Az újság közel-keleti tudósítója által jegyzett írás emlékeztet rá, hogy az elmúlt közel egy évben a Muszlim Testvériség végig tagadta, hogy részt venne a választáson. Ennek azért volt jelentősége, mert a szavazók így abban a tudatban szavaztak, hogy az MT győzelme esetén is lesz bizonyos hatalmi egyensúly.
A Hoszni Mubarak elnök megbuktatása után kiírt tavalyi parlamenti választásokon a párt a helyek 47 százalékát szerezte meg a törvényhozásban, míg a szintén iszlamista Núr párt 24 százalékot szerzett, kettejüknek így kényelmes többsége van az új alkotmány elfogadása előtt álló parlamentben.
A Muszlim Testvériség a döntést azzal indokolta, hogy "Egyiptomban veszélyben van a forradalom és a demokratikus folyamat", illetve "az ország problémái nem oldódtak meg". A párt jelöltje Hajrat al-Sater, egy gazdag üzletember, az MT bőkezű támogatója, aki a Mubarak rendszerben hét évet ült börtönben ellenzékisége miatt.
Az egyiptomi politikai helyzet nagyon labilis, egybehangzó vélemények szerint a Mubarak-rezsim idején nagy hatalommal bíró hadseregnek továbbra is jelentős a befolyása. Félő, hogy a május 23-ára kitűzött elnökválasztás, valamint Mubarak tíz nappal később kezdődő pere újabb alkalmat ad majd az elmúlt hónapokban gyakran kirobbanó erőszakra.