Önkényúr játékszere lehet a WikiLeaks atyja

Az Ecuadortól menedéket kérő Julian Assange befogadásával a dél-amerikai elnök hatalmas fricskát adhatna az Egyesült Államoknak, és növelhetné ázsióját Latin-Amerika jenkiellenes vezetői között is. A döntéssel azonban országa igen sok pénztől eshet el, ez pedig visszaüthet az elnökre.

Desacato, azaz tiszteletlenség - ez a szó szerepel a Human Rights Watch 2012-es jelentése szerint az ecuadori büntető törvénykönyvben, és ennek alapján bárki három hónapig terjedő börtönnel sújtható, ha sértőt mond egy kormányzati tisztségviselőről. Ha a kijelentés célpontja az elnök, a büntetés felső határa két év. Ennek ismeretében sokan felkapták a fejüket, amikor a héten kiderült: az amerikai kormányzati táviratok feltárásával botrányokat okozó WikiLeaks-alapító, Julian Assange éppen Ecuadortól kért menedékjogot. (A WikiLeaks által kiszivárogtatott diplomáciai táviratokat az [origo] is ismertette. Írásainkat itt olvashatja.)

Harcban az újságírók ellen

Az emberi jogi csoportok ráadásul nemcsak az idézett büntetőtörvény miatt bírálják Ecuadort. A dél-amerikai országot a 20. század nagy részében katonai junták irányították, a demokratikus rendszer csak 1979-ben alakult ki, a társadalmat azonban továbbra is behálózza a korrupció - emlékeztet a brit Telegraph. A jelenlegi államfőt, Rafael Correát pedig az ellenük, illetve a hatalmat bírálók elleni fellépések élharcosának tartják az újságírók. Az elnök ráadásul 2011-ben sikeresen átvitte akaratát egy népszavazáson, így mostanra szinte korlátlan a hatalma az igazságszolgáltatás felett is. Tavaly három újságírót küldött börtönbe egy bíróság, illetve arra kötelezte őket, hogy negyvenmillió dollárt fizessenek az elnöknek, mivel megsértették őt. Az ellenzéki El Universo című lap ugyanis diktátornak nevezte az elnököt, amiért kirendelte a hadsereget a sztrájkoló és ellene lázadó rendőrök ellen.

Correa elnök gyakorlatilag bírálhatatlan lett Ecuadorban

Az elnök februárban is beperelt két újságírót, akik a Nagy Testvér című könyvükben nepotizmussal vádolták őt. A szerzők szerint az elnök testvére az államfő tudtával és támogatásával nyert el különböző kormányzati megbízásokat. A kormány válaszként 151 órányi műsoridőt használt fel a közmédiában saját álláspontja kifejtésére, illetve bírálói gyalázására.

De nemcsak az újságírók vannak kitéve a hatalom szeszélyének, hanem mindenki, aki szembeszáll a kormánnyal. Az Amnesty International tavaly októberben arról számolt be, hogy az igazságügyi rendszer eszköz a tiltakozók leverésére is. Így például egy indiánokat és farmereket tömörítő szervezet elnökét nem sokkal az után őrizetbe vették, hogy társaival együtt tüntetést szervezett a hatalom ellen.

A WikiLeaks, mint eszköz

A történet egyik érdekessége, hogy az ecuadori korrupcióra éppen a WikiLeaks hívta fel legutóbb a figyelmet, amikor a nyilvánosságra hozott diplomáciai táviratokból kiderült: a quitói amerikai nagykövet éppen erre panaszkodott leginkább. Mint írta, az ecuadori rendőrség körében elterjedt korrupció köztudott, a jelenség pedig mind nyilvánvalóbban jelen van a hatalom felsőbb köreiben is. Heather Hodges szerint minderről maga az elnök is tud. A táviratok nyilvánosságra kerülése után kiutasították az országból az amerikai nagykövetet.

Ecuador londoni nagykövetsége előtt tüntetők követelik Assange befogadását

Julian Assange mindezek dacára azt állítja, tudna élni Ecuadorban. Igaz, erre rá is kényszerül, és úgy tűnik, akkor is bevállalja ezt az utat, ha sok híve elfordulhat ezért tőle. A 40 éves, ausztrál származású WikiLeaks-alapító kedden kért menedékjogot Ecuadortól, miután előzőleg bemenekült Ecuador londoni nagykövetségére. A brit Legfelsőbb Bíróság a múlt héten csütörtökön elutasította kiadatási ügyének újratárgyalását, így a WikiLeaks alapítója egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy a brit hatóságok kiadják Svédországnak, ahol szexuális bűncselekmények gyanújával körözik. Assange-t két egykori munkatársa jelentette fel, egyikük nemi erőszakkal, másikuk szexuális zaklatással vádolja.

Assange fél, és mindent bevállal

Assange tagadja a terhére rótt bűncselekmények elkövetését, és meggyanúsítását politikai indíttatásúnak tartja. Azt állítja, Svédország azért akarja a kiadatását, hogy utána átadja az Egyesült Államoknak, ahol szerinte valószínűleg halálbüntetést maguk után vonó bűncselekményekkel vádolnák meg. Azt mondta, hogy a WikiLeaks-ügy jelenleg egy amerikai vádesküdtszék előtt van, amely idézéseket is kiadott az ellene folyó eljárással kapcsolatban. Szerinte az FBI néhány - állítólag vele kapcsolatban álló - embert is kihallgatott, és besúgásra akart rávenni. Azt is állította, az amerikai hatóságok gondosan ügyelnek arra, hogy ne erősítsék meg, de ne is cáfolják a vádesküdtszéki vizsgálat létét.

Julian Assange szerint az Egyesült Államokban akár ki is végezhetik

Erre hivatkozva kérte a menedékjogot Ecuadortól. Quitóban ügye kivizsgálását ígérték, és azt mondták: már csütörtökön döntenek, de a döntés egyelőre nem született meg. Az ecuadori hatóságoknak elsősorban azt kellett felmérniük, rontanak-e a menedékkérelem pozitív elbírálásával a különböző országokhoz, de mindenekelőtt Nagy-Britanniához fűződő viszonyukon. A brit hatóságok jelezték ugyanis, hogy ha Assange elhagyja a nagykövetség épületét, azonnal őrizetbe veszik, mivel megsértette szabadlábra helyezésének feltételeit, amelyek között éjszakai lakhelyelhagyási tilalom is szerepelt. Assange maga is elismerte egy ausztrál rádiónak nyilatkozva, hogy az ügy kimenetele bizonytalan. Azt azonban sietett elmondani, hogy szerinte az ecuadoriak hosszú ideje együtt éreznek vele - ellentétben például hazája, Ausztrália vezetésével. Assange ugyanis úgy érzi, az ausztrál kormány nem támogatta őt kellőképpen. Az utóbbi állítást nyomban cáfolni igyekezett Julia Gillard ausztrál miniszterelnök, aki szerint a WikiLeaks alapítója több konzuli segítséget kapott, mint korábban bárki hasonló helyzetben.

Veszélybe kerülhet Ecuador pénze

Bizonytalan az is, mi történik, ha Assange megkapja a menekültstátust. Az ABC News jogi szakértőket kérdezett, akik szerint nehéz lenne olyan egyezményt találni, amely akár ebben az esetben is megvédené a férfit a letartóztatástól. Carl Gardner szerint igazából talán egyetlen út létezne: ha Assange-t azonnal kineveznék Ecuador ENSZ-képviselőjének, akkor ugyanis elrepülhetne New Yorkba.

Ami pedig a hosszabb távot illeti, nagy kérdés, hogy akar-e reagálni az Egyesült Államok, és ha igen, miként. A Washington Post szerint ha Correa elnök igent mond a kérelemre, azzal azt fogja bizonyítani, hogy ő akar a latin-amerikai Washington-ellenesség új vezetője lenni. Ami vitathatatlanul nagy politikai esély, főleg akkor, amikor az e szerepet most betöltő Hugo Chavez venezuelai elnök mind betegebb. Ám egyben igen kockázatos játék is - állítja szerkesztőségi cikkében a lap. Elég belegondolni, hogy az amúgy dollárt használó Ecuador különleges kereskedelmi státust élvez, így vámmentesen üzletelhet az Egyesült Államokkal. Ez évi tízmilliárd dolláros forgalmat jelent, ami 400 ezer állást biztosít a 14 milliós államban. Ám ezt a státust jövő év elején kell megújítani - emlékeztet a lap, majd megjegyzi: ha Correa elnök valóban az USA fő latin-amerikai ellenfelének, egyben Julian Assange védelmezőjének akarja beállítani önmagát, aligha kérdéses, hogyan fog szavazni a kongresszus az ügyben.

Mindszentyvel példálózik a CNN

Nem példa nélküli, hogy valaki egy nagykövetségre menekülve próbálja meg elkerülni a bíróság elé állítását - emlékeztet a CNN. Az amerikai hírtelevízió összeszedte, kiket követhet Julian Assange.

Csen Kuang-cseng - az Egyesült Államok pekingi nagykövetsége, 2012. A vak kínai aktivista, autodidakta jogász áprilisban megszökött a házi őrizetből, és az amerikai követségre menekült. Hat napot töltött ott, míg orvosi kezelésre hivatkozva elhagyta az épületet. Később családjával együtt az Egyesült Államokba utazott.

Mindszenty József - az Egyesült Államok nagykövetsége, Budapest, 1956-1971. A bíboros a szovjet megszállás után menekült az amerikai követségre, ahol 15 évet töltött. Végül Ausztriába költözött, és ott halt meg 1975-ben.

Szvetlana Allilujeva - az Egyesült Államok nagykövetsége, Újdelhi, 1967. Sztálin egyetlen lánya engedélyt kapott arra, hogy kedvese hamvait Indiába vigye. Ott bement az amerikai követségre, ahol elégette az útlevelét. Az USA befogadta, Lana Peters néven élt ott 2011 novemberéig.

Manuel Noriega - a Vatikán panamai nagykövetsége, 1989. Az Egyesült Államok csapatai bevonultak Panamába, hogy az ország katonai vezetőjét őrizetbe vegyék, Manuel Noriega azonban a Szentszék képviseletére menekült. Az amerikai katonák megszállták az épület környékét, hatalmas hangszórókból zene szólt folyamatosan, hogy ezzel kényszerítsék távozásra a tábornokot. Noriega tíz nap múlva megadta magát. Az Egyesült Államokban állt bíróság elé, és bűnösnek találták kábítószer-csempészésben és más bűnökben. Később Párizsban is elítélték, majd Panamában is, ahol 20 évet kellene börtönben töltenie.

Vang Li-csün - Az Egyesült Államok konzulátusa, Csengtu, Kína, 2012. Kína egyik legismertebb rendőrfőnöke Neil Heywood brit üzletember titokzatos halála miatt ment az amerikai képviseletre. Ennek hatására a korábban elhalni látszó nyomozás újraindult, és a Kínai Kommunista Párt egyik legnagyobb ígérete, Po Hszi-laj bukásához vezetett. A konzulátus elhagyása után Vangot őrizetbe vették, azóta nem tudni, mi van vele.