Szótlanok voltak a gyerekanyák, akiket tizenévesen raboltak el az ugandai polgárháborúban. A gyakran szüleik lemészárlása után elragadott, megerőszakolt, házimunkára, cipekedésre és gyakran fegyveres harcra kényszerített, illetve katonák ágyasaivá tett lányok nem beszélhettek szabadon a táborokban, parancsvilágban éltek, mind nőként, mind gyerekként a hierarchia alján álltak. Csak akkor válaszoltak, ha kérdezték őket, szűkszavú és egyenes válaszokat adtak - mesélte az [origo]-nak Szilasi Ildikó Hermina, az Afrikai-Magyar Egyesület munkatársa, aki néhány éve segédkezett egy ugandai gyerekanyák számára szervezett, "Ne sírj többet, Uganda" című rehabilitációs programban.
A részben a magyar állam által finanszírozott program segítségével próbálták a meghurcolt ugandai lányokat visszaterelni a társadalomba, megtanítani nekik, hogyan tudnak saját lábukra állni, és boldogulni az életben. Több mint két tucat olyan lányon segítettek, akiket tinédzserkoruk elején, akaratuk ellenére tettek gerillaharcossá és ejtettek teherbe a Joseph Kony vezette Lord Resistance Army (LRA, az Úr Ellenállási Hadserege) nevű szervezetben. Az 1987-ben alapított szervezet fegyveresei több mint 40 ezer gyereket - lányokat és fiúkat vegyesen - raboltak el eddigi tevékenységük során, hogy katonáik ágyasaivá, illetve katonáikká tegyék őket.
Az eredetileg az észak-ugandai acholi nemzetiség érdekeiért fegyvert ragadó LRA hamar a térség egyik legvérszomjasabb szervezetévé vált. Közel 25 éves gerillaháborújuk eredményeképpen több száz falu pusztult el Észak-Ugandában, Dél-Szudánban, a Kongói Demokratikus Köztársaság észak-keleti térségében, illetve Közép-Afrikai Köztársaság keleti részén. Összesen több mint kétmillióra teszik azok számát, akik a harcok miatt menekültek el otthonaikból. Az LRA fegyveresei a becslések szerint legalább 65 ezer embert öltek meg. Az erőszak miatt a hágai Nemzetközi Bíróság 2005-ben körözést adott ki a csoport vezetője, Joseph Kony, illetve fővezérei ellen, emberiség elleni bűncselekmények miatt.
A fekete majom
Kony közel huszonöt éve tartja rettegésben Uganda északi részét, illetve a területtel határos országok lakosait, pedig nem gerillának született. A Newsweek 2009-es portréja szerint csendes fiú volt, akit inkább érdekelt a tánc, mint a társai körében népszerű boksz. "Nem értem, mire jó a harc" - állítólag ezt mondta annak idején egy társának egy róla szóló életrajzi könyv, a Matthew Green által írt The Wizard of the Nile (a Nílus varázslója) szerint.
A mélyen ülő szemei miatt fekete majomnak csúfolt, az acholi törzshöz tartozó csendes Kony azonban zavaros időszakban, Idi Amin, majd Milton Obote diktatórikus és kaotikus országlása alatt nőtt föl. Az Obotét 1985-ben elűző hadsereg soraiban sok acholi volt, akik ellen leszámolást indított a hatalmat még abban az évben megszerző, az ország déli részéből érkező, jelenleg is hatalmon lévő elnök, Yoweri Museveni.
Sok acholi fogott fegyvert Museveni uralma ellen, de senki nem olyan hírhedt közülük, mint Kony. Az egykor ministráló Kony a mozgalmát 1987-ben, háromnapos folyamatos imádkozás után alapította meg. Kony prófétának és jövőbe látónak tartja magát, azt állítja, személyes kapcsolatban áll a szellemvilággal. Hívei beszámoltak olyan alkalmakról, amikor egy pohár vizet a nap felé tartva azt mondta nekik, mindent lát, ami az országban történik.
Indulhat a hajtóvadászat!
Konyt és csoportját évek óta próbálja felszámolni az ugandai kormány, az idén - nem először - jelentős amerikai segítséget is kapnak. Barack Obama amerikai elnök a múlt héten hagyta jóvá, hogy száz, különleges feladatokra kiképzett amerikai katonát küldjenek a gerillák által érintett országokba. A feladatuk az lesz, hogy felkészítsék a helyi katonákat a Kony elleni hajtóvadászatra, és hogy tanácsokkal lássák el, illetve segítsék őket az akciók során a harctéren is.
A helyi erőket segítik
Bár az amerikai katonák teljes harci felszerelést visznek, csupán tanácsot és információt fognak adni a helyieknek, az amerikai kormány szerint harcolni csak kényszerhelyzetben fognak, de akkor is csak önvédelemből nyúlnak fegyverhez. A döntést több emberi jogi és segélyszervezet is üdvözölte, bár voltak, akik arra emlékeztettek, hogy annak idején a vietnami háború is úgy indult, hogy tanácsadókat küldtek. Barack Obama amerikai elnök egy kétpárti egyetértésben tavaly elfogadott törvénynek tett eleget a katonák kivezénylésével.
A Fehér Ház szerint a küldetés hozzájárul az amerikai nemzetbiztonság javításához és az Egyesült Államok külpolitikai érdekeinek védelméhez, a közel 25 éve zajló harcok ugyanis aláássák a térség stabilitását, és humanitárius elvek is indokolttá teszik a közbelépést. Az USA hosszú távú üzleti érdekei is azt diktálják, hogy stabil legyen a természeti kincsekben - például aranyban, gyémántban, uránban, olajban és fában - gazdag térség - írta a Wall Street Journal. A Kony ellen indított akciók, illetve vele folytatott béketárgyalások azonban eddig sorra kudarcba fulladtak.
"Üldöz egy oroszlán"
2006-ban példátlan módon az ENSZ szervezett titkos kommandós akciót kézre kerítésére vagy megölésére. Amerikai kiképzést kapott, a dzsungelharcban és túlélésben rendkívül jártas guatemalai különleges egységek tagjait küldték ezzel a feladattal a kongói Garamba Nemzeti Parkba, ahol akkor Kony rejtőzött. Az amerikai M16-os gépkarabélyokkal és az akkori csúcstechnológiával felszerelt guatemalaiak azonban kudarcot vallottak. Mindannyiukat lemészárolták Kony emberei, vezetőjüket állítólag le is fejezték. Arról ellentmondó hírek jelentek meg, hogy hány guatemalai veszett oda: egyes jelentések szerit nyolc, mások szerint negyven.
Néhány hónappal később Kony beleegyezett, hogy nemzetközi közvetítőkkel a békéről tárgyaljon, de eleve rosszul indult az egész. Kony fő tárgyalóját minden partner paranoidként és instabil személyiségként jellemezte, aki minden étkezés előtt méreganalizálóval vizsgálta meg a fogásokat. Kony pedig, aki az elején több találkozón is megjelent, sőt egy alkalommal még az anyját is előkerítették, hogy próbáljon hatni a fiára, nem volt hajlandó semmit aláírni, ami nem garantálja, hogy mentesül a felelősségre vonás alól. Újra és újra csak újabb fordítót, újabb ügyvédet, újabb élelmiszer-szállítmányokat követelt, de nem engedett.
Ugandai menekültek
John Odama anglikán lelkipásztor - aki már több alkalommal tárgyalt vele - próbálta meggyőzni a nemzetközi körözése miatt mérgelődő Konyt, aki állítólag úgy írta le saját helyzetét: "kezemben lándzsával űzök egy vadat, amit békének hívnak, hogy az emberek megehessék. De miközben a békét kergetem, engem is üldöz egy oroszlán, amit ICC-nek hívnak (International Criminal Court, Nemzetközi Büntetőbíróság). Kettejük között őrlődök. Szálljak harcba az oroszlánnal, vagy folytassam a béke üldözését?"
Véres bosszú karácsonykor
A tárgyalások közben Uganda és a Konyval legtöbb konfliktusba keveredő szomszédos államok amerikai segítséggel már javában dolgoztak a Villámló Mennydörgés hadműveleten (Operation Lightning Thunder), amelynek lényege az volt, hogy helikopterekkel és vadászgépekkel meggyengítik Kony táborát, majd a terv szerint kommandósok csaptak volna le rá.
Az akció 2008 decemberének közepén indult, de a romló idő miatt elhamarkodták a légitámadást az ugandaiak, a katonák csak két nappal később értek a dzsungelben lévő táborhoz, ahol friss sírokat, és a dzsungelbe vezető véres nyomokat találtak csupán. Kony egyik szeretője később azt állította, hogy Kony percekkel a helikopterek érkezése előtt közölte, elmegy vadászni. A Newsweek szerint feltehetően volt egy rövidhullámú adóvevője, amellyel elcsípte a közeledő helikopterek pilótáinak beszélgetését. Bosszúja véres volt: csak a 2008-as karácsonyi időszakban 860 civilt mészároltak le emberei machetékkel, botokkal és fejszékkel.
Azóta sem tudják biztosan, merre lehet. A 2008-as események után az ugandai hadsereg - a New York Times tavalyi beszámolója szerint - Kony egykori harcostársait bérelte fel, hogy levadásszák korábbi főnöküket. Több kommandót állítottak össze, és másfél év alatt embereinek a felét, köztük több magas rangú tisztjét megölték vagy elfogták.
Kony azonban mindig meglógott előlük. Az amerikai lap szerint Közép-Afrika és a szudáni Darfúr között ingázott, és megfelelő utánpótlással rendelkezik. Egyik, erőszakkal elrabolt egykori ágyasa, Alice Auma szerint volt napelemes tévéje is, és gyakran nézett filmeket. "Rambo a kedvence" - állította a nő.