt ügyvédje úgy tudta, Tóásó valójában Rózsa-Flores Eduardo "szeretője" volt.

Cselből robbantottak

Az amerikai informátor szerint Tadic beismerő vallomást tett. A horvát férfi a távirat szerint elismerte, hogy a csoportjuk fegyvereket halmozott fel, és azokkal katonai gyakorlatokat akartak tartani Santa Cruz környékén. Tadic azt is elismerte, hogy az ő csoportjuk követte el a kommandósakció előtti napokban a számlájukra írt robbantásokat.

A csoportot a hatóságok azzal vádolják, hogy előbb az autonómiaügyi miniszterhelyettes, majd egy bíboros háza előtt is bombát robbantott. A célpontok a Santa Cruz-i ellenzékhez kötődnek, ami elsőre nem logikus. Az amerikai informátor szerint Tadic azzal magyarázta a támadásokat, hogy azokkal Evo Morales elnök kormányzópártjának, a Mozgalom a Szocializmus Felé (MAS) pártnak a híveit vádolták volna meg. Tadic állítólag azt vallotta, hogy a Santa Cruz-i kormányzó, a csoportot állítólag támogató Rubén Costas háza előtt is robbantani akartak. A robbantásokkal azt az érzést kelthették volna, hogy a központi kormány a Santa Cruz-i ellenzéki vezetők életére tör.

Ez az állítólagos vallomás tovább bonyolítja az amúgy is szövevényes ügyet, amelyben a kormánypárti és az ellenzéki politikusok eddig is egymást vádolták megtévesztéssel és törvénysértéssel. A Santa Cruz-i vezetés ugyanis azzal vádolja Evo Morales kormányát, hogy az egész Rózsa-Flores-ügyet ők rendezték meg, és az ellenzékre akarták kenni, hogy terrorakcióra hivatkozva bebörtönözhessék a vezetőiket. Erről a verzióról egy korábban nyilvánosságra hozott távirat is beszámolt. Az amerikai informátor szerint Tadic ügyvédjének a benyomása az volt, hogy Rózsa-Flores csoportja is ilyen eszközökkel dolgozott, csak ők a kormánypárt híveit akarták besározni el nem követett terrorakciókkal.

Egy futni hagyott fegyverkereskedő

A távirat szerint több jel utalt arra, hogy a kormány nemcsak tudott Rózsa-Floresék tevékenységéről, de közvetlenül beavatkozott az eseményekbe, hogy még inkább bűnösnek láttathassa a Santa Cruz-i vezetőket. Állítólag létezett például egy argentin fegyverkereskedő, akit a hatóságok a Rózsa-Flores-csoport fegyverszállítójaként azonosítottak, de mégsem csaptak le rá, nem vették őrizetbe, és nem is hallgatták ki, amit az ügyvéd nem tudott mire vélni.

Az ellenzék azzal is régóta támadja a kormányt, hogy szándékosan mészárolták le a rajtaütés éjszakáján a csoport három tagját, és azok nem tanúsítottak ellenállást, ahogy a kormány állította. Az amerikai követség informátora megerősítette ezt a feltételezést: szerinte a jól képzett bolíviai kommandósok az adott körülmények között könnyedén letartóztathatták volna a csoport tagjait harc nélkül is, ha akarták volna.