Izraelt is aggasztják a békeháromszög beduin urai

Elrabolt turisták, megszállt és kifosztott szállodák, fenyegetett békefenntartók jelzik az Egyiptomhoz tartozó Sínai-félsziget beduinjainak öntudatra ébredését. A csempészetből gazdasági erőre szert tevő csoport Hoszni Mubarak egyiptomi elnök tavaly év eleji elüldözése óta igyekszik kihasználni az államhatalom meggyengülését, előretörésüket immár Izrael is aggódva figyeli.

Három koreai és két amerikai turista, két tucat kínai cementgyári munkás, két egyiptomi rendőr, tizenhét egyiptomi kiskatona - január vége óta legalább ennyi embert raboltak el a Sínai-félszigeten őslakos beduinok.

A múlt szombaton egy nappal az elrablásuk után elengedett koreaiakért, illetve a korábban elrabolt amerikai turistákért cserébe elfogott rokonaik szabadon bocsátását követelték, közülük többen egyébként drogcsempészés miatt voltak börtönben az egyiptomi hatóságok szerint. A katonaság egyik térségbeli cementgyárában dolgozó kínai munkásokért a 2004-es Tába környéki támadások és szállodarobbantások miatt börtönben ülő beduinok elengedését követelték. A másfél tucatnyi rendőrt egy társuk lelövése miatt rabolták el a múlt csütörtökön - miután megrohamozták a rendőrőrsöt -, és csak többórás tárgyalás után engedték el őket.

Januárban megrohantak egy szállodát is a félsziget déli részén fekvő tengerparti üdülőhely, Tába közelében. Az Aqua-Sun nevű, egyébként vendégek nélküli komplexumot teljesen kifosztották a támadók, akik azt állítják, hogy az ő földjükön épült a szálloda, és ezért pénzt követlenek.

Halálos incidens is volt

Eddig minden emberrablás a túszok pár napon vagy pár órán belüli kiszabadulásával végződött, és vendégek híján a szálloda kifosztásának sem voltak áldozatai, de azért voltak olyanok támadások, amelyek áldozatokkal jártak. Egy francia turista meghalt, egy német pedig megsérült január végén, amikor beduin bankrablók megpróbáltak kirabolni egy pénzváltót a népszerű üdülőhelyen, a félsziget déli részén fekvő Sarm es-Sejkben.

A romló biztonsági helyzetet az Izrael és Egyiptom közötti békeszerződés betartását ellenőrző nemzetközi megfigyelő erő (Multinational Force and Observers - MFO) résztvevői is érzékelik. A külföldi katonáknak magáncélból tilos elhagyni a bázisokat, és szolgálati utakra is csak legalább két autóból álló konvojban, teljes fegyverzettel, golyóálló mellényben indulhatnak - sorolta a bevezetett biztonsági intézkedéseket az [origo]-nak Selmeczi Attila mérnök alezredes, az MFO magyar kontingensének parancsnoka.

A kiszabadult koreaiak

A parancsnok szerint teljes a bizonytalanság a Sínai-félsziget egyes részein, közbiztonság jóformán nem létezik, bármikor kitörhetnek tűzharcok a megmaradt egyiptomi határőrség és a csempészek között. Nagy a veszélye annak is, hogy a nemzetközi erők katonái is emberrabló akciók célpontjai legyenek, ezért a korábbiaknál is komolyabb biztonsági intézkedéseket kellett bevezetniük a bázisokon, például csakis a misszió számára létfontosságú mozgásokat engedélyezik a katonák számára.

Figyelmeztető lövések

Az alezredes szerint kisebb-nagyobb incidensek már előfordultak az őslakos beduinok és a misszió tagjai között. Példaként említette, hogy egy-egy útblokádnál visszafordították az MFO autóit, vagy körbevették valamelyik táborukat, és gumikat égettek körülötte, de volt, hogy megpróbálták átvágni a kerítést is. Komolyabb erőszakos incidens vagy sérüléssel járó eset eddig azonban nem történt, fegyverhasználatra - figyelmeztető lövéseken kívül - nem volt példa - mondta Selmeczi Attila az [origo]-nak. Az egyiptomi hatóságok - elsősorban a hadsereg képviselői - eddig mindig időben érkeztek, és "tárgyalás, illetve nyomásgyakorlás útján sikerült megoldani a problémákat".

A parancsnok szerint a gondok Izrael Gázai övezetből történt 2005-ös kivonulása után kezdtek szaporodni, de a helyzet Hoszni Mubarak elnök egy évvel ezelőtti bukása után durvult el igazán, és a misszió már egyáltalán nem az a viszonylag békésnek számító hely, ami korábban volt.

A félszigeten élő, az elmúlt évtizedekben az egyiptomi társadalom perifériájára szorult, kemény hatósági fellépésekkel sakkban tartott beduinok 2011 februárjában az elsők között csatlakoztak a Mubarak-elnök hatalmának megdöntésére szerveződő mozgalomhoz.

Csempészútvonalak

Számos rendőrállomást támadtak meg, elüldözték a biztonsági erőket a bázisaikról, kifosztottak fegyverraktárakat. A félszigeten tizenhárom rendőrségi bázist azóta sem tudtak újjászervezni az egyiptomi hatóságok, és a nagyobb településeken is a rendőrség helyett a hadsereg igyekszik fenntartani a rendet. A beduinok aktivitása részben a Mubarak elleni mozgalomnak, részben megnövekedett gazdasági erejüknek köszönhető, utóbbi elsősorban a csempészetből fakad.

A legális munkalehetőségektől elzárt beduinok hagyományosan foglalkoznak csempészettel, és egyfajta csempészgazdaságot alakítottak ki, amelyet meg sem próbált felszámolni az egyiptomi állam. Izraelbe, Jordániába drogot, cigarettát, alkoholt, illetve gazdasági menekülteket visznek.

A területen az Azazmeh törzs a legerősebb, az izraeli-egyiptomi határ mindkét oldalán élnek klánjai. A Gázai övezetbe csempésznek fegyvert és lőszert a Ramailat, a Szavarka és a Tarabín törzsek. Az üzlet az után virágzott fel igazán, hogy Izrael 2005-ben kivonult a Gázai övezetből, sok beduin gazdagodott meg belőle. 2011 végén háromszázmillió dollárra becsülték csak a fegyvercsempészet éves mértékét - olvasható egy izraeli tanulmányban, amelyet a közel-keleti helyzettel foglalkozó Washington Institute for Near East Policy kutatóintézet közölt januárban.

Földtulajdon és állampolgárság

Az emberrablásokat tavaly nyáron kezdték a beduinok, ekkor még elsősorban egyiptomi rendőröket vittek magukkal, alkalmanként több tucatot. Több forgalmas útvonalon blokádokat állítottak fel, és településeik közül sokat megerősített bázissá alakítottak. Legalább tíz alkalommal robbantották fel az Egyiptomból Izraelbe és Jordániába gázt szállító vezetéket, nyolcvanmillió dolláros kárt okozva ezzel. A pokolgépeket rendkívül nagy szakértelemmel helyezték el, volt, amikor az ikervezetéknek csupán az Izrael irányába vezető felét robbantották fel, de a mellette lévő, Jordániába futó vezeték sértetlen maradt - áll az idézett izraeli tanulmányban, amely megemlíti, hogy a beduinok szoros kapcsolatba kerültek a gázai övezetet uraló palesztin Hamasszal, és más muszlim szélsőséges vagy terrorszervezetekkel is.

Akcióikat gyakran politikai követelésekhez kötik. A gyakran fegyveres demonstrációkkal is nyomatékosított akciók között olyanok is vannak, mint az egyiptomi központi kormány által kinevezett kormányzók eltávolítása, a beduinok földtulajdonának elismerése, az állampolgárság megadása a körülbelül százezernyi, semmilyen állampolgársággal nem rendelkező beduinnak. És követelik a hatóságok által keresett körülbelül tízezer beduin törlését a körözési listákról, letartóztatott társaik szabadon bocsátását, időnként pedig több befektetést és munkalehetőséget akarnak, jobb egészségügyi szolgáltatást vagy magasabb színvonalú oktatást az egész Sínai-félszigeten.

Tevékenységük miatt azonban egyelőre egyre nagyobb a káosz a környéken. Emberrablásaik miatt ötmilliárd dollárt is bukhat az egyiptomi turizmus - idézi az Albawaba.com jordániai hírportál angol nyelvű kiadása Magdi Szelimet, a kairói turisztikai minisztérium osztályvezetőjét. Szelim szerint már egyetlen újabb emberrablás végzetes csapást mérhet az ország turizmusára.

Fekete lyuk

Pedig az egyiptomi turizmusnak már a tavalyi forradalom és Hoszni Mubarak elnök elüldözése is komoly károkat okozott, a forradalom évében, 2011-ben az előző évihez képest közel ötmillióval kevesebb turista érkezett az országba, ez 32 százalékos visszaesést jelent. Ennek megfelelően csökkentek a bevételek is, a 2010-es 12,5 milliárd dollárhoz képest tavaly csak 8,8 milliárd dolláros bevétel származott az iparágból - közölte január közepén az egyiptomi idegenforgalmi miniszter.

A beduinokkal kapcsolatos fejlemények azonban nem csak az egyiptomi belbiztonság és turizmus miatt aggódókat foglalkoztatják. A már idézett izraeli tanulmány alapvetően a Sínai-félsziget biztonsági helyzetének Izraelre gyakorolt hatásait elemezte. A szerzők megállapították, hogy a beduinok a Sínai-félsziget irányításának saját kézbe vételével az amúgy sem nyugodt Közel-Kelet új, félautonóm szereplőjévé változtathatják az egyiptomi-izraeli-jordániai határ környékét, amely ezzel az arab-izraeli konfliktus újabb fókuszpontjává válik. A beduinok már most is képesek befolyásolni az arab-egyiptomi kapcsolatokat, senki által nem kívánt válsághelyzetet okozhatnak, és komoly hatással lehetnek Izrael és a Hamasz közötti küzdelemre. Az izraeli elemzés egy fekete lyukhoz hasonlítja a Sínai-félszigetet, amely "azzal fenyeget, hogy elnyeli Egyiptom, Izrael és Jordánia békeháromszögét".