Nem akarunk háborúzni, de küzdünk, ha kell

Az örmény elnök szerint az azeri baltás gyilkos szabadon engedése jelzés értékű a két ország által vitatott hovatartozású terület lakói számára. A konfliktus mélyüléséhez ő is hozzájárult: nem akarunk háborúzni, de ha kell, küzdeni fogunk - mondta az elnök.

Éles hangú nyilatkozatban ítélte el az örmény államfő azt, hogy Azerbajdzsánban szabadon engedték az örmény tiszttársát Budapesten meggyilkoló azeri katonatisztet.

"Nem akarunk háborúzni, de ha rákényszerítenek bennünket, küzdeni fogunk és győzünk. Nem félünk a gyilkosoktól, még akkor sem, ha államfői pártfogoltak" - szögezte le Szerzs Szargszján üzenetében, amelyet abból az alkalomból adtak ki vasárnap, hogy a vitatott hovatartozású terület, Karabah pontosan 21 évvel ezelőtt hirdette ki egyoldalúan függetlenségét.

"Ezekben a napokban rettenetes esemény szemtanúi voltunk. Szabadlábra került az, aki baltával ölt meg egy alvó örmény katonatisztet" - emlékeztetett az örmény elnök. Jereván arra számít, hogy a nemzetközi szervezetek, illetve a Karabah ügyében közvetítő, Oroszországot, Franciaországot és az Egyesült Államokat tömörítő úgynevezett Minszki csoport társelnökei reagálnak az ügyre. Függetlenül azonban bármiféle visszhangtól, a történtek után senki nem javasolhatja Karabah népének, hogy csatlakozzon Azerbajdzsánhoz - mondta az orosz hírügynökség által ismertetett üzenetben.

Magyarország pénteken adta ki Azerbajdzsánnak az életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Ramil Safarovot, akit hazájában elnöki kegyelemmel azonnal szabadlábra helyeztek, őrnaggyá léptettek elő, új lakást adtak neki és visszamenőleg kifizették a bérét. Az örmény elnök erre utalva úgy fogalmazott, nehéz elképzelni, hogy ennél jobban le lehet járatni az európai igazságszolgáltatást.

Örményország és Azerbajdzsán 1988 és 1994 között véres háborút vívott egymással a többségében örmények lakta Karabah feletti fennhatóságért. A fegyveres konfliktus 30 ezer halálos áldozatot követelt, és a viszony ma is igen feszült a két szomszédos ország között. Az Azerbajdzsán délnyugati részén, az örmény határ közelében fekvő terület 1991. szeptember 2-án egyoldalúan kikiáltotta a függetlenségét, ezt azonban a nemzetközi közösség nem ismeri el.