Eredetileg arról volt szó, hogy sínre teszik az EU-t a bankunió felé az Európai Tanács csütörtökön kezdődött csúcstalálkozóján. Egy centralizáltabb, egységes bankfelügyelettel ki lehetne küszöbölni az eurózónán belüli ellentmondásokat, többek között, hogy ugyanazon bankok más-más országban más kamattal adjanak hitelt, vagy bizonytalanság esetén visszavonuljanak a saját országukba, tovább rontva a helyzetet egy gazdasági nehézségekkel küzdő másik tagállamban. A tervek, hogy a bankok feletti felügyeletet és esetleges megmentésük intézését elvennék a tagállamoktól, és új uniós intézményekhez rendelnék. Ez főleg tavaly kapott nagy lendületet, amikor úgy tűnt, hogy a spanyol bankokat is ki kell segíteni, de erre végül nem volt szükség, és mostanra kifogyott a lendület.
Ennek több oka van. Ott van például a szeptemberi német választás. Angela Merkel eleve óvatosan viszonyult bankunióhoz, és a közeledő választások miatt kerüli is a témát, amiben több dolog is a kezére játszik. Sok feloldatlan vita van még például a bankunió létrehozásának részleteiről. Például a bankszanálási hatósághoz rendelt egységes szanálási alapról. Ez olyan lenne, mint a több országban - például Magyarországon, Németországban vagy Svédországban - jelenleg is létező betétbiztosítási alap.
Csakhogy sok tagállamban - jellemzően a délieknél - nincs ilyen, és azok, akiknél van, nem akarják, hogy más is hozzáférjen. Nem szeretnék, hogy az ő számlájukra menjen egy esetleges bankmentés. Ők azt várják el, hogy akiknek nincs, azok hozzanak létre alapokat a közös hatósághoz. Akiknél nincs, azok viszont ódzkodnak ettől, mert csak egyfajta bankadó kivetésével tölthetik fel az alapot - hangzott el több magyar újságíró számára a csúcs előtt szervezett háttérbeszélgetéseken.
Másrészt most nincs akkora nyomás az Európai Tanácson a piacok részéről, mint az elmúlt években több emlékezetes, uniós szempontból sorsfordítónak beharangozott csúcstalálkozó előtt. A piacot megnyugtatta Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnökének tavalyi bejelentése, miszerint az EKB kész korlátlanul vásárolni a bajban lévő államok államkötvényeiből. Ez a bejelentés annyira lehűtötte a kedélyeket, hogy egy fia eurócentet sem kellett bajba került államok kisegítésére költenie az EKB-nak. A csúcson így csupán a bankunió megvalósításában elért eredményeket tekintik át.
Van azonban más, ami feszítse az uniós vezetőket. Például a szélsőséges euroszkeptikus pártok várható megerősödése a jövőre esedékes európai parlamenti választásokon. Több, egymástól független uniós forrás is jelezte, hogy komolyan aggasztja a vezetést ez a veszély.
A szélsőséges erőknek az átlagos támogatottsága 2009 óta 8 százalékról 14-re emelkedett, de egyes országokban - Olaszország, Dánia, Ausztria - 30 százalékos népszerűséget is kimutattak - derül ki a tagállamok közvélemény-kutatásainak 2013. tavaszi összegzéséből. Ugyan az ezzel kapcsolatos elemzések - például a Counterpoint brit kutatóintézet részéről - azt mutatják, hogy az unióellenes szélsőséges pártok EP-képviselői alapvetően szétforgácsoltak, és csupán Európa-ellenességükben tudnak megegyezésre jutni egymással, nagyobb arányban bejutva a jelenleginél komolyabb mértékben tudnák ellehetetleníteni vagy akadályozni a parlamenti munkát.
A vezetők attól tartanak, hogy sok, sorsával elégedetlen munkanélküli fiatal áll ezek mellé a politikai erők mellé. Ezért lesz a találkozó egyik leghangsúlyosabb pontja a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség visszaszorítása. Ennek érdekében 6 milliárd eurót biztosítanának az ifjúsági garanciaalapnak, amelyet felerészben az európai szociális alapból finanszíroznak. A cél munkahelyek teremtése, képzések biztosítása, hogy a szakmát szerző fiatal a munkaerőpiacra való kikerülése után 4 hónapon belül foglalkoztatási ajánlatot kapjon. A pénzt azok a térségek kaphatnák, ahol 25 százaléknál magasabb a munkanélküliség a 24 év alatti korosztály körében.
A pénz egyhatoda várhatóan Spanyolországba megy majd, Magyarország - ahol négy, a kritériumoknak megfelelő térség van - 48 millió eurót kaphat majd ebből a keretből. Ez azonban nem sokra lesz elég. Leteszik a zsetont, de azt várják, hogy a tagállamok is járuljanak hozzá, akár úgy is, hogy erre használnak fel más uniós forrásokat is - hangzott el az egyik szerdai háttérbeszélgetésen. Andor László foglalkoztatáspolitikáért és társadalmi befogadásért felelős uniós biztos csütörtökön délelőtt arról beszélt, hogy erre a 6 milliárd euróra sokan úgy tekintenek, hogy csak csepp a tengerben, ezért azt szorgalmazzák, hogy ne hét évre elosztva, hanem az első két évben használják fel, utána legyen lehetőség újra föltölteni az alapot. Az ILO becslései szerint ahhoz, hogy valóban hatékony legyen ez az eszköz, évi legalább 21 milliárd euró kellene.
A programot összekötnék a jelenleg hitelszűkében lévő kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k) nyújtandó hitelekkel, így ösztönözve őket a fiatalok foglalkoztatására. Körülbelül 26 millió kkv és ugyanennyi munkanélküli fiatal van - mondta Gyévai Zoltán, a BruxInfo elemzője.
Az EU állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóján ezenkívül szó lesz az euró lettországi bevezetéséről, és az Európai Tanács tagjai minden valószínűség szerint jóváhagyják a szakminiszterek keddi döntését, hogy 2014 elején megkezdődhessenek a tárgyalások az uniós csatlakozásról Szerbiával, illetve lezárják az országspecifikus ajánlásokat, vagyis a tagállamok gazdaság- és költségvetési politikáinak összehangolását jelentő európai szemeszter idei folyamatát.
Magyarország ebből a szempontból nyugodtan ülhet a tanácskozásokon, miután ezekből az ajánlásokból kikerült az eredetileg negatív utalás az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban. Emiatt Magyarország vétót fontolgatott. Ez eredetileg azért a bírósági ügyáthelyezések miatt került bele, ezeket a rendelkezéseket szerdán törölte a parlament a bíróságokról szóló és a büntetőeljárási törvényből, illetve a polgári perrendtartásból.
Fóris György, a BruxInfo munkatársa szerint az EU vezetése most jutott el oda, hogy már nem az azonnali tűzoltásra kell koncentrálni, hanem a hosszabb távú, strukturális reformok megvalósításának részleteiben lehet elmélyülni. Az más kérdés, hogy a német választások és a részleteken zajló viták miatt ez csúszni fog. Többen arra figyelmeztettek, hogy talán nem is kicsit.
Bizonytalansági tényező, hogy mikor fog felállni az új német kormány, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy folytatódhassanak az érdemi tárgyalások. Nem kizárt, hogy az idén már nem kerülnek újra napirendre a bankunió létrehozásához szükséges előzetes lépések. A jövő év eleje pedig az EP-választásra való felkészülés jegyében indul, majd a választás után az uniós tisztújítások lesznek napirenden - például az Európai Bizottság következő elnökének megválasztása vagy az európai bizottság új tagjainak kiválasztása. A kockázat abban rejlik, hogy az EP választáson esetleg megerősödő szélsőséges EU-ellenes pártok miatt akadozni fog a tisztújítás, miközben ehelyett egyre égetőbb lesz továbblépni a bankunió felé - figyelmeztet a Reuters.
Maga Martin Schultz, az Európai Parlament elnöke is jelezte a csúcs résztvevői előtt elmondott beszédében, hogy az EP nagyon aggódik a szorosabb monetáris unió megteremtésének túl lassú folyamata miatt, és gyorsabb cselekvésre kérte a tanácsot.