Elfajulhat az egészségügyi háború Romániában

Ahogy napok óta, hétfő délután is tüntetők gyülekeztek Bukarestben, illetve Románia több városában, hogy az államfő, illetve a kormány intézkedései ellen tiltakozzanak. A fővárosban az elmúlt estéken összecsapások voltak a demonstrálók és a karhatalom emberei között, egyik oldalról köveket és Molotov-koktélokat dobáltak, a másik könnygázzal válaszolt. Romániában 2004 óta nem voltak ilyen megmozdulások. A tüntetők kezdetben az új egészségügyi törvény tervezete miatt tiltakoztak, annak visszavonása óta azonban a kormány menesztését követelik.

A rendőrség összesítése szerint kilencezren tüntettek vasárnap este Romániában Traian Basescu államfő és a kormány ellen, ami azonban ennél a számnál jobban aggaszthatja a bukaresti politikai vezetést, az a tiltakozó akciók terjedése. Míg ugyanis az első napokban még csupán Bukarestben, illetve egy-két nagyobb megyeszékhelyen vonultak ki néhány százan, vasárnap már 34 megye városaiban voltak akciók. Történt ez annak ellenére, hogy a mozgolódás közvetlen kiváltó okát a kormány időközben részben megszüntette.

Az elégedetlenség akut oka az új egészségügyi törvénytervezet volt, amely lehetővé tenné a szakszolgáltatások egy részének magánosítását. Ezek közé sorolták a mentőszolgálat piacát is, ami viszont épp a minisztérium helyettes államtitkárát, Raed Arafatot háborította fel leginkább. A palesztin származású orvos volt az, aki a rendszerváltás után lényegében megteremtette a korszerű román sürgősségi mentőszolgálatot. A privatizáció lehetséges következményeire hivatkozó Arafat odáig ment, hogy az egyébként még nem elfogadott, csupán társadalmi vitára bocsátott tervezetről élő televíziós adásban bonyolódott éles szócsatába az államfővel. Majd hogy véleményét meg inkább hangsúlyozza, le is mondott kormányzati tisztségéről.

Megvédték Tőkést, védik Arafatot

Arafat ezzel vált a mostani tiltakozások egyik kulcsfigurájává: az első tüntetések arról szóltak, hogy az emberek kiálltak mellette. Bukarestben akadtak, akik azt állították magukról: 1989-ben Tőkést akarták megvédeni, most Arafat mellett is kiállnak. Kiváltképpen igaz volt ez Marosvásárhelyen, ahol az 1981-ben Romániába költözött orvos elkezdte a mentőszolgálat kiépítését.

Péntek este Bukarestben a tüntetők már az államfői hivatal, a Cotroceni-palota előtt követelték a törvénytervezet visszavonását, de egyúttal elnök- és kormányellenes jelszavakat is skandálni kezdtek. Az akció nem is maradt eredménytelen, Traian Basescu még péntek este felszólította a kormányt - ezen belül az egyébként RMDSZ-es Ritli László egészségügyi minisztert - a jogszabálytervezet visszavonására.

További képekért kattintson!

Mindez már kevés volt az indulatok megfékezéséhez. Annál inkább, mert a hétvégén a tüntetők már nem csak az egészségügyi törvény miatt tiltakoztak. Kolozsváron például - amint arról a Szabadság napilap beszámolt - szombaton és vasárnap bér- és nyugdíjemelést követeltek, politikai befolyástól mentes állami televíziót, meg a verespataki aranykitermelésre vonatkozó szerződést felmondását. Összetűzések azonban itt és általában a vidéki városokban nem voltak.

Radikálisok és futballhuligánok

Annál inkább Bukarestben, ahol a rohamrendőrség szombaton és vasárnap is könnygázt vetett be a kezdetben békés, majd agresszívebbé váló demonstrálókkal szemben. Az erőszakos incidensek kialakulásában román beszámolók szerint döntő szerepe volt annak, hogy a tiltakozók között a rendőrséggel korábban is szembekerült szurkolói csoportok tagjai tűntek fel. Köveket, Molotov-koktélokat dobtak a csendőrökre, üzletek ablakait törték be, hirdetőtáblákat törtek szét.

További képekért kattintson a fotóra!

A randalírozók közül többen a magát radikális, román nemzeti mozgalomként meghatározó Noua Dreapta (Új Jobboldal) tagjai voltak, állítják a bukaresti források, de a szervezet vezetése ezt kifejezetten tagadta. Kikelt a tüntetők ellen a román politikai élet egyik botrányhőse, Gigi Becali is. Hiába voltak köztük futballszurkolók, a bukaresti Steaua tulajdonosa azt hangoztatta: szégyen, hogy a román államfővel szemben "egy arabot" védenek.

A nagy kérdés most az, mi vethet véget a megmozdulásoknak. A tiltakozók ugyanis több nagyvárosban és Bukarestben ismét gyülekezni kezdtek hétfőn délben, a rendőrök pedig újabb konfliktusokra készültek. A helyszínen lévő tudósítók megjegyzik, az előző napokon is békésen kezdődtek a demonstrációk, majd este elfajultak, és csak vasárnap majdnem 250 embert kellett előállítani.

Az ígéret, hogy új egészségügyi törvény készül, a jelek szerint nem nyugtatta meg az elégedetleneket. Még úgy sem, hogy Emil Boc kormányfő közölte: az új változatban nem lesz szó a mentőszolgálat (SMURD) megszüntetéséről, sem magánosításáról. Ám mint azt az RMDSZ-t vezető és a román művelődési tárcát is irányító Kelemen Hunor hétfői sajtótájékoztatóján is elismerte, a tüntetések általános, az egész állami rendszer ellen forduló tiltakozássá alakultak át.

Engedményre kényszerítve

Ha tehát a kormány és az államfő nyugalmat szeretne, valamiben mindenképpen engednie kell. Csakhogy gazdasági kérdésekben erre aligha van módja. Románia viszonylagos gazdasági sikerében (amelyért sokan már Magyarországgal szemben is példaként emlegetik) közrejátszott, hogy tavaly tavasszal meghosszabbította a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szervezésében kötött, kétéves többoldalú nemzetközi hitelmegállapodását. A korábbi 20 milliárd eurós készenléti hitelszerződést szintén kétéves, elővigyázatossági hitelmegállapodás váltotta, amelynek értéke mintegy 5 milliárd euró.

Kicsi a valószínűsége annak is, hogy az országban - mint azt a tüntetők egy része követeli - előrehozott választást tartsanak. Az ellenzék ugyanis összefogott, a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt és a Konzervatív Párt létrehozta a Szociálliberális Szövetséget, amely egyes felmérések szerint a szavazatok ötven százalékára számíthatna egy mostani választáson. Ezt a kormányon lévők aligha kockáztatják meg.

Így tehát aligha marad más megoldás, mint a reménykedés abban, hogy a tüntetések kifulladnak - vagy egy személyi áldozat. Az első ötlet már el is hangzott: a belügyminiszter menesztése a csendőrség fellépése miatt. Ám a kormány egyelőre összezárt, és ennyit sem akar engedni. Más kérdés, hogy nem gondolja-e meg magát, ha a mozgolódás folytatódik. Az idei ugyanis választási év Romániában, ilyenkor pedig az említett kilencezernél sokkal nagyobb tömeget megmozgató tiltakozást már ritkán kockáztatnak meg.