A kormányzó, jobbközép liberális Polgári Platform (PO) nyerte meg Lengyelországban a vasárnapi parlamenti választást, és a csaknem 100 százalékos, nem hivatalos eredmények szerint ismét kormányt alakíthat eddigi koalíciós partnerével, a Lengyel Parasztpárttal (PSL).
Az 1989-es rendszerváltás óta először fordult elő Lengyelországban, hogy egy párt felhatalmazást kapott egy soron következő második kormányzati időszakra. Az országos választási bizottság adatai szerint, 99,48 százalékos feldolgozottság mellett a PO 39,19 százalékkal vezet fő vetélytársa, az ellenzéki, nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) előtt, amely a szavazatok 29,88 százalékát kapta. A választások nagy meglepetése, hogy bejutott a parlamentbe, sőt 10,01 százalékkal mindjárt a harmadik helyre futott be egy mindössze egyéves múltra visszatekintő új formáció, a Janusz Palikot - a PO volt képviselője - által alapított mozgalom (RP). Negyedik helyen végzett a Lengyel Parasztpárt 8,36 százalékkal, és az ötödik helyre szorult vissza a Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) 8,25 százalékkal.
Donald Tusk ünnepel
Az SLD katasztrofális szereplése a választások másik nagy meglepetése. Képviselőinek száma csaknem megfeleződött. Grzegorz Napieralski pártelnök hétfőn bejelentette, hogy az új parlament megalakulása után kongresszust tartanak, és új vezetőséget választanak, de ő nem indul újra a pártelnökségért. A PO-PSL-koalíciónak - mely deklaráltan a kormányzás folytatására készül - az eddigi adatok szerint együtt 234 képviselője lenne a 460 tagú szejmben, és így nem kellene további koalíciós partnert keresnie. A választási részvétel 48,87 százalékos volt, elmaradt a négy évvel ezelőttitől (53,8 százalék). A hivatalos választási végeredmény közzététele kedden este várható.
A lengyel parlament történetében először valószínűleg egy transzszexuális képviselőnő is helyet foglalhat a szejmben. Anna Grodzka a Palikot Mozgalmának krakkói listájáról szerezhet mandátumot. Az 57 éves képviselőnő, a párt krakkói listavezetője 18 ezer szavazatot (3,83 százalék) kapott, megelőzve a Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) listavezetőjét, Tomasz Kalitát, akire 7870-en szavaztak. Az országos választási bizottság kedd estére ígéri a választások hivatalos végeredményét.
A BBC jelentése szerint Donald Tusk jelenlegi kormányfő már bejelentette pártja választási győzelmét. A hírportál elemzése szerint Tusk és jobbközép pártja a gazdasági növekedésnek köszönheti várható választási győzelmét. Lengyelország az egyetlen európai uniós ország, amely elkerülte a gazdasági válságot, és az idei előrejelzések szerint gazdasági növekedése eléri a négy százalékot. Ez az Unió hét legnagyobb gazdasága között is a legmagasabbnak számít.
Tavaly nyáron az elnökválasztást is a Polgári Platform jelöltje, Bronislaw Komorowski nyerte, aki akkor szoros együttműködést ígért a kormánynak Lengyelország modernizálása és a jóléti állam megteremtése érdekében.
Az idő előtti elnökválasztásra azért volt szükség, mert Lech Kaczynski elnök, Jaroslaw Kaczynski ikertestvére életét vesztette tavaly áprilisban egy repülőszerencsétlenségben az oroszországi Szmolenszk közelében.
Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke kijelentette: bár a társadalom jelentős része úgy foglalt állást, hogy minden maradjon úgy, ahogy volt, pártja meg van győződve arról, hogy Lengyelországnak messzemenő változásokra van szüksége. A PiS feladata a következő négy évben az, hogy erről meggyőzze a lengyelek millióit is. Reményét fejezte ki, hogy a következő kormány az eddiginél jobb lesz, és nem a PiS-szel, hanem a válsággal fog harcolni. Megjósolta, hogy eljön még az idő, "amikor Budapestünk lesz Varsóban", utalva az Orbán-kormány tavalyi kétharmados választási győzelmére. A Gazeta Wyborcza című lengyel lap egyébként a Facebook-oldalán egy sajátos választási térképet közölt, amelyen - utalva Kaczynski és a magyar kormány jó kapcsolatára - Magyarország felirattal jelölte azokat a területeket, ahol a PiS jól szerepelt.
Lengyel-magyar tandem
Orbán Viktor miniszterelnöki megválasztása utáni első hivatalos útja Varsóba vezetett. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője a látogatásról akkor azt mondta: "Magyarország számára stratégiai fontosságú a közép-európai együttműködés erősítése, és a közép-európai együttműködés szempontjából a magyar-lengyel együttműködés kiemelkedő fontosságú".
Lengyelország és Magyarország az elmúlt egy évben hasonló válaszokat adott a gazdasági válságra, és hasonló költségvetési feszültségekkel küzdenek. A költségvetési nyomás csökkentésére a magyar kormány már tavaly bankadót vezetett be, a lengyel kormány pedig januárban közölte a különadó kivetését.
Orbán Viktor januárban közölte, hogy az új magyar alkotmánynak tartalmaznia kellene az államadósság felső korlátját, és a kormányfő kiemelte, hogy a lengyel minta szerint vezetné be ezt a szabályozást. Lengyelországban az alkotmányban szabályozzák az GDP-arányos államadósság lehetséges maximális értékét, amelyet 55 százalékban határoztak meg.
Magyarország júniusban adta át Lengyelországnak az EU soros elnöki posztját, és a magyar elnökség és a lengyel elnökség alatt is kiemelt ügy a nemzeti hatáskörbe tartozó, de a deficit és az államadósság nagysága szempontjából az uniós szabályoknak alávetett költségvetési politika.