Nem kértek a lettek az orosz nyelvből

A lettek elsöprő többsége arra szavazott a szombati népszavazáson, hogy az orosz ne legyen a balti ország második hivatalos nyelve - derült ki a választási bizottság által közölt, nem végleges eredményekből.

A szavazóhelyiségek felében leadott voksok feldolgozása alapján 81 százalékos többségben voltak a "nem" szavazatok, de ez az arány még változhat, ahogy folyamatosan érkeznek be az eredmények a többi szavazókörből.

A népszavazáson magas volt a részvétel, a bő másfél millió szavazati joggal rendelkező lett 69 százaléka adta le voksát, ami jóval több az előzetesen várnál.

A népszavazást a lettországi oroszok egyik egyesülete kezdeményezte. Lettországban a népesség egyharmadát kitevő oroszok felének - több százezer embernek - nincs állampolgársága, következésképp választójoga sem.

Vlagyimir Linderman, a népszavazást kezdeményező egyesület egyik vezetője az AP hírügynökségnek azt mondta, hogy az elmúlt húsz évben a hatóságok mindent megtettek, hogy asszimilálják, vagy ha ez nem lehetséges, másodrendű polgárokként kezeljék az oroszokat. A szavazással erre próbáltak válaszolni.

Andris Berzins lett elnök abszurdnak nevezte a népszavazást. "Nincs szükség második nyelvre. A kisebbségiek használhatják a nyelvüket otthon vagy az iskolában" - jelentette ki.