Életfogytig tartó börtönbüntetést kapott hat nepáli férfi a héten, miután halálra vertek hét más faluból származó embert egy rendkívül értékes, afrodiziákumnak tartott gombafajta szedése miatt.
Himalájai Viagrának is nevezik a hernyógombát a neki tulajdonított vágykeltő hatás miatt. A gomba egy élősködő, amely a himalájai magashegyi réteken tenyésző egyik molylepkefaj hernyóját fertőzi meg fonalaival. A talajban élő, gyökereket rágcsáló, megfertőzött hernyó előbb a talaj felső rétegeibe megy, ahol elpusztul. A gomba elemészti a hernyó belső szerveit, a testét mumifikálja, és a fejéből nő ki a talajszint fölé, majd ott elszórja spóráit. Gyűjtői mindenestül leszedik, kiszárítva kerül forgalomba. Fejlődésének módjából ered elnevezése is: yarsa gumba, amely körülbelül annyit tesz, hogy télen hernyó, nyáron fű.
A gomba iránti érdeklődés az 1990-es években éledt fel szélesebb körben, miután ennek tulajdonították több kínai atléta rendkívüli sporteredményét. A megugró kereslet miatt az ára rendkívül megemelkedett, 1998 és 2009 között 900 százalékkal nőtt. Interneten rendelve jelenleg tíz grammért 360 eurót (112 ezer forint) is elkérnek. Fogyasztják magában vagy teaként elkészítve, porított formában, folyadékban elkeverve, hagyományosan ételekbe belefőzve is, sőt, előfordul, hogy napokig etetnek kacsát hernyógombával, majd úgy főzik meg a madarat. A gomba állítólag ízletesebbé teszi a kacsahúst.
A gombának létezik termesztett változata is, ám ehhez nem hernyókat, hanem valamilyen zöldséget fertőznek meg a gombafonalakkal. Ennek hatása megegyezik a hernyóséval, de az eredeti sokkal keresettebb, és emiatt értékesebb. A gyűjtéséből származó busás bevétel miatt gyakran konfliktusok alakulnak ki a nepáli falvak között, sőt, a gomba szerepet játszott a nepáli maoisták és a kormány közötti konfliktusban is.
Porrá tört szarvak
A hernyógombán kívül számos más növényt és állatot fogyasztanak különböző formákban az emberek abban bízva, hogy felkorbácsolja nemi vágyukat vagy termékennyé teszi őket. És nem a hernyógomba az egyetlen, amely meglehetősen viszolyogtató.
Az ugyancsak ajzószernek tekintett és ugyancsak rendkívül drága orrszarvútülköt porítva, folyadékban elkeverve fogyasztják, hatása kérdéses, de a kereslet - főleg Ázsiában - egyre csak nő. Annak ellenére is, hogy a kihalás fenyegette orrszarvúk vadászata tilos. A szarv a hiedelem szerint általános életminőség-javulást is okoz, pedig alapanyaga, a szaru, végső soron megegyezik az emberi körmökével. A részben az ajzószerre vágyók által gerjesztett kereslet miatt kialakult orvvadászat következtében az orrszarvúállomány annyira lecsökkent, hogy a szarvkereskedők már a múzeumokban őrzött kitömött állatok szarvára is rákaptak. Idén Magyarországon is több múzeumból lopták el orrszarvúk szarvait. Erről bővebben itt olvashat.
Hernyógomba
Hasonló a helyzet a tigrisekkel. A kínai hagyományos orvoslás a nagymacska szinte minden részének valamilyen gyógyhatást tulajdonít, a vágykeltést eszerint a tigrispénisz váltja ki. Általában levesbe főzve használja, aki megengedheti magának. Az orvvadászat miatt jelentősen lecsökkent a tigrispopuláció is.
A rénszarvasok szarvának, illetve az azt borító bársonyos buroknak ugyancsak csodás serkentő hatást tulajdonítanak, szintén elsősorban a kínai hagyományos gyógyászatban. Porított formában, illetve a szeletelt agancsot leforrázva teaként is fogyasztják, számos helyen kínálnak ebből készült étrend-kiegészítő tablettákat. A rénszarvasok egyes alfajai szintén veszélyeztetettnek számítanak, bár ez inkább kapcsolódik élőhelyüknek a globális felmelegedés okozta szűküléséhez, mint agancsuk fogyasztásához.
Mi van a tojásban?
Dél-Ázsiában a főtt kacsatojás népszerű ajzószer, a Fülöp-szigeteken balutnak nevezik. Az utcai árusok által kínált balut jóval olcsóbb, mint az eddig felsorolt szerek - pár száz forintba kerül egy darab -, sokan fogyasztják is. Ez a tojás azonban nem átlagos, hanem olyan, amelyben 17-21 napja fejlődik a kacsaembrió. Főzve, általában borssal és valamilyen savanyítóval - ecettel vagy citromlével fogyasztják, de előfordul, hogy omlettet készítenek belőle. Országonként eltér, hogy meddig hagyják fejlődni a kacsaembriót, van, ahol akkor fogyasztják, amikor még nem keményedett meg csontja, van, ahol később.
Formájuk miatt számítanak afrodiziákumnak a tengeriuborkák vagy a nyálkahalak. Ezek szintén Ázsiában kedvelt ételkülönlegességek. A nyálkahalak a tengerek mélyebb részein az iszapos aljzatban élő, rothadó szerves anyagokat fogyasztó állatok, amelyek, ha megzavarják őket, nyálkát választanak ki magukból, ami sűrű ragaccsá változtatja a környező tengervizet. A nyálkahalak főleg Dél-Koreában kedvelt afrodiziákumok. Az Associated Press amerikai hírügynökség egyik 2007-es beszámolója szerint a kereslet olyan nagy ezek iránt, hogy Kaliforniában négy év alatt a nulláról hetven tonnára nőtt a halászott mennyiség. Előételként, szezámolajban sütve, sózva fogyasztják.
Kukacok és vágy
Egyebek mellett vágykeltő hatást tulajdonítanak egy hagyományos szardíniai ételnek, a férges sajtnak, a casu marzunak is, amihez a szokásos módon elkészített pecorino juhsajtot sajtlegyekkel hagyják beköpetni. A sajt végleges állagát - a kissé folyós, rothadt belsőt - a légy lárvái állítják elő. Fogyasztása lárvákkal vagy anélkül történik, előbbinek némi kockázata is van, miután az esetlegesen egyben lenyelt élő lárvák nem emésztődnek meg a gyomorban, és jelenlétük problémákat okozhat a bélrendszerben. A sajtot azonban viszonylag egyszerű lárvátlanítani: lezárt papírzacskóban az oxigénhiány miatt kimenekülnek belőle az esetenként 10-20 centiméter távolságra is elugrani képes sajtkukacok.
És hogy az emberek miért hajlandóak ilyen dolgokat elfogyasztani? Nógrádi Katalin az [origo] dietetikusa szerint kiemelkedő jelentősége van ebben a hitnek, hogy az elfogyasztott növénynek vagy állatnak valóban van vágykeltő vagy termékenységnövelő ereje, és előfordul, hogy be is következik a várt pozitív hatás. "Az emberek többsége nem akar, szégyell orvoshoz menni, inkább választ a számos, szájhagyomány útján terjedő lehetőségek közül" - írta az [origo]-nak e-mailben a dietetikus.
Mára a legtöbb ilyen szerről bebizonyosodott, hogy sem a termékenységet, sem a szexuális vágyat nem erősítik, nincs kimutatható orvosi hatásuk (például ginzeng, petrezselyem, spárga, zeller és bizonyos állatok részeinek porrá tört kivonata stb.) - írta Nógrádi Katalin.
Gyovai Gabriella szexológus szerint, ha tudományosan nincs is alapja az ilyen szerek termékenységet vagy szexuális vágyat fokozó hatásának, fogyasztóik szerezhetnek pozitív tapasztalatokat. Az adott szerhez az adott kultúra hagyományaiban gyökerező, a szerek elkészítésének és fogyasztásának rítushoz kapcsolható hatás még a placebóhatásnál is erősebb - mondta az [origo]-nak. A szexológus szerint jellemző, hogy sok ilyen vágykeltő hatásúnak vélt szer vagy élőlény felfogható péniszszimbólumként, akár a nagy mennyiségű nyálkát kiválasztó nyálkahalak, a tengeriuborkák, az orrszarvú égnek meredő szarva, vagy épp a kígyók (például a kobravért is vágykeltő hatásúnak gondolják több kultúrában).
Magyaroknak paprika és szőlő
Magyar afrodiziákumok is léteznek. Nógrádi Katalin dietetikus szerint ennek tartják a Juhfark (más neveken: Bárányfarkú, Budai goher, Rókafark) magyar fehérborszőlő-fajtát és a magyar cseresznyepaprikát.
Afrodiziákumra, nemi vágyat és aktivitást fokozó szerek fogyasztására az egészséges szervezetnek nincs szüksége - mondta a dietetikus. Szerinte "a változatos, vegyes táplálkozással erősítjük immunrendszerünket, hozzájárulunk az anyagcsere-folyamatok ideális működéséhez, egészségünk megtartásához, csökkenthetjük különböző betegségek kialakulásának kockázatát". Azt javasolta, hogy ha valakinek problémái vannak, inkább forduljon szakorvoshoz, és fogyasszon afrodiziákumnak tartott gyümölcsöket, zöldségeket (például ánizst, babérlevelet, fahéjat, fügét), ne a "csodákat" ígérő, az interneten keresztül megvásárolható ismeretlen szereket, étrend-kiegészítőket.