Olcsó fehér baseballsapka egy miniszteren? Galléros pólóra vett, két számmal nagyobb ingben borozó képviselő? Az eddig általam csak fotókon látott Bálványosi Szabadegyetemről (bővebben itt olvashat róla) mindig azt gondoltam, a fideszes politikusok a legemberibb arcukat ott mutatják nyilvánosan. Meg azt, hogy vallásba becsavarodott agglányok és stoppal érkező tarisznyás bölcsészek vitatkoznak a konzervatív családmodell válságáról, vagy elméletben tökéletesítgetik a székelyföldi autonómiamodellt a dél-tiroli vagy az Aland-szigeteki minta alapján.
Nem túl szilárd alapokon álló sztereotípiám addig tartotta magát, amíg azt láttam, a fesztivál bejárata környékén sétálgató lányok koktélosvödör helyett jellemzően főtt kukoricát tartanak a kezükben, és piáspoharak helyett csutkákkal voltak tele a szemetesek. Az ezt követő percekben, majd órákban viszont már folyamatosan az villant be az agyamba, hogy vagy gyűlöletesen negatívan előítéletes vagyok, vagy egy stoppal érkező tarisznyás bölcsészéhez áll a legközelebb a lelkivilágom.
Ugyanis olyan fesztiválon még nem jártam, ahol ennyire otthonosan éreztem volna magam - hiába voltam tizenkét órányi autózásra a lakhelyemtől. A tusnádfüdői szabadegyetem alapból gyönyörű helyen fekszik, meredek hegyek között, a környéket uralják a 20 méter magas fenyők, és kevés olyan hely lehet Európában, ahol ennyire tisztán lehet látni a csillagokat.
Egy magára valamit is adó erdélyi falunál persze ez nem számít különlegesnek, ám a természet szépsége remekül kiegészül a fesztivál természetességével. Nincsenek óriásreklámok, promóciók, nem arra törekszenek, hogy a rendezvény minőségét megalomán szolgáltatásokkal (óriáskerék, bungee jumping, edzőterem) növeljék, sokkal inkább a kedvességen és közvetlenségen van a hangsúly. És a kedvesség akkor is kedvesség, ha esetleg politikai rajongás fűtené. Nem lényegtelen szempont, hogy a szabadegyetem ingyenes, az árak barátiak, és például a felesek porciózásánál sem az anyagi szempontok tűntek elsődlegesnek.
A több sátorban zajló, hajnalig tartó bulik a maguk önfeledtségével semmiben sem különböztek a vadabb főiskolás partiktól, abban sem, hogy a dj-k a Cypress Hill és Mary J. Blige által kitaposott buliösvényt követték, de Zanzibárt vagy Tankcsapdát sem szégyelltek berakni, amelyek rendre telitalálatnak bizonyultak. Hogy a szabadegyetem nemcsak a valóságtól elzárkózó elmélkedésekről szól, azt az is bizonyítja, hogy még négykor is rengetegen buliztak. Hogy a Puskás Ferencről elkeresztelt VIP-kávéházban sem akartak lemaradni az önpusztításban, az a részegesen ölelkező politikusokon vagy egy tántorgó polgármesteren látszott, a legfrappánsabban pedig az egyik budapesti szórakozóhely-tulajdonos sakálüvöltésében manifesztálódott. Eezekkel semmi probléma nincs, ahogy Német Zsolt külügyi államtitkár másnap megfogalmazta: Tüsványos az a hely, ahol nem érdemes kijózanodni.
A hajnalig tartó buli azért meglátszott a másnapi csúcsesemény látogatottságán: Orbán Viktor 10-kor kezdődő egyórás előadására a nagyszínpad előtti rész fele is csak hézagosan telt meg. A miniszterelnök azzal kezdte a beszédét, hogy sokat gondolkodott, milyen témát válasszon, és végül úgy döntött, mindazt, amit Magyarországon csinálnak, tágabb kontextusba helyezi. Ehhez képest vagy ennek megfelelően a magyar közéletet az elmúlt hetekben leginkább érdeklő kérdésekről - trafikok, takarékpénztárak, Csányi Sándor - nem kerültek szóba egyáltalán.
A nagyobb tömegrendezvényekhez hasonlóan sokat beszélt világpolitikai víziójáról, eleinte keményen, később gúnyosan is odaszólt az Európai Uniónak. Szerinte az euró bevezetése mellett azt a komoly hibát vétette az EU, hogy nem az 1990-es években vette fel a közép-európai országokat. Az elmúlt három évben arra jött rá - mármint Orbán -: az EU intézményrendszere nem alkalmas arra, hogy úrrá legyen a válságon, ehhez nemzetállami keretekre van szükség.
Rendszeresen hangsúlyozta politikájának különlegességét, többször is kétpólusú Európáról beszélt, van Magyarország és vannak a többiek alapon. A kormányzati döntéseket is arra vezette vissza, hogy ezek mindig a magyar érdekek védelmét szolgálják. Szerinte a többi ország válságot kezel, Magyarország viszont az egész politikai és gazdasági rendszerét átalakítja, és ezt amiatt teheti meg, mert kétharmados többsége van.
Az egyik legérdekesebb az volt, amikor arról beszélt, a magyar nagyvállalatokat is támogatni kell, hogy versenyképesek legyenek Közép-Európában. A Simicska Lajos által vezetett Közgépet is ilyennek tartja, gúnyosan meg is jegyezte, a médiában rendre a politikával kötik össze a céget, holott a lényeg az, hogy magyar érdekeket szolgáljon.
A miniszterelnökön látszott, hogy otthonosan érzi magát, lendületesen beszélt, cinikus kiszólásai sem maradtak el. A hallgatóságnak azok a részek tetszettek a legjobban, amikor a bankokat és az EU-t támadta. A legjobban azt élvezte, amikor a sablontémák után elkezdett beszélni politikai ars poeticájáról. Szerinte egy politikusnak két dologra van feltétlenül szüksége: monotóniatűrésre, mert van, hogy bizonyos dolgokat százszor is el kell ismételnie, illetve arra, hogy ha támadás éri, akkor erősebben tudjon visszaütni. „Ütésre keményedni kell” – mondta.
A Brüsszellel folytatott háborúzásról azt mondta, hiába erősebb és nagyobb az Európai Unió, olyan ellenállást kell tanúsítani, hogy belássa, nagy árat kellene fizetnie a meggyőzésért, akkorát, amely már nem érné meg neki. A harcászat is erről szól, és Brüsszel szép lassan belátja, nem éri meg a végsőkig elmenni – foglalta össze. Azt mondta, három dolog van, amelyben szembemegy a mainstream európai gondolkodással. 1. Európában isten nélküli világot képzelnek el, ők azonban ragaszkodnak a keresztény értékekhez. 2. Európában azt gondolják, hogy a családot felváltja az egyén, ők viszont a családban hisznek, ezért sem támogatják a melegházasságot. 3. Míg Európa a nemzetköziségben hisz, ők a nemzetállamban.
Az utolsó, a közönségtől érkező kérdésre, amely szerint Brüsszel befolyásolhatja-e a 2014-es választásokat, Orbán először cinikusan annyit mondott: mivel az EU elfogulatlan intézmény, ezt fel sem feltételezhetjük. Aztán mégis kifejtette, azt gondolja, „számolniuk kell a beavatkozási szándékkal”, mert gazdasági érdekeket sértünk, valamint a személyes ambíciók is ehhez köthetők. Bár nem mondta ki, egyértelműen Viviane Redingre célzott, aki szerinte azért vállal fel folyamatosan konfrontációt Magyarországgal, hogy bizonyítsa elkötelezettségét az európai értékek mellett.