Új koncot találtak Orbán barátai és ellenségei

Már nem a magyar kormány az EU fekete báránya, ezt a hálátlan szerepet átvette a román államfőt is félreállító Victor Ponta. Ugyanakkor nagyot fordult a világ: a román kormány intézkedéseit most pont azok az európai képviselők akarják megvizsgáltatni Brüsszellel, akik védték az Orbán-kormány intézkedéseit, az akkor hangoskodó baloldaliak és liberálisok viszont most nem látnak okot arra, hogy figyelmeztessék Bukarestet. Ponta egyelőre magabiztos, de a gyenge lábakon álló gazdaság még gyors fordulatra kényszerítheti.

"Meglepő látni, hogy azok, akik csendben voltak, amikor Magyarország nyilvánvalóan megsértette az uniós jogszabályokat, most belekeverednek egy belpolitikai küzdelembe" - vágta néppárti ellenfelei fejéhez a múlt pénteken Hannes Swoboda, az Európai Parlament szocialista frakciójának (S&D) osztrák vezetője, aki jelenleg nem lát okot arra, hogy Strasbourgban is vitát nyissanak a román belpolitikai helyzetről.

Romániában a májusban hivatalba lépett Victor Ponta kormánya az elmúlt hetekben szédületes sebességgel látott neki, hogy átalakítsa az ország politikai berendezkedését, és ebben semmi nem állhatott az útjába: lecserélték az ombudsmant, rendeletileg szűkítették az alkotmánybíróság jogkörét és változtatták meg a népszavazási törvényt, majd a múlt pénteken a parlament két háza felfüggesztette hivatalából Traian Basescu államfőt.

A villámgyors - és jogilag több ponton is megkérdőjeleztető - változások kiváltották az EU-s intézmények és a nagyhatalmak képviselőinek rosszallását. Ez az egyelőre visszafogott aggodalom sokakat emlékeztet a magyar kormánnyal szemben 2010 végétől kezdve a médiatörvény, az alkotmányozás vagy az igazságszolgáltatási reform miatt megfogalmazott kritikákra: a Financial Times című brit üzleti lap is azzal kezdte hétfői, Romániáról szóló cikkét, hogy Magyarország után immár egy másik posztkommunista országban is aggasztó jelek mutatkoznak.

Victor Ponta és Orbán Viktor

Üléspont és álláspont

A szereplők felállása azonban némileg megváltozott tavasz óta: hétfőn az az Európai Néppárt (EPP) próbálta napirendre vetetni az Európai Parlamentben a román problémát, amelynek képviselői korábban többször is védelmükbe vették a saját soraik közé tartozó Orbán Viktor magyar miniszterelnököt és kormányát. Azok a szocialisták és liberálisok viszont, akik három határozatot is elfogadtattak az EP-ben, most igyekeznek visszafogottan reagálni, és román belügynek nevezik a bukaresti történéseket.

Az EPP javaslatát hétfőn a bajor Manfred Weber vetette fel az EP-ben, és rögtön három okot is talált, miért kellene foglalkozni a romániai helyzettel: a Ponta-kormány épp akkor szüntette meg az egyetemi címeket tanúsító országos tanácsot, mikor az a miniszterelnök plágiumügyét tárgyalta. Kifogásolta, hogy az állami tévét felügyelő bizottságba csak kormánypárti delegáltakat neveztek ki, illetve felrótta Pontának, hogy az alkotmánybíróság döntését semmibe véve maga akarja képviselni Romániát az Európai Tanácsban.

Hiába érvelt hétfőn a néppárti javaslat mellett Theodor Stolojan korábbi román miniszterelnök is, az EP többsége nem vette napirendre a vitát. A néppártiak nem adták fel, két tekintélyes képviselőjük, a német Elmar Brok és a francia Alain Lamassoure már csütörtökön, egy nappal Basescu felfüggesztése előtt közleményt adott ki, amelyben azt írták: "A román kormánynak az elmúlt néhány napban hozott döntései nagyon nyugtalanítók. Az Európai Bizottságnak azonnal cselekednie kell, és megfigyelés alá venni az országot."

Magyar csörte a román ügy felett

Gyürk András, a Fidesz európai parlamenti képviselője nyílt levélében a magyar szocialistákat vádolta a vitát leszavazó döntés miatt: "Miközben az MSZP képviselői korábban saját maguk kezdeményezték a Magyarországot mondvacsinált indokokkal, alaptalanul elítélő határozatokat az Európai Parlamentben, most a romániai valódi jogsértések ügyében még a vitát is megakadályozzák" - írta Gyürk. Tabajdi Csaba, az MSZP EP-képviselője azzal vágott vissza, hogy Gyürk azt a hamis látszatot kelti, mintha az EP-ben baloldali többség lenne, pedig a kezdeményezést a jobboldali többségű EP utasította el.

Az igazság viszont az, hogy a 736 EP-képviselőből kevesebb mint 300 volt bent a teremben, amikor az úgynevezett ügyrendi szavazás volt. Közülük 113-an szavaztak arra, hogy tárgyalják meg a romániai helyzetet, 154-en ellene, 22-en pedig tartózkodtak. Ez azt jelenti, hogy ha nagyobb lett volna a frakciófegyelem, akár a néppártiak is elérhették volna a céljukat. Összehasonlításként: az idén februárban baloldali kezdeményezésre elfogadott, a magyar demokráciáért és jogállamért aggódó határozatra 315 EP-képviselő szavazott igennel, 263 pedig nemmel.

Tavaly márciusban, a magyar médiatörvényt elmarasztaló határozati javaslat vitájában Joseph Daul, az EPP-frakció vezetője még arról beszélt, hogy a baloldali frakciók nem hajlandóak tudomásul venni, hogy a magyar parlament megszavazta a sokat vitatott médiatörvényt. "Politikai játszma, a nemzeti döntéshozás lábbal tiprása folyik" - mondta akkor a frakcióvezető. Románia ügyében, most pénteken viszont már Daul is azt sürgette, hogy az európai intézmények lépjenek fel a jogállam védelmében.

Akik szerint minden rendben

"Úgy nézzük Romániát, mint bármely más EU-tagállamot. Eddig nem láttuk, hogy sérülnének az EU-s jogszabályok és értékek, ezért nem látjuk szükségét a fellépésnek jelen szakaszban" - írta közleményében a múlt pénteken Hannes Swoboda. Az európai szocialisták korábban három határozatot is elfogadtattak a magyar kormány intézkedései miatt, de most úgy látják, nem kellene beavatkozni a bukaresti politikába. "Ez egy olyan döntés, amelyet a román népnek kell meghoznia, mi nem vehetünk részt ebben" - írta az S&D frakcióvezetője.

Verhofstadt épp beolvas Orbánnak az EP egy korábbi ülésén

Guy Verhofstadt, az Európai Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) frakcióvezetője Orbán Viktor és a magyar kormány egyik leghangosabb kritikusa volt az Európai Parlamentben. "A Pravda ideje lejárt. Az új törvény elfogadhatatlan. Magyarországnak magyarázatot kell adnia, a Bizottságnak pedig cselekednie kell" - írta például 2010 végén a magyar médiatörvényről. 2011 januárjában Verhofstadt egy meghallgatást is szervezett a médiatörvényről, az idén márciusban pedig az igazságügyi reformot vetette Orbán szemére a plenáris ülésen.

Románia ügyében Verhofstadt jóval óvatosabban fogalmaz, hiszen a jelenlegi román kormányban párttársai is szerepet vállalnak. A frakcióvezető pénteken levelet írt Viviane Redingnek, az Európai Bizottság - egyébként néppárti - alapjogi biztosának. Ebben Verhofstadt kérdés formájában ugyan, de vitába száll Reding korábbi, a román kormánnyal szemben kritikus kijelentésével. Azt írta, a román kormány megnyugtatta őket, hogy a hatályos törvényeknek és az uniós kötelezettségvállalásoknak megfelelően cselekszenek.

Az ALDE frakció a múlt hétfőn elutasította a néppárti kezdeményezést, hogy az Európai Parlament napirendre vegye a romániai helyzet megtárgyalását. Adina-Ioana Valean román liberális képviselő ezt azzal indokolta, hogy az EPP-frakció hagyta magát megvezetni ebben a témában, és olyan, a román intézmények közti konfliktusokat akar európai színtérre vinni, amelyeket jelenleg is vitat a román parlament. Basescu a képviselő szerint csak azért aggódik a jogállamért, mert pártja elvesztette a legutóbbi önkormányzati választásokat.

A nagyhatalmak szava

Az EP-képviselők közleményeinél több aggodalmat okozhat a Ponta-kormánynak, hogy hétfőn megszólalt Románia ügyében Angela Merkel német kancellár is. Merkel telefonon beszélt Basescuval, akivel - a kormányszóvivő tájékoztatása szerint - "részletesen átbeszélték az aktuális román belpolitikai kérdéseket", és a román elnök beszámolója "igazolta a német kormány aggodalmait". A kancellár szerint elfogadhatatlan, ha az EU egyik tagállamában megsértik a jogállamiság elvét.

Merkel megszólalása azért is érdekes, mert Magyarország ügyében a kancellár ügyelt arra, hogy személyesen soha ne nyilvánítson véleményt (a német kormányból egyedül Werner Hoyer külügyi államminiszter bírálta a médiatörvényt és az új alaptörvényt). Pedig az ellenzéki SPD a magyar kormányfő tavaly májusi berlini látogatásakor felszólította a kancellárt, hogy gyakoroljon nyomást az "önmagát forradalmárnak nevező" Orbánra a médiatörvény és az alaptörvény ügyében. A kormányfő meg is jegyezte, hogy a szövetségi kormány soha nem próbált beavatkozni a magyar belügyekbe.

Az Egyesült Államok helyi képviselői viszont mind Magyarországon, mind Romániában szót emeltek a számukra aggasztó jelenségek miatt. Eleni Tsakopoulos Kounalakis budapesti nagykövet tavaly év végén a Heti Válaszban arra biztatta a magyar kormányt, hogy "jól fontolja meg intézkedéseit". Mark Gitenstein bukaresti nagykövet a múlt héten közleményben fejezte ki aggodalmát a független intézmények veszélyeztetése miatt, és elrettentő példaként említette, hogy Roosevelt elnök is megpróbálta egyszer megváltoztatni a legfelsőbb bíróság összetételét.

A pénz beszél

Victor Ponta szempontjából sokkal fontosabb lehet, hogy Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, illetve az igazságügyekért felelős - korábban több magyar törvényt is bíráló - Viviane Reding is kifejezte nemtetszését a bukaresti fejlemények, főleg az alkotmánybíróság korlátozása miatt. Barroso pénteken telefonon már beszélt a román kormányfővel, aki csütörtökön Brüsszelbe utazik, hogy megpróbálja megmagyarázni a helyzetet. Ez azért is különösen fontos számára, mert Románia gazdasága jelenleg az EU és a Nemzetközi Valutaalap hitelkeretétől függ.

Márpedig a romániai fejlemények miatt a piacok is aggódnak, ezért történelmi mélységbe zuhant a lej árfolyama: egy hete még 4,45 új lejt kellett adni egy euróért, a múlt szombaton viszont már majdnem 4,54 lejt kértek érte a devizapiacon. Az ország pénzügyi kockázatait jelző CDS-felár egy hete még 393 ponton állt, hétfőre viszont 447 pontra nőtt. Mivel Romániát az IMF hitelezi, a CDS-felár még mindig alacsonyabb, mint Magyarország esetében, amelynek felára jelenleg 517 pont.

A magyar csődkockázat ugyanakkor volt már ennél sokkal magasabb is: január elején a 735 pontot is elérte a CDS-felár, ekkor volt a forint is a leggyengébb, 322 forintot is kellett adni egy euróért. Egy éve Orbán Viktor azt mondta a Fidesz kongresszusán, hogy "az Európai Parlament izgága kötekedőinek kiosztottunk néhány sallert és kokit". Novemberben viszont a kormány kénytelen volt beismerni, hogy szüksége lenne az IMF-hitelkeretre, így engedni kényszerült a kritikáknak, és több ponton is módosította a vitatott magyar jogszabályokat.